Fontos határidő – november 20: csoportos társasági adóalanyiság létrehozásának kérelme

A társasági adóalanyok esetében a csoportos társasági adóalanyok létrehozatalára irányuló kérelem benyújtásának végső határideje november 20-a. A már működő csoportokhoz is – főszabály szerint – e határideig benyújtott kérelmek alapján lehet – a 2023. adóév kezdetével – csatlakozni.

Az alábbiakban áttekintjük a csoporttagság feltételeit, a csoport létrejöttével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A csoportos társasági adóalanyiság a társasági adóalanyok erre irányuló választása alapján jöhet létre. A csoporttagság létrejöttéhez egy összetett feltételrendszernek kell megfelelnie a leendő tagoknak. E követelményeket a Tao. tv. 2/A.§-a tartalmazza, melyek címszavakban összefoglalva az alábbiak:

• megfelelő szervezeti forma,
• legalább 75 százalékos összefonódás a tagok között,
• azonos mérlegfordulónap,
• azonos számviteli beszámolási rendszer. 

E feltételeknek együttesen és valamennyi csoporttagra nézve teljesülnie kell, a csoport fennállásának teljes időtartama alatt. Ellenkező esetben az adózó csoporttagsága, vagy bizonyos esetben maga a csoport megszűnik.

Az elvárt szervezeti formát illetően, a törvény szerint a csoportos társasági adóalany tagjai olyan nyereségorientált szervezetek lehetnek, amelyek a Tao. tv. általános szabályai alapján állapítják meg a társasági adóalapjukat.

Ebből következően – például – a különleges adómegállapítási szabályokat alkalmazó nonprofit gazdasági társaságok nem lehetnek tagjai a csoportnak.

A csoportos társasági adóalanyiság választására jogosult formációk törvényi felsorolása teljes, azaz az abban nem szereplő szervezetek (például: alapítvány, egyesület, vagyonkezelő alapítvány) sem jogosultak a csoporttagságra.

Fontos, hogy nem kizárólag csak a belföldi alapítású adózók választhatják a csoportos adózást, hanem bizonyos külföldön létrehozott szervezetek is:

• amelyek az üzletvezetési helyüket Magyarországra helyezték át (erre tekintettel belföldi illetőségűek), vagy pedig
• Magyarországon telephely útján vannak jelen (külföldi illetőségű adózóként).

Csoportos társasági adóalany létrehozásához legalább két, a törvény vonatkozó feltételeinek megfelelő adózóra van szükség, de a tagok maximális számára nem ír elő korlátot a Tao tv.

A gazdálkodói forma mellett feltétel az is, hogy csoportos társasági adóalany tagjai olyan adózók lehetnek, amelyek között

• olyan, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, vagy
• olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetett többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, azzal, hogy a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik. (A Ptk. szerinti közeli hozzátartozók szavazati jogát ilyen esetben össze kell számítani.)

Tudni kell, hogy a csoportos társasági adóalany létrehozását, a csoporttagság fenntartását érintően az adótörvény önmagában a kapcsolt vállalkozási viszony tényét nem tartja elégséges kritériumnak, hanem ezen belül szoros, 75 százalékos szavazati jogon alapuló összefonódást követel meg.

Azaz nem hozhat létre bármely kapcsolt vállalkozási kör csoportos társasági adóalanyt!

Így például, ha két társaság közötti kapcsolt vállalkozási viszony alapja az ügyvezetés egyezősége, de a felek között nincs a fentiek szerinti mértékű összefonódás, úgy e cégek nem lehetnek azonos csoportos társasági adóalany tagjai.

Amennyiben pedig a kapcsolt vállalkozási viszony 50 százalékot túllépő szavazati jogon alapul ugyan, de nem éri el a törvény által megkívánt 75 százalékot, akkor szintén kizárt a csoportos társasági adóalany létrehozása.

A 75 százalékos összefonódás megvalósulhat közvetlenül, vagy közvetetten is, ugyanakkor közvetett befolyás esetén is az általános – Ptk.-beli szabályokhoz képest – szigorúbb előírások irányadók. A Tao. tv. ebben a vonatkozásban a Ptk. szabályaihoz képest további követelményként írja elő, hogy a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik.

Továbbá, valamennyi csoporttagot érintően teljesülnie kell annak az előírásnak, hogy a mérlegfordulónapjuk (beszámoló készítési kötelezettség hiányában az adóév utolsó napja) azonos. Azaz

• valamennyi tag naptári éves adózó, vagy
• valamennyi eltérő üzleti éves adózó azonos mérlegfordulónappal.

Előírás az is, hogy minden csoporttag egységesen vagy a magyar számviteli szabályok alapján, vagy pedig az IFRS-ek szerint állítsa össze éves beszámolóját.

Ez azért feltétel, mert biztosítja, hogy a csoportos társasági adóalany megfelelően határozza meg a társasági adóalapját, adókötelezettségét a csoporttagok egyedi adatai alapulvételével.

A csoportos társasági adóalanyiság az adózók ez irányú választása alapján jön létre, a választásról szóló kérelmet (’T118 jelű nyomtatvánnyal együtt) törvény által meghatározott határidőben – november 20-ig – be kell nyújtani az adóhatósághoz.

Amennyiben az ezzel összefüggő jogszabályi feltételek teljesülnek, akkor az adóhatóság határozatával a csoportos társasági adóalanyt nyilvántartásba veszi.

Ennek az eljárásnak a szabályait azonban nem a Tao. tv., hanem az Art. és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) kormányrendelet (Adóig. vhr.) tartalmazza.

Azon naptári éves adózók, amelyek 2023-tól csoportos társasági adóalanyt kívánnak létrehozni, 2022. november 1-je és 20-a között nyújthatják be kérelmüket.

A csoport létrehozására irányuló kérelemben fel kell tüntetni:

• a csoporttagok által kijelölt csoportképviselő személyét,
• a csoportképviselőnek a képviselet vállalásáról szóló beleegyező nyilatkozatát, valamint
• csoporttagonként külön-külön a csoporttag nevét, címét és adószámát, csoporttagság létrehozásához szükséges feltételek fennállásának igazolását, ha az állami adó- és vámhatóság vagy a cégbíróság rendelkezésére álló adatok alapján az nem állapítható meg, és a Tao. tv. 5. § (11) bekezdésben meghatározott adatok alátámasztására és ellenőrzésére alkalmas nyilvántartási rendszer bemutatását [Adóig. vhr. 15/B. §].

Az említett nyilvántartási rendszerről a Tao. tv. az alábbiakat rögzíti:

• a csoportképviselő olyan nyilvántartást kell, hogy vezessen, amely alkalmas a csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében szükséges minden adat alátámasztására és ellenőrzésére,
• a csoporttag olyan nyilvántartást kell, hogy vezessen, amely alkalmas az egyedi adóalapjára vonatkozó nyilatkozatában foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére.

Ha a csoport létrehozásának feltételei fennállnak, az adóhatóság engedélyező határozatot hoz, és a kérelem benyújtását követő adóév első napján a csoport megkezdheti működését.

Az engedélyező határozatban szerepel a csoportazonosító száma, valamint az is, hogy mekkora összegű lesz a csoportos társasági adóalany által fizetendő társasági adóelőleg a létrejöttét követően. Az engedélyező határozatban ezért az adóhatóság törli az egyedi adószámlákon szereplő, esedékessé még nem vált előlegeket, és az ugyanazon esedékességi időre eső tagi előlegek összesített összegét a csoport adószámláján írja elő, az eredeti esedékességi időkkel azonos ütemezésben (Adóig vhr. 15/C. § (1) bekezdés).

Lényeges, hogy a csoportos társasági adóalany csak a társasági adó tekintetében minősül egy adóalanynak, a többi adónemet érintően a csoporttagok egyedi adóalanyisága megmarad, így az adószámuk is: külön-külön teljesítik a más adónemek szerinti kötelezettségeiket.

Az is lehetséges, hogy egy adózó egy már működő csoporthoz csatlakozik, vagy az egyik csoportos társasági adóalanyból kilép és a következő adóévtől egy már működő másik csoporthoz csatlakozik.

A már meglévő csoporthoz való csatlakozási kérelmet szintén a ’T118 jelű nyomtatványon kell az adóhatósághoz benyújtani, ennek jogvesztő határideje – az új csoport létrehozásához hasonlóan – az adóév utolsó előtti hónapjának első és huszadik napja közötti időszak (Art. 114/B. § (2) bekezdés). A kérelmet a csatlakozó tag és a csoportképviselő közösen teszi meg, és annak tartalmaznia kell valamennyi többi csoporttag közös, kifejezett és egybehangzó hozzájárulását a tag csatlakozásához (Adóig vhr. 15/B. § (2) bekezdés).

Amennyiben a csoporttag megfelel a Tao. tv. szerinti feltételeknek, az adóhatóság engedélyezi a csatlakozást, és a következő adóév első napjával létrejön a csoporttagság (Art. 114/B. § (1) bekezdés).

A csoportba belépni tehát év közben nem lehetséges, ez alól egy kivétel érvényesül, az újonnan létrejövő adózók esete: a Tao. tv. megengedi, hogy az újonnan alakult adózó akár létrejöttétől kezdve csoporttag legyen.

A csoportos társasági adóalany létrehozásának előnye az általa elérhető adminisztrációs és adómegtakarítási előny:

• A csoporttagok az egymás közötti ügyleteikre vonatkozóan – főszabály szerint – nem alkalmazzák a transzferár-korrekciókat, illetve mentesülnek a transzferár-nyilvántartási kötelezettség alól. Ugyanis a transzferár-korrekciók az egyik kapcsolt félnél csökkentő tételként jelentkező összeget, míg a másik félnél növelő tételként merülnek fel, vagyis e tételek hatása így csoportszinten kiegyenlítődik. (A főszabály alóli kivétel, amikor a csoporttagok közötti ügylet még a csoporttagságot megelőzően jött létre, és arra tekintettel az egyik fél már módosította az adóalapját, viszont a másik fél még nem. Ezekben az esetekben mégis irányadók a transzferár-szabályok a csoporttagság alatt.)
• A „papírmunkát” könnyíti az is, hogy a csoportos társasági adóalany egy társasági adóbevallást készít.
• Adóelőnyt jelent, hogy a csoportos társasági adóalanynál a csoporttagság előtt keletkezett veszteségek továbbra is egyedileg, csoport tagonként írhatók le; a csoporttagság alatt keletkezett veszteség felhasználására viszont a csoportos társasági adóalany jogosult. Ebből következően az is előfordulhat, hogy a csoporttagok nem negatív adóalapjainak együttes összege „nagyobb” leírási keretet biztosít, mint az egyedi adóalap.
• A csoportos adózás előnyei az adókedvezmények felhasználásakor is jelentkeznek. A fejlesztési adókedvezménynél és az energiahatékonysági adókedvezmény a csoporttag számított adójának 80/70 százaléka adja az érvényesítési korlátot. Egyéb adókedvezményeknél a korlátot – a fenti adókedvezményekkel csökkentett – egyedi számított adók összessége adja, ezért a csoportos társasági adóalany magasabb keretösszeg érvényesítésére lehet jogosult az adóévben.

A csoportos adózásnál a veszteségleírás és az adókedvezmények kapcsán az is előfordulhat, hogy ez kevesebb előnyt hoz egy csoporttagnak, mintha egyéni adózóként élne ennek lehetőségével. Ugyanis azon adókedvezményeknél, amelyek korlátját a csoportszintű számított adó adja, az adókedvezményre jogosultságot szerző adózó maga kisebb összegű adókedvezmény igénybevételére lehet jogosult, mintha egyéni adózó lenne.

Csoportszinten azonban emiatt hátrány nem merül fel.

Ha az adózó csoporttagsága megszűnik, akkor tudnia kell, hogy a csoporttagság fennállása alatt keletkezett veszteséget nem „viheti tovább”, az a csoport vesztesége marad, leírására a csoportos társasági adóalany jogosult továbbra is.

Viszont a csoporttagság előtt keletkezett „saját veszteségét” az adózó ez esetben is „tovább viheti”, amennyiben az annak leírására nyitva álló törvényi határidő még nem telt le.