Bt-ben munkavégzésre nem kötelezett beltag járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés

59 évesen 40 éves munkaviszonnyal 2011-ben előrehozott öregségi nyugdíjas, 2012.január 1-től "korhatár előtti ellátott" lettem egy építőipari cégnél. Továbbra is munkaviszonyban dolgozom a megengedett mértékű (minimálbér 1,5-szerese ) bérért a régi cégemnél, de 32 órás munkaviszonyban, a maximálisan engedélyezett bérjövedelmem után a cég fizeti a járulékokat. Ugyanakkor a családi Bt-ben "munkavégzésre nem kötelezett beltag" vagyok, a Bt -ből semmi jövedelmem nincs,bérjövedelmem nem is lehet a nyugdíjszabályok szerint. Van -e járulékfizetési kötelezettségem a Bt-ben? Válaszukat előre is köszönöm!

Válasz

Az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá
az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, aki nem biztosított.

4.3.1. A saját jogú nyugdíjas jogállásának megváltozása
2012. január 1-jétől társadalombiztosítási szempontból megváltozik a saját jogú nyugdíjas kategória.
Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
3. a társas vállalkozó e pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel.
A változás nem érinti, tehát továbbra is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni az öregségi nyugdíjban részesülő személyt, vagyis
- aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte (1949. évben vagy azt megelőzően született),
- életkorától függetlenül azt a nőt, akinek 40 év jogosultsági idő alapján állapítottak meg öregségi nyugdíjat,
- az 1954. évben vagy azt megelőzően született szolgálati nyugdíjban részesülő személyt,
- a rehabilitációs járadékost, illetve
- a fent hivatkozott valamely ellátásban részesülő személyt.
A saját jogú nyugdíjas kategóriából kikerülnek azok a személyek, akik 2011. december 31-éig korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban részesültek, de nyugdíjuk az öregségi nyugdíjkorhatár el nem érése miatt 2012. január 1-jével átminősül korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá. A változás érinti a rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőket is, akik egészségi állapotuk miatt rehabilitációs illetve rokkantsági ellátásra szerezhetnek jogosultságot.

Természetesen amennyiben a fent említett ellátásban részesülő személy eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, társadalombiztosítási szempontból újból saját jogú nyugdíjassá válik.
Azok a társas vállalkozók, akik 2012-től már nem tekinthetők saját jogú nyugdíjasnak, „nyugdíjas” státuszuk megszűnése miatt attól függően, hogy más helyen jogviszonyban állnak-e vagy sem, főfoglalkozású vagy ún. másodfoglalkozású társas vállalkozóvá válnak, akik biztosítottak lesznek, és a járulékfizetési kötelezettségüknek is az adott jogviszonytól függően kell eleget tenni. Tehát az a társas vállalkozó, aki korhatár előtti ellátásban részesül,
és nem áll más jogviszonyban, főfoglalkozású társas vállalkozóként lesz köteles megfizetni a járulékokat.
A biztosítási jogviszonyt illetve az abban bekövetkező változást a társas vállalkozás a ’T1041-es bejelentő és változás-bejelentő lapon köteles közölni, a társas vállalkozó utáni adó és járulékbevallási kötelezettségének pedig a 1208-as bevallásban elektronikus úton kell eleget tenni.

4.3.2. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége
A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után 6.390 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelem. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás arra az időtartamra, amely alatt a társas vállalkozó keresőképtelen, fogvatartott, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.
Több jogviszony egyidejű fennállása esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána.
Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.
Amennyiben a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, és a társas vállalkozó a tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék fizetési felső határt a nyugdíj
megállapításának napjával kezdődően újra meg kell állapítani.