A GYES melletti munka járulékvonzatai
Milyen járulékfizetési szabályok vonatkoznak arra a GYES-en lévő kismamára, aki saját kft-ben ügyvezető is?
Személyesen nem működik közre, csak az ügyvezetéssel kapcsolatos feladatokat látja el.
Az általános szabály szerint, GYES mellett a gyermek egyéves kora után heti 30 órában lehet dolgozni. Az így létrejött a felek megállapodás alapul. Az ügyvezetői tevékenység, társadalombiztosítási szempontból három jogviszonyban látható el. A GYES-en lévő ügyvezető vagy munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban, vagy választott tisztségviselői jogviszonyban láthatja el a feladatát.
1. Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység
Ez esetben nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 98.000. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 114.000.forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.)
Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél.
A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja, a részmunkaidővel arányosítottan csökken.
Fontos, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás ne csak a járulék- és adófizetést csökkentése érdekében jöjjön létre, hanem az ténylegesen, részmunkaidőben ellátható legyen.
Munkaviszonyban a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót a fentiek alapján kötelező fizetni.
Érdemes figyelembe venni, hogy a GYES melletti munkavégzés esetén szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet igénybe venni.
2. Társas vállalkozói jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység
Társas vállalkozói jogviszony jön létre, ha a korlátolt felelősségű társaság tagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási (választott tisztségviselői) jogviszony keretében történik.
Ez esetben a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A biztosított ügyvezető után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is. Szociális hozzájárulási adó alapja: a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka. A GYES-ben részesülő társas vállalkozó akkor mentesül a GYES tartama alatt a járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, amennyiben személyesen nem működik közre a társaságban.
3. Választott tisztségviselői jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység:
Járulékfizetési kötelezettség és a szociális hozzájárulási adó fizetése megegyezik a társas vállalkozói jogviszonyban fizetendő járulék és adófizetéssel. Ebben a jogviszonyban azonban személyes közreműködéstől függetlenül is fizetnie kell a tagnak a járulékokat és a társaságnak a szociális hozzájárulási adót.
Összefoglalva:
A társaság és a tag között létrejött jogviszony az alapja annak, hogy kell-e és milyen mértékben kell a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót megfizetni.
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok