Az elállás lehetősége az új Munka törvénykönyv szerint

Az elállási jog az eddigi munkajogunk szerint tilos volt, az új Munka Törvénykönyve azonban három esetben maga biztosít elállási jogot. Az elállási jog azt jelenti, hogy a fél a megállapodást a megkötésére visszamenőleges hatállyal szünteti meg.

Ilyenkor úgy kell eljárni, mintha a megállapodást (szerződést) meg sem kötötték volna. Ez igen bonyolult elszámolási helyzeteket eredményezhet, ezért elállási jogot csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában lehet biztosítani.
Az elállás törvényben szabályozott talán legfontosabb esete, hogy a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződés megkötését követően a körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna.
A munkaszerződés megkötése az a nap, amikor a szerződést a felek aláírják. A munkaviszony kezdete pedig az a nap, amikor a felek jogai és kötelezettségei már élnek, az első olyan nap, amikor a munkavállalónak dolgoznia kell. Ezt a napot a felek a munkaszerződésben maguk határozhatják meg. Lehet akár a szerződéskötés napja is, vagy a szerződéskötést követő munkanap, esetleg a következő hónap első napja. Ha a munkába lépés napját a felek külön nem határozzák meg, úgy a törvény alapján ez a szerződéskötés másnapja lesz. A munkaszerződéstől elállni tehát csak ebben a köztes időszakban lehet, amikor a felek már aláírták a szerződést, de még nem kezdődött el a munkaviszony.
Fontos szabály, hogy elállás esetén a feleknek kötelező egymással elszámolni (pl. a megszüntetett nyilatkozat alapján adott díjazás visszajár).
Versenytilalmi megállapodás, tanulmányi szerződés
A törvény alapján bizonyos esetekben a versenytilalmi megállapodástól és a tanulmányi szerződéstől is el lehet állni. Így a munkavállaló a versenytilalmi megállapodástól elállhat, ha munkaviszonyát a munkáltató súlyosan kötelezettségszegésére alapozott, azonnali hatályú felmondással megszünteti. Például, ha a munkáltató tartósan késedelembe esik a munkabérrel, és emiatt a munkavállaló azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt megszünteti, a versenytilalmi megállapodástól is elállhat. Ilyenkor az elállásig kapott ellenértéket vissza kell fizetnie, de a szerződésből eredő egyéb kötelezettségei megszűnnek, így akár rögtön elhelyezkedhet a munkáltató konkurensénél. A tanulmányi szerződésnél a törvény a munkáltatónak biztosít elállási jogot, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Ekkor a munkavállaló köteles visszafizetni az addig kapott támogatást, de a feleket a továbbiakban a szerződésből eredően semmilyen kötelezettség nem fogja terhelni. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le.
Kollektív szerződés, a felek megállapodása
Elállási jogot a törvényben szabályozott fenti eseteken kívül ki lehet kötni kollektív szerződésben vagy a felek megállapodása alapján is. Mindig figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy egyáltalán lehetséges-e az adott megállapodás visszamenőleges hatályú megszüntetése. Sokszor ugyanis a felet terhelő szolgáltatást nem lehet meg nem történtté tenni (pl. éppen ezért nem lehet elállni a munkaszerződéstől, ha a munkavállaló már dolgozni kezdett). Ezért az elállási jog kikötésénél mindig mérlegelni kell, hogy van-e lehetőség a felek közötti elszámolásra.