Csoportos adóalanyiság, jogvesztő határidő jár le november 20-án!

A 2020-as üzleti évre vonatkozóan 2019. november 1. és 2019. november 20. között nyújthatják be az érintett vállalkozások a csoportos adóalanyiság választására vonatkozó nyilatkozatukat. A határidő jogvesztő!

Bár az idei évtől bevezetett csoportos adóalanyiság a vállalatcsoportok többsége számára előnyös lehet, mégis viszonylag kevesen éltek 2019-ben e lehetőséggel. Ennek oka egyrészt a döntésre rendelkezésre álló rövid határidő lehetett. Másrészt az érintett cégek „kivárásra” játszottak, a „forrja csak ki magát a dolog, lássuk, mit is hoz az adózási újdonságba azonnal belevágóknak” alapon.

Most azonban van még némi idejük a cégtulajdonosoknak annak mérlegelésére, hogy a vállalkozásuk számára kifizetődő lenne-e ezzel a lehetőséggel élniük 2020-ban.
E döntésüket, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatukat 2019. november 1. és 2019. november 20. között nyújthatják be az adóhatósághoz.
Nagyon fontos, hogy ez a határidő jogvesztő, az adóhatóság e tekintetben nem gyakorolhat méltányosságot.
Ahhoz, hogy megkönnyítsük az érintett vállalkozók számára a döntést, nézzük, miért is lehet a cégcsoportok számára „jó buli” a csoportos társasági adóalanyiság választása!

Előnyök a papírmunkában és a fizetendő adóban

A csoportos társasági adóalanyiság választásával a csoport tagjai az egymással folytatott ügyleteikre vonatkozóan nem, vagy csak részben kötelesek alkalmazni a transzferárazási szabályokat - ideértve a transzferár dokumentáció-készítési kötelezettséget és az adóalap kölcsönös módosítására vonatkozó rendelkezéseket is.

Ebből következően, érdemes fontolóra venniük ennek választását az olyan magyarországi kapcsolt vállalkozások esetében, amelyek között nagyszámú dokumentálandó tranzakció zajlik, illetve ahol az ügyletek speciális jellege miatt, a szokásos piaci ár megállapítása nehézségekbe ütközik.

A csoportos adóalanyiság választása ilyen esetekben az adókockázatot is csökkenti!
A cégtulajdonosoknak nem biztos, hogy a transzferárazás rizikófaktorai között rögtön eszébe jut, de a pénzügyi folyamtok transzferárazási kérdéseinek megoldása sem egyszerű feladat. Márpedig egyre népszerűbb a cash pooling (közös számlavezetés és likviditáskezelés). Ezzel kapcsolatban viszont a hozamok és a finanszírozási költségek transzferárazási problémái is megjelennek a képben.

Emellett a csoportos adóalanyiság figyelemre méltó adómegtakarítással is járhat olyan cégek esetében, ahol van veszteséget termelő csoporttag.
Ahogyan az is egy érv a csoportos adóalanyiság választása mellett, ha a leendő csoport valamely tagja adókedvezmény érvényesítésére jogosult, vagy már megkezdett adókedvezményét érvényesítené tovább. (Eltérő szabályok vonatkoznak például a fejlesztési adókedvezményre, illetve a látványcsapat-sportok támogatásának adókedvezményére.)

A cégcsoport bármely tagjánál esetlegesen előforduló veszteség ugyanis csoportszinten válik elszámolhatóvá, figyelembe véve természetesen a Tao. általi elszámolási korlátozásokat is.
Számolhatnak továbbá a tagok a közösen érvényesíthető adókedvezményekkel, és a közösen érvényesíthető adójóváírással is, az adóról való rendelkezés alapján. (Fentieken túl, felvetődik az adóhitel igénybevételének lehetősége is.)

Előnye – és nem csupán adózási szempontból - még e cégcsoportokra alapozott konstrukciónak az is, hogy a létszám megosztásával a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége elkerülhető, a társaságok egymással üzleti kapcsolatba kerülése esetén csoportos áfa alanyiság is választható.
Az is lényeges, hogy a cégcsoport egy-egy vállalkozásának gyengébb teljesítménye nem rontja le a másik vállalkozás teljesítményét, pénzügyi kockázati megítélését (ez különösen fontos bankkölcsön, értékpapír kibocsátása kapcsán).

Feltételek és kihívások …

A csoportos társasági adóalanyiság választásakor természetesen vizsgálni kell, hogy minden kapcsolt vállalkozás megfelel-e az adótörvényben előírt követelményeknek.
Lényeges, hogy a csoportos társasági adóalanyiság választása esetén sem kerülhető el az egyedi adóalap megállapítása, ami azt jelenti, hogy a csoporttagoknak le kell vezetniük a saját társasági adóalapjukat. E tárgyban nagyon fontos változás, hogy a törvénymódosítás hatálybalépésével (2019. július 24.) a csoporttagoknak csak a csoportképviselő részére kell az egyedi szinten számított adóalapjukról nyilatkozniuk, az adóhatóság felé már nem kell e kötelezettséget teljesíteniük.
Az adóhatóságnak az egyedi adóalapokról a csoportképviselő szolgáltat adatot, csoporttagonkénti bontásban.
Az adókedvezmények, a megosztások, a de minimis támogatások, és az adóhitel kérdéskörének jogi szabályozása sem egyszerű. Mindezek még az önálló vállalkozások esetében is nem kevés gondot jelenthetnek, nemhogy a csoportos társasági adóalanyoknál. Érdemes tehát elgondolkodni e kérdéskörön.
Fontos a döntés előtt számolni is: a kamatlevonást korlátozó szabály alkalmazása miatt a csoportos adóalanyiság választása akár kedvezőtlen is lehet a csoport számára.

A csoportos társasági adóalanyiság új szabályai

A kamatlevonási korlátra vonatkozó szabályok is módosultak: bár a korábbi korlát összege megmaradt, a számítás módja csoportos adóalany esetén változott.
Az eddigi szabályok értelmében a 939.810.000 forintos kamatlevonási korlátot a nettó finanszírozási költségek arányában kellett figyelembe venni. Az új szabály szerint ezt a csoporttagok az egyedi korrigált adó-EBITDA arányában alkalmazzák. (Ez a csoporton belüli finanszírozási tendenciákra jelentős hatást gyakorolhat.)
Lényeges – és ezt a jogszabály szövegének pontosításával egyértelművé tette a jogalkotó -, hogy a 939.810.000 forintos kamatlevonási korlát az összes, nettó finanszírozási költséggel rendelkező csoporttagra együttesen vonatkozik.
A törvénymódosítás hatálybalépésével tehát a csoportos adóalany a kamatlevonási korlátot a csoporttagok összesített kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredménye (EBITDA) alapján határozza meg, és a csoporttagok összesített nettó finanszírozási költsége tekintetében alkalmazza (figyelembe véve a 939 810 000 forint összegű határt is). A csoportszinten le nem vonható nettó finanszírozási költség megosztása az egyedi adóalap-megállapítás során a csoporttagok EBITDA-ja arányában történik.

A 2019-es „nyári adócsomag” eltörölte a csoportos adózás választásának azt a feltételét, hogy a tagoknak azonos pénznemben kell könyveiket vezetniük.
Lényeges – 2019. július 24-től-, hogy az év közben alakuló társaságok a csoporttagság feltételeinek teljesítése esetén csoporttagként is létrejöhetnek. Ez azt jelenti, hogy az általános belépési szabályokkal ellentétben nem szükséges megvárniuk a csatlakozással a meglévő csoport következő adóévének első napját.
Pontosította a jogalkotó azt is, hogy az adókedvezmények feltételeit vállaló és teljesítő társaság használhatja fel a csoporttagság megszűnését követően a csoport által korábban fel nem használt adókedvezményeket, tehát kilépés esetén a fennmaradó adókedvezményekre a kilépett társaság lesz jogosult.
Egyértelművé vált a törvénymódosításban, hogy ha a csoporttagság megszűnését kiváltó esemény nem az üzleti év utolsó napjára esik, akkor a megszűnés napja a megelőző üzleti év utolsó napja.
A törvénymódosítás alapján adófizetési könnyítés nem engedélyezhető a csoportos társasági adóalany számára.