Fontos határidő közeleg – dönteni kell a csoportos társasági adózás választásáról

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Csoportos társasági adózás

 A csoportos társasági adózás választását minden olyan cégnek érdemes mérlegelnie, amely az előző gazdasági éveiben felhalmozott annyi veszteséget, hogy annak „átadásával” partner vállalkozásait is előnyös adózási helyzetbe hozhatná, vagy szeretne mentesülni a társasági adózásban a transzferár-szabályok alkalmazása alól.

A társasági adózásban csoportot azok a belföldi illetőségű adózók alapíthatnak, amelyeknek azonos a mérlegfordulónapjuk, beszámolójukat azonos számviteli előírások alapján állítják össze. Fontos feltétel az is, hogy a csoporttagok között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolatnak kell fennállnia, illetve a „kiszemelt” csoporttag még nem tagja másik csoportos társasági adóalanynak.

 Ha az adózók 2023. november 20-ig benyújtják vonatkozó kérelmüket, és az adóhatóság ennek helyt ad, a csoport 2024. január 1-jétől jön létre. Vagyis a 2024. január 1-től kezdődő adóévtől kihasználhatják a csoportban rejlő adózási előnyöket:

·        Transzferár-mentesség: a csoporttagok az egymással folytatott ügyleteiket érintően a transzferár dokumentációs kötelezettség és a szokásos piaci ár alkalmazására vonatkozó rendelkezések alól egyaránt mentesülhetnek.

·        Elhatárolt veszteségek csoport szintű felhasználhatósága: valamely csoporttagnál a csoportos társasági adóalanyiság ideje alatt keletkezett elhatárolt veszteség már a keletkezése adóévében is felhasználható az adóalap csökkentéseként (azaz abból arányosan a nyereséges csoporttagok is részesülhetnek).

·        Nem vesznek el a korábbi adókedvezmények: valamely adózó a csoporttagsága előtti adókedvezményét a csoport tagjaként továbbra is érvényesítheti az egyedi adóalapja megállapításakor, feltéve, hogy a kedvezmény feltételeinek a csoport tagjaként is eleget tesz.

·        Csoportszintű kamatlevonhatósági szabályok: a 939 millió 810 ezer forintos korlát a nettó finanszírozási költséggel rendelkező összes csoporttagra együttesen vonatkozik ugyan, de a módosító tétel a nettó finanszírozási költség arányában az érintett csoporttagok között megosztódik.

Az előnyök mellett nem szabad elsiklani olyan következmények mellett sem, amelyek –legalábbis kezdetben – de költséggel járnak a csoportos társasági adóalanyiság választásakor.

A társaságok ügyviteli folyamatainak, az adminisztráció szükséges átszervezésének költségeivel számolni kell: a csoportszintű bevallási kötelezettség teljesítése – a csoport társasági adóbevallási kötelezettségeit a korábbi és már begyakorolt, egyedi formával szemben – közösen teljesíti. Emiatt át kell alakítani a csoporttagok adminisztrációs folyamatait úgy, hogy azok alkalmasak legyenek a tagok egyedi adóalapjain túl, a közös kötelezettség megállapítására, és a közös adóbevallás összeállítására. Mindehhez célszerű adószakértő, adótanácsadó igénybevétele is, és ez szintén költségekkel jár.

 

Társasági adó helyett KIVA?

 Az adóév végének közeledtével, a kisebb cégeknek tanácsos átgondolniuk, hogy a társasági adózás helyett, esetleg jobban megérné a kisvállalati adó (KIVA) szabályait alkalmazva fizetni a közterheket.

Az adózási mód választásának feltételeire e keretek között nem térünk ki, inkább előnyeit emelnénk ki. A KIVA különösen azoknak a vállalkozásoknak előnyös, amelyek olyan ágazatokban működnek, ahol a költségek legjavát a személyi jellegű ráfordítások jelentik. Ugyanis a jelenleg 10 százalékos mértékű kisvállalati adóval a társaság megfizeti a társasági adót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Továbbá az adó alapját nem az adott évi eredmény határozza meg, hanem az adott évi személyi jellegű ráfordítások összege, amit a törvényben meghatározott tételekkel kell korrigálni. Azt is fontos tudni, hogy növeli a KIVA alapját az érintett társaság által fizetett osztalék is.

Mindezek mellett, a kisvállalati adózó cég az iparűzési adóalapjának megállapítására választhat egy „kivás” egyszerűsített módszert is – a kisvállalati adója alapjának 20 százalékkal növelt összege az adóalap –, amely jellemzően érdemi megtakarítást jelent a társaság fizetendő iparűzési adójában.

 A törvény lehetőséget ad a KIVA év közbeni választására is, de érdemes ezt inkább a következő év kezdetével – jelen esetben 2024. január 1-jével – választani. Ugyanis, ha az adózó év közben dönt az adózási mód változtatása mellett, akkor a KIVA alanyaként év közben is új adóéve keletkezik. Ez egyben az előző adóév beszámolóval történő lezárását is jelenti (ennek nyilván vannak költségei), és befolyásolják a társaság könyvvizsgálati kötelezettségét is. Lehetséges, hogy éppen az egy naptári év, két adóév és ezek bevételeinek arányosítása miatt lép be ez a kötelezettség a cég életébe.

 A megéri-e a KIVA kérdést a jelenleg kisvállalati adózóknak is érdemes év végén feltenniük, lehetséges, hogy körülményeik változásával a korábban jó választásnak bizonyult adó-megállapítási módot már okosabb lenne felcserélni a társasági adózásra, akkor is, ha a KIVA alanyiság feltételei között rögzített értékhatárokat nem lépték túl. Indokolhatja a társasági adózás választását például, a tevékenységi kör változása, vagy ha személyi jellegű ráfordítások aránya csökken, míg az anyagjellegű ráfordítások növekednek.

(A társasági adó hatálya alá történő át-, illetve visszatérésről az adózók december 1-e és 20-a között nyilatkozhatnak az adóhatóságnak.)

 

Előzetesen felszámított áfa levonása – a kétéves szabály

 Érdemes a befogadott számlákat abból a szempontból is megvizsgálni, hogy nincs-e közöttük olyan is, amelynek adótartamát még nem helyezte levonásba a cég (bár azt jogszerűen megtehette volna), és e joga 2023-ban évül el.

Ugyanis az adott időszaki fizetendő adó az ugyanezen adó-megállapítási időszakban vagy ezt megelőzően, de legfeljebb ezen adó-megállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével csökkenthető.

Ez azt jelenti, hogy a 2022-ben keletkezett adólevonási jogot legkésőbb a 2023. decemberről benyújtandó havi, vagy 2023. IV. negyedévről benyújtandó negyedéves, esetleg 2023. évről benyújtandó éves bevallásban lehet önellenőrzés nélkül érvényesíteni.

A fentiek szerinti határidőn belül nem érvényesített adólevonási jog később csak önellenőrzéssel érvényesíthető, abban az adó-megállapítási időszakban, melyben a levonási jog keletkezett (főszabály szerint ez megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének napjával).

 Az önellenőrzés egyrészt adminisztrációs teherrel, másrészt ennek költségeivel jár, így érdemes a határidőkre itt is figyelni!

 

Jogvesztő bejelentési határidők

 Az adótörvények kínálnak olyan, az adókötelezettségek optimalizálását, tervezhetőségét hozó lehetőségeket, amelyek az adóhatósághoz történő bejelentéshez kötöttek. A választásuknak a törvényi feltételeken túlmenően, jogvesztő határideje is van. A teljesség igénye nélkül, néhány lehetőség, amellyel csak akkor élhet az adózó, ha 2023. december 31-ig bejelenti választását:

·        ingatlanhasznosítási tevékenységgel kapcsolatban dókötelezettség/adómentesség;

·        árrés adózás;

·        pénzforgalmi elszámolás;

·        alanyi adómentesség.

 

Mit tud a cégünkről a NAV?

 Javasolt ellenőrizni az adózó NAV által nyilvántartott törzsadatait is – szükség esetén pótolni a be nem jelentett adatokat –, és megnézni azt is, hogy a vállalkozás szerepel-e, szerepelhet-e a számos előnnyel járó, köztartozásmentes adózói adatbázisban (KOMA).

Weboldalunkon (sütiket) cookie-kat használunk. Ezek működéséről bővebben itt olvashat.