Az egyesület pénzforgalmi számlanyitási kötelezettsége
Szerző: Monok Tamás
- Végzettség: Közgazdász, adótanácsadó, adószakértő, mérlegképes könyvelő
- Szakmai tapasztalat: 25 év adózás, pénzügy, számvitel
- Tanítási tapasztalat: 25 év adózás, pénzügy, számvitel
- Jelenlegi munkakör: Adótanácsadó, adószakértő, cégtulajdonos/vezető, tanár
Nem mindegy, hogy egy közösség egyesületként vagy civil társaságként működik. A választott szervezeti forma ugyanis azt is meghatározza, hogy kötelező-e pénzforgalmi számlát nyitnia. Ez különösen akkor lehet fontos, ha a közösségnek nincs bevétele, és a bankszámlavezetés költségeinek fedezése is nehézséget okoz.
A probléma például olyankor jelentkezhet, ha egy egyesületnek nincs elegendő bevétele a bankszámlavezetési költségek fedezésére. Előfordulhat, hogy tagdíj nélkül nem tudja fizetni ezeket a költségeket, ezért megszűnt pénzforgalmi számlája helyett nem nyit újat. Ez azonban nem megfelelő megoldás: ha az egyesület felszólítás ellenére, a megadott határidőn belül sem teljesíti számlanyitási kötelezettségét, és akadályoztatását sem jelzi, mulasztási bírságot kaphat.
Az egyesület akkor sem mentesülhet a számlanyitási kötelezettség alól, ha tevékenysége nem gazdasági jellegű, nincs adómegállapítási vagy adófizetési kötelezettsége, és költségvetési támogatás kiutalásának sem kedvezményezettje. A számlanyitási kötelezettség tehát nem attól függ, hogy az egyesület milyen tevékenységet végez, vagy keletkezik-e abból adófizetési kötelezettsége.
A megoldás a megfelelő szervezeti forma megválasztása
A Ptk. 3:63. § (1) bekezdéséből következően az egyesület jogi személynek minősül. Az Art. 114. § (1) bekezdése pedig valamennyi belföldi jogi személy számára előírja a pénzforgalmi számla nyitását. A jogalkotó nem tett különbséget a jogi személyek között, és nem állapított meg mentességet sem egyes csoportjaik, sem az általuk végzett tevékenységek alapján.
A számlanyitási és az egyesületekre vonatkozó egyéb kötelezettségek teljesítése nem korlátozza az egyesülési jogot. A 2011. évi CLXXV. törvény alapján ugyanis az egyesülési jog gyakorlásának nemcsak az egyesület, hanem a civil társaság is lehetséges formája. A civil társaság nem rendelkezik jogi személyiséggel, ezért az Art. szerinti pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség sem terheli.
A tanulság tehát az, hogy a szervezeti forma megválasztása nem pusztán adminisztratív kérdés. Aki közösséget szeretne létrehozni, annak már a megalakulás előtt érdemes mérlegelnie, hogy az egyesület vagy a civil társaság felel-e meg jobban a céljainak és lehetőségeinek. Így elkerülhető, hogy a választott forma olyan kötelezettséggel járjon, amelynek teljesítése később nehézséget okoz.