Columbo a cégnél?

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

E fórumon is többször esett már szó arról, milyen fontos – például az Áfa tv. 168/A.§-ában előírtak okán – az üzleti partnerre vonatkozó adatok ellenőrzése. Ezt erősíti meg az adóhatóság néhány, a közelmúltban megjelent tájékoztatója is.

Szerencsére az (még) nem elvárás, hogy a vállalkozók magánnyomozót bízzanak meg azzal, hogy keresse meg lehetséges üzleti partnereik „füle mögött a vajat”, bár a NAV „egyéb, tájékozódást segítő lekérdező felületek” címszó alatt adott javaslatai akár ideáig is fajulhatnának.

Az azonban nem vitatható, hogy valóban érdeke a vállalkozónak, hogy meggyőződjék arról, hogy az, akire az adott munkát (és ennek ellenértékét) bízza, az az, akinek mondja magát és becsületesen teljesíti majd vállalásait.

Az ellenőrzés lehetséges módozataiban és technikáiban az adóhatóság is ad támpontokat a 2022. év végén megjelent tájékoztatójában.

Az „Előzetes tájékozódás az üzleti partnerről” című tájékoztatót tavaly december 9-én tette közzé az adóhatóság a honlapján.

A tájékoztatóban az adóhatóság kiemeli, hogy „ha valaki szerződést köt, a szokásos üzleti gondosság körében minden esetben elvárható, hogy meggyőződjön üzletfele megbízhatóságáról, azaz tájékozódjon arról, hogy leendő partnere létező, valós adóalany-e, és ellenőrizze a nyilvános adatbázisokból elérhető, partnerével kapcsolatos alapvető információkat. Arról is meg kell győződni, hogy a szerződéses partner képviseletében a törvényes képviselő, vagy meghatalmazás birtokában ügyleti képviselő jár-e el.”

A szerződőnek ellenőriznie kell az érintett képviselő eljárási jogosultságát, és azt is, hogy a számlakibocsátót képviselő természetes személy

  • milyen jogcímen,
  • milyen jogviszony alapján,
  • milyen okiratok birtokában járt el.

Ha adókijátszásra utalnak a körülmények – emeli ki az adóhatóság –, a konkrét ügylet kapcsán vagy akár általában az érintett gazdasági ágazatban, a szerződő féltőlelvárható, hogy észszerű intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy adókijátszásnak ne legyen részese, és részletesebben tájékozódjon partneréről, amelytől termékeket vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni.

A NAV a partnerről való tájékozódáshoz szükséges információk alkalmas forrásaira is tesz javaslatot:

  • anyilvános és közhiteles cégnyilvántartások adatai,
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatbázisai,
  • egyéb, a tájékozódást segítő lekérdező felületek.

 Ezeket az adóhatóság be is mutatja, és elérhetőségeiket is megadja a tájékoztatóban, amely elérhető az alábbi linken:

https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/tudjon_rola/Elozetes_tajekozodas_az_uzleti_partnerrol

Érdemes megfontolni a NAV „egyéb, tájékozódást segítő lekérdező felületek” címszó alatt adott javaslatait is.

Az adóhatóság szerint a nyilvános adatbázisok mellett célszerű a vállalkozóknak az interneten is tájékozódni gazdasági partnerükről. Hasznos információ például az is, hogy az üzleti partner rendelkezik-e egyáltalán honlappal, megtalálható-e a közösségi portálokon, ott milyen adatokat, referenciákat közöl magáról.

Még a szerződés megkötése előtt célszerű utánajárni annak is, hogy a lehetséges üzletfél valóban képes-e a szerződésben foglaltak teljesítésére. Azaz

  • vannak-e például szakképzett munkavállalói a feladat elvégzéséhez, különösen akkor, ha a szerződés teljesítése különleges szakértelmet kíván, vagy a szolgáltatás bizalmi jellegű;
  • rendelkezik-e továbbá a feladat ellátásához szükséges tárgyi eszközökkel, amennyiben a munka jellegéből adódóan ez szükséges (természetesen a megbízott vállalkozó teljesítheti a feladatot alvállalkozók bevonásával is, de akkor e ténynek, lehetőségnek a szerződésben szerepelnie kell, a szerződés megkötése előtt célszerű erre rákérdezni az adatbázisok szerint alkalmazottak nélkül működő partnernél));
  • mióta működik az érintett vállalkozás, vannak-e a munka elvégzéséhez releváns korábbi tapasztalatai, referenciái.

Jelentősen megnöveli az ügyletben rejlő kockázatokat, ha nagy mennyiségű és értékű termékbeszerzést vagy szolgáltatást egy újonnan alakult, ismeretlen, tapasztalatokkal és referenciákkal nem rendelkező társaságtól szerzi be a társaság.

Persze – figyelmeztet a NAV – a nyilvános adatbázisok, körülmények (dokumentált) ellenőrzése önmagában természetesen nem elegendő, szükséges a tényleges ügyletek teljesítésnek megfelelő, szabályszerű dokumentálása is.

Az adóhatóság az előzőekben hivatkozott tájékoztatót ajánlja az adózók figyelmébe a január végén, egy szálloda adóellenőrzésével kapcsolatos esettanulmányában is, amely ugyancsak megtalálható a NAV honlapján: https://nav.gov.hu/sajtoszoba/hirek/Elazott_a_hotel

Az ellenőrzés során a vizsgált vállalkozás által bemutatott számlákról a NAV megállapította, hogy azok között fiktív bizonylatok is vannak. A szóban forgó számlákat kiállító cégeknek ténylegesen nem voltak recepciós, takarító, konyhai kisegítői munkát végző alkalmazottaik. Ráadásul ezek a partnerek áfa-bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget, sőt bejelentett székhelyükön, telephelyükön nem voltak elérhetők sem, iratanyaguk nem állt rendelkezésre.

A szállodának mintegy 13 millió forint adókülönbözetet kell megfizetnie, a hiányzó, illetve hiteltelen bizonylatok miatt.

A szállodát üzemeltető társaság egyébként nem a véletlen balszerencsének köszönhette a revizorok látogatását. A tájékoztatás szerint a NAV előzetes kockázatelemzési eljárás után jelölte ki ellenőrzésre a céget.

Az adóellenőrzéskor a cég beázásra hivatkozva nem tudta hiánytalanul átadni az áfa-visszaigénylésére jogosító számlákat. Viszont az adóhatóság kiderítette, hogy a társaság a biztosítónak a kárigényben nem jelezte, hogy a káresemény az iratokat érintette.

Az is rontott az ellenőrzött cég helyzetén, hogy a fiktívnek bizonyult számlák szerint munkát végzők korábban közvetlenül vagy munkaerő-kölcsönzéssel a szállodában dolgoztak.

Az üzemeltető – állapította meg az adóhatóság – tehát tudott arról, hogy a munkát végzők felett a cégek rövid időn belül cserélődnek. Arról is tudnia kellett, hogy a társaságok között személyi összefonódások vannak. Mindezek a körülmények adókijátszásra utaltak.

Az adózó elmulasztotta a számlakibocsátókról elérhető adatok ellenőrzését is, holott – jegyzi meg az adóhatóság az említett tájékoztatójában –, az üzleti partnerekről való tájékozódást a NAV honlapján elérhető tájékoztató megkönnyíti.

Néhány gondolat erejéig visszatérve címadó hősünkhöz, érdemes átgondolni, vajon a híres-neves hadnagy, mit kérdezne (szokása szerint, az ajtóból visszafordulva) erről vagy arról a cégről. Ennek ürügyén a kockázatelemzési eljárásról, és arról, hogy e téren mire figyeljenek a vállalkozók, következő cikkemben lesz szó. Ezen túlmenően, arra is adok „tippeket”, mi a teendő, ha a vállalkozás iratai valóban elvesztek (vagy eláztak, mint a pórul járt hotel esetében).