Brexit - nekünk sem mindegy

Mintegy hónap van hátra az Egyesült Király európai uniós kilépéséig. London most azon dolgozik, hogy meghosszabbítsák a felkészülésre nyitva álló határidőt. A tagállamoknak is akad teendője ezzel bőven.

Sajtóhírek (így például a www.napi.hu ) szerint a brit kormány kénytelen lesz rendkívüli ülést tartani különféle - főként logisztikai és ipari – szakértőkkel olyan, triviálisnak tűnő kérdésben, mint a raklapok mennyisége és minősége.
A jelenlegi szabályok szerint ugyanis az EU-n kívülről – azaz ún. harmadik államból - érkező árukat csak olyan fa raklapokon lehet bevinni a tagországokba, amelyek bizonyos, igencsak szigorú követelményeknek eleget tesznek.
Az Egyesült Királyság – mint kiderült - nem rendelkezik ezekből elég mennyiséggel, legalábbis nem annyival, amennyi európai exportja zavartalan lebonyolításához feltétlenül kell. Ennek súlyát akkor éreznék meg a brit kereskedők – és így természetesen az Egyesült Királyság költségvetése is-, ha megállapodás nélkül lenne kénytelen az ország megválni az EU-tól március 29-én.

Bár az Unión belüli – tagállamok közötti – szállításra használt raklapoknak nem kell megfelelniük az olyan elvárásoknak, mint például, hogy hőkezelt anyagból kell készülniük vagy, ennek hiányában olyan fertőtlenítésen kell átesniük, amely megakadályozza, hogy szennyező anyagok, illetve kártevő rovarok kerüljenek be velük a közös piacra.
Azt, hogy a szóban forgó raklapok eleget tesznek mindezeknek, különleges jelzéseknek kell tanúsítaniuk a szállítóeszközökön.
Amennyiben a szigetország a megállapodás nélküli brexit okán máról holnapra harmadik félnek minősülne az Unió számára, a fenti kritériumoknak azonnal meg kellene felelnie.
Kellene, de – úgy tűnik – nem fog megfelelni, tekintve, hogy a Nagy-Britanniában lévő raklapok jelentős része nem tesz eleget a harmadik felekre vonatkozó követelményeknek.
Ez azzal a következménnyel, pontosabban kényszerrel járna a brit vállalatok egy része számára, hogy megvárják, amíg más szállítmányok uniós exportja után visszakerülnek a megfelelő raklapok a szigetországba.
Ez alatt az idő alatt – és többhetes intervallumokról beszélünk -, az árujuk a raktárakban várakozna, minősége csökkenne, adott esetben meg is romolna.
Az illetékes brit hatóság (DEFRA) ugyan igyekszik bagatellizálni a „raklapválságot” – mondván ez csupán az egyébként is rendezendő kérdések egyike-, de a brit élelmiszer- és italgyártó ipar vezetői azt állítják, hogy a kemény (azaz megállapodás nélküli) brexit esetén ágazatuk minden nyolcadik cége csődbe menne.
A DEFRA szakemberei szerint a londoni kormánynak kölcsönösségi megállapodást kellene kötnie az EU-val egymás raklapjainak elfogadásáról.
Nem tudjuk, sikerrel járnak-e ebben, de ettől függetlenül a magyar cégeket is komolyan érinti a szigetország távozása az Unióból – megállapodással és anélkül is.

Persze megláthatják a vállalkozások a lehetőségeket is ebben – és itt nem feltétlenül Unió-kompatibilis raklapok exportjára gondolok, bár az sem elvetendő -, és a március végéig még rendelkezésre álló időben fel is készülhetnek arra, hogy jól vegyék az akadályokat. Így például az általános forgalmi adót érintőekre.

Gondoljunk arra, hogy az Egyesült Királyságból érkező áru termékimportnak, míg az oda irányuló termékértékesítések pedig termékexportnak minősülnek majd. Ezekhez az ügyletekhez más dokumentumokra lesz majd szükség a kiszállítások igazolására, és a számlázó programokat, vállalatirányitási és egyéb számítástechnikai rendszereket is ennek megfelelően át kell majd állítani. (Mindezek a számviteli politikát sem hagyják érintetlenül.)
Más szemszögből vizsgálva a dolgot, azt is mondhatjuk, hogy kopogtat a lehetőség egyes – megfelelő profillal bíró – cégek ajtaján. Ugyanis azon brit vállalkozások, amelyek Magyarországon adószámmal rendelkeznek, csak pénzügyi képviselet útján folytathatják majd gazdasági tevékenységüket! A pénzügyi képviselet ellátására bár különleges szabályok érvényesek, de az érintett, és időben ébredő brit vállalkozások feltehetőleg már most keresik a pénzügyi képviseletre jogosult társaságokat, másrészt az ebben „utazók” számára új piaci lehetőségek nyílnak meg.
Ahogyan arra fentebb utaltam, az uniós telephellyel nem rendelkező EU-n kívüli társaságok magyarországi adókötelezettségeik teljesítése érdekében kötelesek pénzügyi képviselőt választani, és ezt az adóhivatalnál bejelenteni.
(Fontos, hogy az Unión belüli cégek is választhatják ezt a megoldást, de ez számukra nem kötelező).
A pénzügyi képviselő adott esetben a képviselt társaság adókötelezettségeiért pénzügyileg is helytáll: személye a garancia az állam, az adóhatóság felé az adófizetési kötelezettség teljesítésére.
A hazai szabályok (Air. 20.§.) alapján pénzügyi képviselő az a kft., részvénytársaság lehet, melynek jegyzett tőkéje az 50 millió forintot eléri vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkezik, továbbá a NAV-nál nyilvántartott adótartozása nincs.
A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás nevében teljesíti annak belföldi adókötelezettségeit, valamint gyakorolja az adózót megillető jogokat. Ebből következően a pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az adóhatóság előtt személyesen vagy más képviselője útján nem járhat el.
A külföldi vállalkozás adókötelezettségéért a külföldi vállalkozást és a pénzügyi képviselőt egyetemleges felelősség terheli. Egy adóalany egyszerre csak egy pénzügyi képviselőt bízhat meg, viszont a képviselet megszűnése a külföldi vállalkozás adókötelezettségét nem érinti.
Bár a más tagállambeli társaságok a magyarországi gazdasági tevékenységükkel kapcsolatban pénzügyi képviseletre nem kötelezettek, de dönthetnek úgy, hogy megbízhatnak olyan adóügyi képviselőt, aki nevükben és helyettük jár el a magyar adóhatóság előtt.
Ezzel a lehetőséggel lényegesen több - jellemzően nemzetközi - vállalat él, mint azt sokan gondolnák.
E cégek (cégcsoportok) ugyanis felismerték, hogy nem csupán komoly adminisztrációs terhektől szabadulnak meg, hanem hosszú távon is hasznos számukra az áfaellenőrzések hatékony kezelése, illetve jogszerűen lefaraghatnak kötelezettségeikből, ha a vám, az EKÁER és a környezetvédelmi termékdíj területén (visszautalva a raklapokra is) tapasztalt, helyi tanácsadót bíznak meg az ügyek intézésével.
Persze nem lehet minden magyar cégből pénzügyi képviselő, de a brexit számukra is újdonságokat – nevezhetjük kihívásoknak – hoz.
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió között létrejött megállapodás szerint a szigetország 2019. március 29-én ugyan kilép a közösségből, de lesz egy átmeneti időszak- 2020. december 31-ig -, amikor még az uniós szabályok lesznek érvényben a vámok, az áfa a jövedéki adó kérdésében.
Fontos azonban, hogy a határokon átnyúló társasági jogi egyesüléseket érintően brexit utáni szabályozás még nem igazán körvonalazott, kérdéses, hogy milyen átmeneti rendelkezéseket vezet majd be akár a kilépési megállapodás, akár az Európai Unió irányelvek formájában.
Félő, hogy külön átmeneti megállapodás hiányában nem lesznek majd közvetlenül alkalmazhatóak az EU irányelvek, illetve azok nemzeti megfelelői, amelyek célja az EU-n belüli átalakulások egységes jogi és adózási megítélése. Ebből következően a Magyarországot és az Egyesült Királyságot érintő határon átnyúló egyesülések esetében aggályossá válhat az ilyen egyesülések jogi megvalósíthatósága, illetve valószínű, hogy el kell majd búcsúznunk a társasági adóról szóló törvény által meghatározott kedvezményezett átalakulások adósemleges kezelésének lehetőségétől is.
A brexit érinteni fogja a magyarországi székhelyű társaságok brit fióktelepeinek, valamint a brit társaságok magyarországi fióktelepeinek a működését is. Így például azzal, hogy Magyarországon jelenleg csak az EU-s székhelyű társaságok fióktelepei mentesülnek automatikusan a magyarországi beszámolójukra vonatkozó közzétételi, letétbe helyezési és könyvvizsgálati kötelezettség alól. A brexit után – ha a vonatkozó szabályok nem változnak - egy brit társaság fióktelepe már csak akkor mentesülhet ezen kötelezettségek alól, ha az Egyesült Királyságban érvényes letétbe helyezési, közzétételi és könyvvizsgálati kötelezettségek továbbra is összhangban lesznek az EU vonatkozó előírásaival.

A brexit, illetve az adótervezés kapcsolódó, magyar cégek számára kínálkozó lehetőségeire később még visszatérünk.