Ha nyár, akkor adóváltozás – törvényben a nyári adócsomag (2.)

A Magyar Közlöny idei 105. számában hirdette ki a jogalkotó 2023. évi LIX. törvényt. Az alábbiakban e törvénynek az általános forgalmi adót, az iparűzési adót, a szociális hozzájárulási adót érintő módosításait foglaltuk össze.

Általános forgalmi adó

• A kötelező visszaváltási díj bevezetésével összefüggő módosítások

2024. január 1-jétől bevezetésre kerül a belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere.

A rendszer hatálya alá tartozó termékeket tartalmazó kormányrendeletet még nem hirdették ki, de az azt megalapozó javaslat szerint a 0-6 literig terjedő fém, műanyag és üveg italcsomagolásokat (kivéve a tej alapú italtermékek csomagolását) érinti majd a változás.

A rendszer alapján a 400 m2-nél nagyobb alapterületű üzlethelyiségben működő forgalmazók az érintett italcsomagolások esetében kötelesek lesznek visszaváltási díjat felszámítani, amelyet az üres csomagolások visszaváltása esetén vissza kell majd téríteniük a csomagolást beváltó részére.

A visszaváltási díj a termék értékesítésekor nem képez áfa alapot, így a forgalmazót az értékesítéskor felszámított visszaváltási díjat érintően nem terheli áfa-fizetési kötelezettség. Áfát a visszaváltási díjas rendszert működtető forgalmazónak csak a vissza nem váltott italcsomagolások után kell fizetnie. A vissza nem váltott termékek mennyiségét a forgalmazóknak a naptári év utolsó napjával kell megállapítaniuk, az adófizetési kötelezettség is ebben az időpontban keletkezik.

A vissza nem váltott termékek után fizetendő áfa alapja a termékre jutó visszaváltási díj, amely bruttó összegnek minősül, a fizetendő áfát „felülről” a 21,26%-os adókulcs alkalmazásával kell megállapítani. Ha az adott naptári évben a forgalmazónál visszaváltott csomagolások mennyisége meghaladja a forgalomba hozott csomagolások mennyiségét, nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, de a forgalmazónak sem keletkezik visszaigénylési jogosultsága a többletre tekintettel.

Lényeges, hogy a módosítás nem érinti a fenti körön kívül eső betétdíjas termékekre vonatkozó jelenleg hatályos szabályozást. A betétdíj tehát továbbra is áfa alapot képez, a visszaváltáskor utólagos adóalap-csökkentés formájában van lehetőség továbbra is az adófizetési kötelezettség csökkentésére.

• Az elektronikus nyugtaadást érintő koncepcióval kapcsolatos módosítások

Az elektronikus nyugta bevezetésével kapcsolatos kormányzati koncepció törvényi alapját az Áfa tv. – 2022 őszén hatályba lépett – rendelkezése teremtette meg, amely szerint az adóhatóság jogosult gépi hírközlési eszköz útján, közvetlen adatlekérdezéssel felügyelni a pénztárgépek működését.

Az online pénztárgéprendszer megújításának előkészületeiről a Kormány az adózói adminisztrációs kötelezettségeket egyszerűsítő eseményalapú adatszolgáltatási megoldások fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1056/2023. (II. 27.) Korm. határozatban rendelkezett. A szabályozási cél szerint az online pénztárgépeket fokozatosan az elektronikus nyugta kiadására is alkalmas egyéb technikai eszköz/megoldás (a továbbiakban: epénztárgép) váltja fel.

A most elfogadott módosítás (Áfa tv. 259.§. 6/B és 6/C. pontok) meghatározza az elektronikus nyugtaadásra vonatkozó szabályozás alapfogalmait (e-pénztárgép, e-nyugta, nyugtatár, stb). Ezen túlmenően, a jogalkotó pontosította a pénztárgépekre vonatkozó részletszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket is (Áfa tv. 260.§.).

• Ingatlan beszerzését terhelő áfa visszatérítésének lehetősége

A Magyarországon kívül letelepedett, magyar adószámmal nem rendelkező gazdálkodóknak eddig nem volt lehetőségük áfa-visszatérítés útján visszakérni az ingatlan beszerzésén felmerült magyar áfát, mivel az ingatlan beszerzését terhelő áfa kizárólag a magyar áfa-bevalláson keresztül igényelhető vissza.

A módosítás (Áfa tv. 246. §. c) pont) megteremti a lehetőséget az Európai Unió területén letelepedett gazdálkodók számára a Magyarországon beszerzett ingatlanon felmerült áfa magyarországi áfa regisztráció nélkül, adó-visszatérítési eljárás útján történő visszaigénylésére. A módosítás átmeneti rendelkezése alapján az adó-visszatérítést olyan előzetesen felszámított adó összegére lehet alkalmazni először, melyet 2021. december 31-ét követően kellett megállapítani.

• Jogszabály által meghatározott feladatátadás

Az Áfa tv. 17-18.§-ait érintő módosításnak köszönhetően, lehetőség van azon vagyonátadások áfa hatályán kívül történő kezelésére, amelyeket jogszabály által meghatározott feladatnak, az annak ellátására jogutódként kijelölt személy, szerv részére történő átadása keretében teljesítenek. E szabály alkalmazására ugyanazon feltételekkel van lehetőség, mint, amelyek a jogutódlásra, apportra vonatkoznak. A módosítás értelmében a tárgyi eszköz naptári év közben történő megszerzése esetén az áfa levonást érintő korrekciós szabályokat szintén a jogutódlásra, apportra vonatkozó rendelkezések szerint kell alkalmazni.

• Áfa csoportból történő kiválás

Az Áfa tv. hatálya alatti csoportos adóalanyiság egy egységes adóalanyiságot eredményez a tagok önálló jogalanyiságának megtartása mellett. Ha a csoportból kiválik egy vagy több tag, és a csoportos adóalany is fennmarad, akkor azt is tisztázni, rendezni kell, hogy melyik áfa alany kötelezett, illetve jogosult eljárni az áfát érintően, tekintettel arra, hogy a tagok jogalanyiságában nem történik változás.

A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a csoportos adóalanyiságból történő kiválást az áfát érintő jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell kezelni, mintha jogutódlással történő megszűnésre került volna sor.

Helyi iparűzési adó

A módosítás célja, hogy az iparűzési adóköteles tevékenység jellegadó ismérvéhez jobban igazodóvá tegye az iparűzési adó szabályait.

Ennek jegyében a jogalkotó átalakította a légi személyszállítási tevékenységet végző társaságok, illetve külföldi társaság esetén azok fióktelepeinek iparűzésiadó-kötelezettségét.

Az új szabályok csak azokra vonatkoznak, akik árbevételének döntő többsége (75 százaléka) légi személyszállításból (jegy-árbevétel) és ahhoz kapcsolódó egyes szolgáltatásokból (helybiztosítás díja, poggyászdíj, pótdíj) származik.

A nettó árbevételbe tartozik a Magyarországról induló személyszállító járatok igénybevételéért és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokért (pl. poggyász-szállítás, elsőbbségi elhelyezés, VIP váró igénybevétele) fizetendő ellenérték is.

A telephely fogalma is kiegészült: a légitársaságok esetén a jövőben telephelynek számít a légi járataik indításának helyszíne, a repülőtér is. Továbbá a Htv. 4. számú melléklete is kibővült a légi személyszállítást végzők számára előírt, sajátos adóalap-megosztási móddal.

A munkaerő-kölcsönző vállalkozásokra vonatkozóan megszünteti a jogszabály az iparágban elterjedt, az adókötelezettség csökkentésére eddig lehetőséget adó gyakorlatot.

Az eddig hatályos telephely-fogalom szerint a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozót a székhelye, telephelye (irodája, képviselete) helye szerinti településen terheli iparűzésiadó-kötelezettség. Ez a szabály lehetőséget adott arra, hogy azokon a településeken, ahol a munkaerőt ténylegesen foglalkoztatják, de nincs az adózónak irodája, nem kellett adót fizetnie.

A törvénymódosítás kiterjeszti az adóra jogosult önkormányzatok körét is, speciális telephely-fogalom bevezetésével: a munkaerő-kölcsönző vállalkozás telephelyének minősül valamennyi olyan önkormányzat illetékességi területe is (a munkaerő-kölcsönző irodája, képviselete mellett), ahol a kölcsönzött munkavállalók által teljesített összes (több munkavállaló által együttesen teljesített) munkaórák száma az adóéven belül legalább – a javaslatban szereplő 1.440 munkaóra helyett – 21.000 munkaóra.

Így a sok esetben alacsony (vagy nulla) adókulcsú településekről tényleges iparűzési adót kivető önkormányzatokhoz kerül át adóalap és adó.

Az emissziós jogok értékesítéséből származó bevétellel az IFRS-eket alkalmazó befektetési vállalkozónak is növelnie kell az adóalapot képező bevételét. Ez azt jelenti, hogy ha a befektetési vállalkozás főtevékenységként végzi CO2-kvóták értékesítését és az IFRS-ek alapján mutatja ki az adóalapját, akkor az e tevékenységből származó bevétel is része az adóalapnak.

A fentieken túl módosulnak a kisadózók tavaly bevezetett speciális adóalap-megállapítási szabályai is. (A kisadózókat érintő változásokra később még visszatérünk.)

A helyi iparűzési adóra vonatkozó módosítások 2023. augusztus 1-jén lépnek hatályba.

• Szociális hozzájárulási adó

A módosítás jellemzően a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket érinti:

• A 2023. évi LIX. törvény kihirdetését követő 31. naptól „harmadik állambeli állampolgárként” foglalkoztatott személyek nem tekinthetőek a munkaerőpiacra lépő személynek, így rájuk tekintettel szociális hozzájárulási adókedvezmény a továbbiakban nem érvényesíthető.
• A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető kedvezmény kedvezményezetti köre kibővült: 2023. augusztus 1-től érvényesíthetővé válik olyan munkavállalók után is, akik fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülnek.
• A évi LIX. törvény kihirdetését követő 31. naptól a Tbj. szerint külföldinek minősülő magánszemélyek részére jutatott béren kívüli és egyes meghatározott juttatást is szociális hozzájárulási adó terheli (korábban e körben szociális hozzájárulási adót nem kellett fizetni).

• A szociális hozzájárulási adót érintő egyéb változások

Magyarország kormánya kormányrendeletet fogadott el a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő alkalmazásáról, amely szerint 2023. július 1-től szociális hozzájárulási adó terheli a lakossági befektetések és megtakarítások jelentős részét és így a korábban alkalmazott 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó („kamatadó”) mellett (jelenleg) 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terhel a nevesített jövedelmeket.

A kormányrendelet hatálya kiterjed az alábbi jövedelmek Magyarországon adóztatható részére:

• Hitelintézeti betét után a 2023. július 1-et követően jóváírt kamat; lekötött betét esetében a 2023. június 30. után lekötött betét kamata;
• A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapír, kollektív befektetési értékpapír kamata, hozama, beváltásából és nem EGT/OECD tőzsdén történő átruházásából realizált jövedelem; amennyiben az eszközök a kormányrendelet hatályba lépését követően kerültek megvásárlásra;
• Nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír után a kormányrendelet hatálybalépését követő időszakban kamatjövedelemként megszerzett vagyoni érték;
• A kormányrendelet hatályba lépése után megkötött biztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítés – a befizetett díjat meghaladó - összege után; amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentesség nem alkalmazható.

A kormányrendelet jelenlegi értelmezése szerint a tartós befektetési és a nyugdíj-előtakarékossági szerződések kapcsán a tartási időn alapuló kedvező adókövetkezményeket továbbra is igénybe vehetik a magánszemélyek, továbbá, ha személyi jövedelemadó mentesen jogosultak a megtakarítás összegére, akkor szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségük sem keletkezik.

Nagyon fontos előírás, hogy a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ a kormányrendelet hatálya alá eső jövedelmekre tekintettel nem alkalmazható, azonban a társadalombiztosítási szempontból külföldinek minősülő vagy más EGT tagállamban biztosított személyekre a fizetési kötelezettség nem terjed ki.

Viszont a kormányrendelet nem tér ki annak lehetőségére, hogy az adózók nyilatkozatot adhatnak a kifizetőknek arról, hogy ők esetlegesen a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény személyi hatályán kívül esnek (például a Tbj. szerint külföldi magánszemély).

Ha ilyen esetekben szociális hozzájárulási adó levonás történik, akkor a levont adó összegét egy külön eljárás keretében lesz mód visszaigényelni.