A Munka Törvénykönyvét érintő módosítások

A Magyar Közlöny 2013/103. számában jelent meg a 2013. évi CIII. számú törvény, amely többek között a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseit is módosítja, illetve pontosítja. A legfontosabb változások a következők.

Kötetlen munkarend
2014. január 1-től megváltozik a kötetlen munkarend fogalma: jövő év elejétől kizárólag az számít kötetlen munkarendnek – és csak abban az esetben alkalmazhatók majd az ezzel összefüggő pl. adminisztrációs és egyéb könnyítések – ha a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát írásban, teljes egészében átengedi a munkavállaló részére. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha egyes feladatok jellegüknél fogva csak bizonyos időpontban, vagy időszakban teljesíthetőek.
Szabadság
A törvény a szabadsággal kapcsolatos számos rendelkezést pontosítja és kiegészíti, így többek között:
•    pontosítja azon személyek körét, akik egészségkárosodás miatt további 5 munkanap pótszabadságra jogosultak;
•    egyértelművé teszi, hogy az úgynevezett “apaszabadságot” nem kell arányosítani év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén;
•    világossá teszi, hogy az egybefüggő 14 nap szabadság nem 14 munkanapot, hanem 14 naptári napot jelent, vagyis a 14 nap egybefüggő pihenéshez nem kell 14 nap szabadságot kivenni;
•    a következő évre átvihető szabadságok közül a módosítás kiveszi az alapszabadságra vonatkozó hivatkozást, így 2014. január 1-jétől csak az életkor miatti pótszabadság vihető át a felek megállapodása alapján a következő évre. Fontos újdonság, hogy a felek ezen megállapodásukat csak egy adott naptári évre köthetik, így erről minden évben újra meg kell állapodniuk;
•    egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén választási lehetőséget biztosít a szabadság órában, vagy napokban történő nyilvántartása között.
Bérpótlékok
Az Mt. módosítás rendezte a havi alapbér meghatározott időre vonatkozó számítási szabályait, valamint a bérpótlékok kapcsán felmerült egyes jogszabályi hiányosságokat, bizonytalanságokat is.
Az egy órára járó alapbér meghatározása során korábban alkalmazott 174-es osztó helyett a 2013. augusztus 1-től hatályos szabály szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál - amennyiben erre nem a bérpótlék kiszámítása miatt van szükségünk – a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell szorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.
A “régi” 174-es osztó visszajön a módosításban akkor, amikor bérpótlék számítási alapját akarjuk meghatározni. Az új rendelkezések szerint ugyanis a bérpótlék számítási alapja továbbra is az egy órára járó alapbér, azonban ha bérpótlékot számolunk, akkor az egy órára járó alapbér összegét nem a fentiek szerint, hanem általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával (rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével) kell osztani.
A fenti két módosítás lényegében az egy órára járó alapbér két új, és egymástól eltérő számítási módját adja meg, egyet a távolléti díj egyet pedig a bérpótlék számításához. A módosítás ezzel megoldja azt a korábbi problémát, hogy egyes hónapokban jobban megérte elmenni szabadságra, más hónapokban viszont a szabadság idejére kifizetett távolléti díj alacsony összege miatt a havi bér még a szerződés szerinti havi alapbér összegét sem érte el, ugyanakkor egyszerűsíti a bérpótlék alapjának kiszámítását. A megoldás lényege tehát, hogy a távolléti díjat minden hónapban az adott hónap hosszához igazodva, a bérpótlékot viszont minden hónapban azonos módon kell számítani.
A nevesített pótlékok terén újdonság, hogy a módosítás értelmében az 50 százalékos vasárnapi pótlék a törvényben korábban is meghatározott esetekben (pl. többműszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók) nem csak rendes, hanem rendkívüli munkavégzés esetén is jár.
Távolléti díj
A legnagyobb várakozás a távolléti díj számítására vonatkozó módosításokat előzte meg. A törvénymódosítás eredményeként a 2013. augusztus 1-jétől esedékes távolléti díjak esetén az alábbi szabályok alkalmazandók.
A törvénymódosítás régi adósságát rendezi, amikor tisztába teszi az Mt. 147. § (1) bekezdését, és kiveszi belőle az Mt. 146. § (3) bekezdésére vonatkozó hivatkozást. Ez a jogszabályszerkesztési hiba – melyet a gyakorlat következetesen figyelmen kívül hagyott – kötelezővé tette (hibásan) hogy a távolléti díj számításakor többszörösen kelljen figyelembe venni a bérpótlékokat. Ezt a hibát a jelen módosítás kiküszöböli, a bérpótlékokat természetesen nem kell mindig, és ha igen, akkor is csak egyszeresen figyelembe venni.
Ami a távolléti díj konkrét számítási módját illeti, a módosítás jelentősen egyszerűsítette a helyzetet: a számítás lényege, hogy
•    a távolléti díjat alapesetben az adott havi alapbér és – ha van ilyen – pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani;
•    amennyiben a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, ebben az esetben a távolléti díj számítása során ezeknek az esedékesség előtti 6 hónapra kifizetett összegét is figyelembe kell venni.
Egyszerűsítve: ha nincs teljesítménybér, és nincs bérpótlék – tehát jellemzően az egyszerű havibéres, órabéres, pótlékra nem – legfeljebb fix pótlékátalányra - jogosult munkavállaló esetében – csak a “fix” összegekkel kell számolni (alapbér és pótlékátalány). Ilyenkor a távolléti díj összege egyezik a havi kifizetések távollét idejével arányos összegével, ahol az alapbér adott időszakra eső összegét a fent ismertetett módon úgy számoljuk ki, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával (Mt. 136. § (3)).
További egyszerűsítésre ad lehetőséget az Mt. új 149. § (2) bekezdése, amelynek értelmében – amennyiben nem kell teljesítménybérrel és bérpótlékokkal számolni, tehát az egyszerű havibéres, órabéres, vagy legfeljebb pótlékátalányt kapó munkavállalók esetén - a távolléti díj a havibér, órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. Ezzel a megoldással tehát a távolléttel érintett hónapokban gyakorlatilag egyáltalán nem kell távolléti díjat számolni, egyszerűen csak a szokásos havi alapbért, órabért és pótlékátalányt kell kifizetni, mert az egyezni fog az adott időszakra fizetendő távolléti díj összegével.
A módosítás rögzíti, hogy a távolléti díj számítási alapját a távolléti díj esedékességének időpontjához képest kell meghatározni, ami a távollét kezdő időpontja, vagyis pl. szabadság esetén annak a hónapnak az alapbérével kell számolni a távolléti díjat, amikor a munkavállaló megkezdte a szabadságát, a pótlékok tekintetében pedig az ezt megelőző 6 hónapot kell figyelembe venni.
Fontos kiemelni, hogy amennyiben a távolléti díj számítás esetén a megelőző 6 hónap pótlékait is figyelembe kell venni, a pótlékok közé 2013. augusztus 1-jétől már a vasárnapi pótlékok is beszámítanak, amennyiben ebben a 6 hónapban a munkavállaló a vasárnapok legalább egy harmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.
A távolléti díj számításnál figyelembe veendő pótlékok kapcsán fontos újdonság az is, hogy a bérpótlékot (műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, vasárnapi pótlékot, valamint az ügyelet és készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot) az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra (azaz a távolléti díj esedékessége előtti 6 hónapra) kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az ebben az időszakban beosztás szerinti (!) munkaidőben teljesített órák számával.
Hatályba lépés, alkalmazás
A teljes törvénymódosítás a kihirdetését követő 8. napon – azaz 2013. június 30-án lépett hatályba, a Munka Törvénykönyvére vonatkozó rendelkezések többsége azonban csak a kihirdetést követő második hónap első napján, azaz 2013. augusztus 1-től hatályos.
Az Mt-re vonatkozó módosítások 2013. augusztus 1-jei hatálybalépése alól két kivétel van:
•    a kötetlen munkarendre vonatkozó módosítás - azaz a kötetlen munkarend új definíciója;
•    az a módosítás, amely az életkor szerinti szabadság megállapodás alapján következő naptári évre történő átvitelét  szabályozza csak 2014. január 1-től lesz hatályos.
Az alkalmazás kérdésében további útmutatást tartalmaz az átmeneti rendelkezésekről szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása:
•    az apaszabadságra vonatkozó új szabályt csak a módosító törvény hatálybalépését – azaz jelen esetben 2013. augusztus 1-jét - követően született gyermekek esetében kell alkalmazni;
•    azokat a rendelkezéseket, amelyek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén választási lehetőséget biztosítanak a szabadság órában vagy napokban történő nyilvántartása között a 2013. augusztus 1-jét követően kezdődő szabadságok esetén kell alkalmazni;
•    a távolléti díjra vonatkozó új szabályokat a 2013. augusztus 1-jét követően esedékessé váló távolléti díjra kell alkalmazni.

(rsmdtm.hu)