Adózás 2017 – Kata szépül, Eva formásodik, KIVA CSINOSODIK 3. rész

A KIVA-ALAP  „MÁSIK FELE”

2016-ig az adóalap másik fele a vállalkozás pénzforgalmi eredménye, míg ezt jövőre felváltja a vállalkozásból kivont osztalék és a tőkejövedelmek eredménye, a törvényben rögzített adóalap-módosító tételek – ezek egyenlegének - figyelembevételével.

A tőkeműveletek eredményéről annyit kell tudnunk, hogy a tőkekivonás (jellemzően a jegyzett tőke leszállítása) összegéből levonjuk a bevont tőke (tőkeemelés) összegét.

Fontos, hogy akár a jegyzett tőke emeléséről, akár annak leszállításáról van szó, csak a cégbírósági bejegyzés megtörténtével számolhatunk e tételekkel.

A jóváhagyott osztalék ismert kategória a vállalkozók előtt, de a számviteli törvény változása miatt fontos tisztáznunk ennek, a kiva-alapot is érintő, könyvelését. Ugyanis a korábbi évek könyvviteli gyakorlatával ellentétben, a 2016. évi (esetleg korábbi) eredmény terhére elfogadott osztalékot 2017-ben fogjuk könyvelni, azaz nem visszamenőleg, a forrásévre.

A kivában nem kell adót fizetni a kiva-alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére, a kiva-alanyiság időszakában jóváhagyott osztalék után. Azaz, az a társaság, amely 2017-től lesz kivás, az nem fizet kivát a 2016. évre jóváhagyott (társasági adózott), de az Szt. változása okán csak 2017-ben lekönyvelt osztalékra.

Az osztalékkal és a tőkeműveletekkel kapcsolatos tételeken túl, a kiva alapját képezi a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a mentesített összeget meghaladó rész. A pénztár mentesített értéke, a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint, vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. A kivára  2017. január 1-jét megelőzően áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.

PLUSZOK ÉS MÍNUSZOK

Csökkenti a kiva alapját:

• a cégbíróságon jegyzett, megemelt saját tőke összege,
• a kapott osztalék összege,
• a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének, a mentesített értéket meghaladó csökkenése.

Ennek kapcsán érvényesülnek a fentebb már részletezett átmeneti szabályok, a „régi” kivások esetében.

Egyéb, a társasági adózásból is ismert, adóalapot növelő tételek:

• a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek, ráfordítások (ezek alatt a Kiva-tv. is ugyanazt érti, mint amit a Tao.-tv. 3. számú melléklete A) részében találunk),
• az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege,
• a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összege.

Ez utóbbi esetében kivételt jelent (akárcsak a társasági adóban), ha a követelést magánszemély javára engedte el a cég, vagy a követelést olyan belföldi vagy külföldi személlyel szemben, amellyel nem áll kapcsolt viszonyban.

Korrekciós tételként kell számolnunk a pénztárral is, persze „kivás módon”!

Akár a saját bőrén, egy adóellenőrzésen pórul járva, akár szakcikkekből okulva, de a társas vállalkozók álmukból ébresztve is sorolják a házipénztárban lévő készpénzkészlettel kapcsolatos - egyébként gyakran jogos – figyelmeztetéseket. Ennek ellenére, általában nem tartják be ezeket…

A jogalkotó e kérdést rafináltan oldotta meg a kivában: adóalapot módosító tételt faragott ugyanis a meghatározott értéket meghaladó pénztár értékből. Ugyanis meghatározott egy kívánatos – vagy legalábbis még elfogadható – pénztári értéket, ezt elnevezte mentesített értéknek, és az ezt meghaladó összeggel módosítja az adóalapot. Azért nem írom egyszerűen azt, hogy növeli – pedig „büntető tételről” lévén szó, erre számít mindenki -, mert az eltérés adót csökkentő tétellé is átfordulhat.

A mentesített értéket meghaladó rész valóban növeli a kiva alapját, de: ha ez az érték a későbbi években csökken, akkor az adó összege a pénztár értékének csökkentésével mindaddig csökkenthető, amíg a mentesített értékét el nem éri.

A mentesített érték, azt az értéket jelenti, amely a legnagyobb érték az alábbiak közül:

• a pénztár kiva választását megelőzően kimutatott értéke (a 2017-től új kivásoknak),
• tárgyévi összes bevétel 5%-a, de legalább 1 millió forint.

Azok esetében, akik 2017. január 1-jét megelőzően is kivások voltak, a pénztár értékét a 2016. évi nyitó mérlegük alapján kell számításba venni, egyébként az első kivás év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értékéről (lényegében az utolsó társasági adós év záró pénztárértékéről) van szó.

A magyar vállalkozó ötletes, „túlélő fajta”, így ez az adóalapot növelő tétel feltehetőleg csak a törvény szövegében fordul majd elő. A gyakorlatban, ha a társaság látja, hogy a pénztár egyenlege túllépné a mentesített értéket, a „felesleget” azonnal (azaz december 31-e előtt) befizeti a bankszámlájára. Az ügy – és egy adóalapot növelő tétel – lerendezve!

Ha fentiek alapján a cégtulajdonos arra gondol, lehet, inkább „evázni” kellene…Nos, az is lehetséges. A cikksorozat következő részében ezt az adónemet nézzük meg közelebbről, összehasonlítva „őt” vetélytársaival!

Kiva-szimpatizáns és/vagy eva-barát ügyvezetőknek, a katával kacérkodóknak, a tao. tisztelőinek házi feladat: kérjenek egy aktuális (azaz 2016. évi) és egy előző évi – már akinek van – főkönyvi kivonatot a könyvelőjüktől! Szükség lesz rá, a folytatásában ezek segítségével elemezzük a „versenyző” adónemeket!

(A cikksorozat első része >>, és a második része >>)