Külföldi magánszemély magyarországi kiküldetése - lakhatás elszámolása
Szerző: Monok Tamás
- Végzettség: Közgazdász, adótanácsadó, adószakértő, mérlegképes könyvelő
- Szakmai tapasztalat: 25 év adózás, pénzügy, számvitel
- Tanítási tapasztalat: 25 év adózás, pénzügy, számvitel
- Jelenlegi munkakör: Adótanácsadó, adószakértő, cégtulajdonos/vezető, tanár
Külföldi magánszemély magyarországi kiküldetése során a kiküldetés alatti lakhatás: a család elszállásolására is figyelni kell.
A külföldiek magyarországi kiküldetéshez biztosított lakhatás adózási kezelésekor nemcsak az számít, hogy a munkavállaló munkavégzés céljából tartózkodik belföldön, hanem az is, hogy a szállás kinek a szükségleteit szolgálja. Ha a Magyarországra kiküldött a családjával együtt lakik az ingatlanban, a költségek elszámolása különös figyelmet igényel.
A probléma: a család lakhatását is fedezte a bérleti díj
Egy német állampolgár magyarországi kiküldetése során a munkáltató lakhatást biztosított számára. A bérelt lakás díja a fogadó cégnél költségként került elszámolásra. A lakásban azonban a kiküldött a családjával együtt élt, így a bérleti díj nem kizárólag a munkavállaló kiküldetéséhez kapcsolódó lakhatását szolgálta.
Mi lett volna a helyes adózási kezelés?
Az Szja. tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni azt az összeget vagy utalványértéket, amellyel a magánszemély közvetlenül, bizonylattal köteles elszámolni a juttató felé, illetve amelyet a juttató az előlegezett kiadás után, bizonylatos elszámolás alapján megtérít. Ide tartozhatnak a hivatali, üzleti utazás, valamint a külföldi kiküldetés utazási és szállásköltségei is. Ennek a szabályozásnak a célja az adminisztrációs terhek csökkentése azoknál a tételeknél, amelyekkel szemben a magánszemély egyébként is jogosult lenne költséget elszámolni.
Ez a szabály azonban nem alkalmazható olyan kiadásokra, amelyeket az Szja. tv. a magánszemélynél nem ismer el költségként.
Az Szja. tv. 4. § (3) bekezdése alapján elismert költség csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag annak érdekében, az adóévben ténylegesen kifizetett és szabályszerűen igazolt kiadás lehet. Törvényi kivétel hiányában nem tartoznak ide a személyes vagy családi szükségleteket akár részben kielégítő termékek, szolgáltatások, illetve az ilyen célú vagyontárgyak megszerzésének, fenntartásának, üzemeltetésének, felújításának és karbantartásának kiadásai.
Mivel a lakhatás részben családi szükségleteket szolgált, a kiadás a magánszemélynél nem lett volna elszámolható költség. Következésképpen a juttatásra az Szja. tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja szerinti, adóalapba be nem számító bevételre vonatkozó szabály sem lett volna alkalmazható.
A tanulság: a juttatás jogcímét kell helyesen meghatározni
Az Szja. tv. 3. § 11. pontja szerinti kiküldetéshez kapcsolódó szolgáltatás révén juttatott jövedelem az Szja. tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül. Utána a kifizetőt az Szja. tv. 69. § (1)–(2) bekezdése, (5) bekezdés a) pontja és 8. § (1) bekezdése alapján személyijövedelemadó és szociális hozzájárulási adó bevallási és fizetési kötelezettség terheli. Az egyes meghatározott juttatások adózásáról a NAV külön tájékoztatást is közzétett.
A kiküldetési lakhatás elszámolásakor ezért a tényleges használatot és a költségkénti elismerhetőséget is vizsgálni kell. A családi szükségleteket is szolgáló lakhatás nem kezelhető automatikusan az adóalapba be nem számító bevételként.