Így adózunk 2024-ben…

Noha a korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezethez képest, a végül elfogadott javaslatok több pontban is módosultak, a jövőre életbe lépő szabályok jelentős változásokat hoznak számos piaci szereplő számára.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adózásban markáns változás, hogy a Közösségen belüli értékesítéssel kapcsolatos szabályokba beépül az alanyi mentesség választásának lehetősége.

Ennek hátterében a Közösségen belüli távértékesítés szabályainak 2021. évi változása áll: amennyiben egy magyar adóalany a Közösség területére értékesít nem adóalany (vagyis jellemzően magányszemély) részére, akkor be kell jelentkeznie az OSS (egyablakos) rendszerbe, és azon keresztül az adott tagállam szerinti áfával kell számláznia a vevőnek.

 Ez jövőre azzal egészül ki, hogy magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (azaz a Közösség egészén belüli) árbevétele nem lépi túl a 100 ezer eurót. Ez persze „fordítva” is érvényes lesz, azaz a külföldi vállalkozók is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon.

 Ez utóbbi lehetőséget egy példán keresztül bemutatva: tegyük fel, hogy egy osztrák vállalkozó 2024-ben magyar magánszemélyeknek „távértékesít” Ausztriából. A korábbi szabályok szerint a kereskedőnek be kellett jelentkeznie az OSS rendszerbe és az ügyleteket magyar áfával kellett számláznia. Jövőre, ha a teljes közösségi értékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó árbevétele nem éri el a 100 ezer eurót, a Magyarországon teljesült ügyletei pedig sem 2023-ban, sem 2024-ben nem haladták/haladják meg a 12 millió forintot, akkor a magyar vevőknek, megrendelőknek értékesített termékeit, szolgáltatásait érintően választhatja az alanyi adómentességet.

 A fentiekhez hasonló „csemegéje” az általános forgalmi adózásnak – a már többször is elodázott – eÁfa. Az adóhatóság által elkészített áfa-bevallásról szóló rendelkezés most viszont már bekerült a törvénybe, 2024. január 1-ei hatálybalépéssel.

A bevallástervezetek jogintézményét a személyi jövedelemadózásból már ismerjük, ennek logikájával működik majd lényegében az áfa-bevallások tervezete is: az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok felhasználásával elkészíti, és kiajánlja a tervezetet.

Ha az adózó elfogadja a kiajánlott bevallást, akkor nem kell belföldi összesítő jelentést készítenie. Az általános forgalmi adózást érintően is előnyt élveznek a megbízható adózói minősítéssel rendelkezők, ha az áfa-bevalláshoz a gépi interfészalkalmazást választják: a bevallás esedékességétől számított tizenöt napig mentesülnek az ellenőrzés alól. Így időt kapnak arra, hogy az esetleges hibákat, eltéréseket – önellenőrzési pótlék nélkül – kijavítsák.

 A törvény az eNyugta törvényi szintű szabályozását is tartalmazza: ennek lényege, hogy 2025-től minden egyes bevásárlás nyugtája elérhető lesz a vásárló számára egy digitális gyűjtőhelyen, papíralapú nyugtát pedig csak a vevő kifejezett kérésére adnak az eladók.

 2024. január 1-től változik a kedvezményes áfa-kulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre is: egyes műalkotásoknak az Európai Unión kívülről történő behozatalára 5 százalékos kedvezményes áfa-mértéket állapítottak meg, míg jövő évtől a 18 százalékos áfa-kulcs alá kerültek a desszert jellegű sajtkészítmények, köztük a túrórudi is.

Társasági adó

A törvény gazdagabb lett egy új kedvezménnyel, a kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezménnyel. Ez helyzetbe hozza azokat a tényleges kutatási tevékenységet végző vállalkozásokat, amelyeknek nem volt eddig olyan nagyságrendű adófizetési kötelezettsége, amelyből igénybe vehették volna a K+F adóalap kedvezményt. A törvénymódosításnak köszönhetően, a K+F adóalap-csökkentő tétel helyett – 5 évre szóló adózói választás alapján – kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételére lesz mód.

Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Az elszámolható költség felmerülésének adóévét követő negyedik adóév végén a maradványt (fel nem használt kedvezményt) az adózónak készpénzben kifizetik.

Az adókedvezmény az elszámolható költség 10 százaléka lesz, viszont bizonyos ráfordítások nem minősülnek majd ebből a szempontból elismert, figyelembe vehető ráfordításnak.

A társasági adót érintő változás az is, hogy szigorúbb előírások vonatkoznak majd az egyébként 30 millió euróra emelkedett energiahatékonysági adókedvezményre, ennek egyebek mellett feltétele, hogy felújítás esetén 20 százalékkal javuljon az energiahatékonyság. Továbbá, az eddigi gyakorlathoz képest jelentősen kevesebb kedvezményt érvényesíthetnek a vállalkozók (energiatermelő tárgyi eszközre nem is igényelhető a jövőben ilyen adókedvezmény), emellett lényegesen összetettebb szabályrendszer érvényesül majd, így például az épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági beruházások „saját” kedvezményszámítási szabályt kapnak. Harmincmillió euróra emelkedett az energiahatékonysági célú adókedvezmény.

A fejlesztési adókedvezmény mértéke viszont bizonyos beruházásoknál emelkedik és kevesebb esetben kell engedélyt kérni az Európai Bizottságtól.

Személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék

Mint ismeretes, az Amerikai Egyesült Államok felmondta a hazánkkal a kettős adóztatás elkerülése érdekében kötött egyezményt. Az Szja tv. jövőre életbe lépő változása ennek kedvezőtlen jogkövetkezményeit ellensúlyozza azzal, hogy az értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat, ha a jövedelem juttatója OECD-tagállamban (így például az USA-ban) székhellyel rendelkező személy. Egyúttal ellenőrzött tőkepiaci ügylet marad a tranzakció akkor is, ha OECD-országban (így az USA-ban) tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével történik.

További változások:

·        Fő szabály szerint, a kifizetőt terhelő adó az eddigi havi helyett negyedéves bevallású lesz.

·        Induló vállalkozások esetén nem minősül bevételnek, így adózni sem kell a munkavállaló, illetve a vezető tisztségviselő a vállalkozásban ingyenes vagy kedvezményes, tagsági jogot megtestesítő részesedése után, ha három évig megtartja azt.

·        A magyar borkereskedelem fellendítésével indokolták, hogy adómentessé vált a reprezentációs és nem reprezentációs célú események keretében, illetve üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként nyújtott eredetvédett, palackozott borászati termék.

·        Az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni.

·        A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szűkebb körben lesz érvényesíthető 2024-től: kizárólag már csak a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-állam (így Szerbia és Ukrajna) polgárai után lehet igénybe venni.

·        Adómentes lesz a számsorsolásos játékokon (mint például a lottó) elért nyeremény.

·        2024. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó esetében legfeljebb a minimálbér kétszerese után lehet igénybe venni kedvezményt a doktori képzésben résztvevő foglalkoztatott esetén.

Kisvállalati adó (KIVA)

Noha „kivételszabály” alapján, és szűk körben, de ezentúl lehetőségük lesz a kivás cégeknek is az átalakulásra – egyesülésre más társasággal, illetve szétválásra – anélkül, hogy kisvállalati adóalanyiságukat elveszítenék. Az eddigi rendelkezések szerint, ilyen esetekben kikerültek a KIVA hatálya alól, és azt két évig nem is választhatták újra.

Adózás rendjéről szóló törvény

A jogalkotó módosította a nagy összegű adóhiánnyal és/vagy adótartozással rendelkező adózók közzétételére vonatkozó értékhatárt: jövőre egységesen 100 millió forint felett kerülhet sor a közzétételre. Ez a természetes személyeket érintően nagyléptékű változást jelent, hiszen eddig rájuk 10 millió forint értékhatár vonatkozott.

Ezzel párhuzamosan, a helyi adózásban is egységes, és többszörösére emelt értékhatár érvényesül a közzétételre: 500 ezer forint. Összehasonlításként: eddig természetes személyek esetében 50 ezer, egyébként 100 ezer forint volt ez az összeghatár.

Ágazati különadókat érintő változások

2024. január 1-jétől a távközlési vállalkozásokat érintően a közművezetékek adója tárgyi hatálya alól kikerülnek a hírközlési vezetékek, egyúttal 2025. január 1-jétől hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló törvény.

A törvény további egy évvel meghosszabbítja a reklámadó felfüggesztésének határidejét.

A kiskereskedelmi adó kapcsán húszszorosára növekszik az 500 millió forint forgalmat meghaladó, de 100 milliárd forint forgalmat el nem érő benzinkutak adóterhelése.

Egyéb változások

2024-től, ha a könyvvizsgáló cégnek könyvvizsgálói tevékenységre adnak megbízást, ezzel egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.

A bizalmi vagyonkezelés szabályai is jelentős, az adótervezés lehetőségét erősítő változáson estek át: a törvény a bemeneti oldal adózása helyett a kimeneti oldalt adóztatja, azt is csak bizonyos feltételek teljesülése esetén.

 A 2024-től induló, kötelező visszaváltási rendszerrel összefüggő számviteli elszámolást pontosította a jogalkotó: a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható termékre a MOHU-val szembeni kötelezettséget (50 forint/db) nem az árukkal, hanem az egyéb ráfordításokkal szemben kell könyvelni.

 A jelenlegi literenként 3,5 forintról 10 forintra nő a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg árufuvarozás és meghatározott kategóriájú személyszállítás esetén.

Globális minimumadó

2024 – és az utóbbi évek – egyik legjelentősebb adójogi változása a globális minimumadó szabályozás, amely mintegy 3 ezer vállalkozást érint és jelentős adminisztratív terhet ró rájuk.

A kiegészítő adó alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, melyeknél a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót.

Ezt az adót azoknak a társaságoknak kell majd megfizetniük, amelyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15 százalékos minimumadót (az effektív adókulcs számításánál figyelembe kell venni a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot).

A kiegészítő adó háromféle lehet: ha egy államban, az elismert adók figyelembe vételével a tényleges jövedelemadóztatás mértéke 15 százalék alatti, akkor az érintett állam elismert belföldi kiegészítő adót vethet ki és saját maga beszedi a különbözetet. Ha ilyen adót nem vezetnek be, akkor a vállalatcsoport végső anyavállalata köteles alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adót, és a végső anyavállalat szerinti tagállamban kell megfizetni a különbözetet. Ha a végső anyavállalat nem tudja beszedni a kiegészítő adó teljes összegét, akkor a maradványösszeget fel kell osztani a csoporttagok között - ismertette.

A tényleges termelési tevékenységet jelentős létszámmal végző cégek viszont kedvezményeket kapnak.

Az adó- és számviteli változásokat tematikus kiadványunkban részletesebben is – esettanulmányokkal, példákkal is magyarázva – bemutatjuk.