A gazdaság is elkapta a koronavírust – intézkedéscsomag enyhíti a károkat

A hiteleik törlesztésével küzdő magánszemélyeknek, vállalkozóknak, valamint a turisztikai szektorban működő cégeknek és a taxisoknak nyújt mentőkötelet a kormány most bejelentett intézkedéscsomagja.


A gazdaság egészét érinti a koronavírus-járvány okozta válság: a turizmusban „utazó” cégek gondjai óhatatlanul továbbgyűrűznek, mint egyetlen megingó dominó miatt eldőlő sor, kikerülhetetlenül kárvallottjai lesznek más ágazatok vállalkozásai is a gazdasági visszaesésnek. Tekintve, hogy világméretű járványról van szó, a szállítások akadozása miatt az autóiparban is vészhelyzet van.

Az azonban vitathatatlan, hogy a vendéglátóiparban komoly baj van: nemrég még lasszóval fogták az alkalmazottakat, most pedig sorra bocsátják el őket. Vannak, akik szerint a helyzet már most is drámai, és ki tudja, meddig tart még.

Riasztó anyagi és munkanélküli válságra számíthatunk a vendéglátó-iparban - mint ismeretes, jelenleg csak reggel hat és délután három óra között tarthatnak nyitva a presszók, cukrászdák, sörözők, kávázók és éttermek.
A tulajdonosok szerint félő, hogy ez is csak átmeneti megoldás, napokon belül végleg be kell zárniuk. Az sem kizárt egyébként – és a főváros és a vidéki nagyvárosok belvárosi éttermeiben – jobban járnak a tulajdonosok, ha zárva tartanak, és inkább csak az étel-kiszállításra koncentrálnak.

Azok a budapesti, turisták által kényeztetett éttermek, amelyekbe javarészt csak előzetes asztalfoglalással lehetett bejutni, most üresen konganak, és adott esetben döbbenten szembesültek azzal a ténnyel, hogy vasárnapi (!) forgalmuk csak igen szerény mértékben lépte túl a 20 ezer forintot (áfával együtt), a rá következő napon pedig még ennyi sem csörgött a kasszában. Az üzlet további nyitva tartása tehát sokkal inkább tűnik a pszichológusok asztalára tartozó pótcselekvésnek, mintsem jól megfontolt gazdasági érdeknek.

Ráadásul – panaszolják az ágazat pórul jár dolgozói – kevés a szolidáris munkaadó.
A tulajdonosok ugyanis most azzal is próbálják minimalizálni a veszteségeiket, hogy az alkalmazottaknak hivatalosan felmondanak, és napi óraelszámolással foglalkoztatja őket.
Az állásukat vesztett pincérek, felszolgálók most elhelyezkedni sem tudnak. Tetézi a bajt, hogy sokuknak tartalékaik sincsenek, hónapról-hónapra éltek és most fizetni kell az albérletüket, szállásukat.
Kérdés, hogy a munkaadókból – állítólag – hiányzó empátia amúgy jellemző kelléke a vállalkozói létnek, vagy a szolidáris viselkedéshez jelen helyzetben a cég pénzügyi egyensúlyára is szükség lenne, és ez az, ami hibádzik.

Ez utóbbi esetben jelent gyógyírt – átmenetileg mindenképpen – a Magyar Közlöny 47. számában (március 18-án) bejelentett gazdasági intézkedéscsomag, amelyet a világjárvány hatásainak enyhítése érdekében, a leginkább veszélyeztetett ágazatok megsegítésére állított össze a kormány.

Lássuk a részleteket!

- Törlesztési moratórium

A magánszemélyek és a vállalkozások 2020. március 18-án, éjfélig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztik. A fizetési moratórium minden hitel- és kölcsönszerződésre vonatkozik, illetve pénzügyi lízingszerződésre.
Lényeges, hogy a moratórium nemcsak a tőketörlesztésre és a kamatra terjed ki, hanem még a hiteldíjra is, azaz semmilyen költséget nem kell fizetni, előreláthatólag 2020. december 31-ig. Eddig tart ugyanis a fizetési moratórium, amelynek időtartamát egy újabb kormányrendelet meghosszabbíthatja.
Fontos információ azok számára, akiknek a szerződése 2020-ban jár le, hogy ők is élhetnek a törlesztési moratóriummal. Esetükben a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama hosszabbodik meg 2020. december 31-éig.
Természetesen nem kötelező az érintetteknek élniük e lehetőséggel!
Fentiek ugyanis nem jelentik azt, hogy a moratórium miatt, annak időtartama alatt nem is szabad fizetni a törlesztő részleteket. Azok, akik szeretnék továbbra is rendesen törleszteni az éppen esedékes részleteket, azok megtehetik ezt: a fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

- Azonnali segítség a leginkább veszélyeztetett ágazatban

A már most is komoly gondokkal küszködő turisztikai, a vendéglátó-ipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti szerződéseit 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A felmondási tilalom a kormány egy újabb rendeletével szintén meghosszabbítható.

Továbbá, a nem lakásként bérelt helyiség bérleti díját a veszélyhelyzet alatt nem lehet megemelni, akkor sem, ha azt a szerződés lehetővé teszi.

A munkaadók számára jó hír, hogy ezekben az ágazatokban a dolgozók után nem kell járulékot fizetniük március, április, május és június hónapokban.

A munkavállalók közteher fizetésén is enyhít a kormány: a bért terhelő járulékok közül ezekben a hónapokban kizárólag az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, de e jogcímeken is legfeljebb 7.710 forintot kell fizetni. (Ez az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének fele meg.)

A természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mindösszesen 7 százalék, így fentiek egyben azt is jelentik, hogy legfeljebb a 110 ezer forint bruttó bér után fizetendő járulékteherrel kell számolnia a munkaadóknak az ezt meghaladó munkabérek esetében is.

Könnyebbség az ágazatban működő vállalkozóknak az is, hogy március 1. és június 30. között turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell befizetniük.

A személyszállítási szolgáltatást végző katás egyéni vállalkozóknak-, azaz a taxisoknak, március, április, május és június hónapokban nem kell adózniuk.

Tekintve, hogy a katát a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetniük az érintetteknek, fentiekből következően a taxisoknak már az április 12-ei határidővel felmerülő átalányadót sem kell befizetniük, és legközelebb majd csak augusztus 12-én kell adózniuk, a július hónapra vonatkozó befizetéssel.

Tipp „bevállalósoknak”: a vonatkozó kormányrendelet nem rögzít olyan kikötést, miszerint az adókedvezmény csak a már a Katv. hatálya alá tartozó taxisokra érvényes. Az adónem hatálya alá pedig év közben is be lehet jelentkezni. Márciusban tett bejelentéssel április 1-jétől lesz katás az adóalanyiság feltételeinek egyébként megfelelő vállalkozó… Igaz, átgondolandó az Art. rendeltetésszerű joggyakorlásról szóló kitétele is (bár vészhelyzet az vészhelyzet)…

Persze nem csupán a taxisok választották a katát, és más ágazatok kisvállalkozói is pénzügyi nehézségekkel küzdenek már most is. Így például a javarészt egyéni vállalkozóként működő fodrászok, kozmetikusok is. Számukra, és mindazok számára, akikre – jelenleg még legalábbis- nem érvényes az adófizetési kötelezettség elengedése, az egyéni vállalkozásuk átmeneti szüneteltetése jelenthet megoldást.

A szüneteltetés minimális időtartama egy hónap, legfeljebb két éven át tarthat és a vonatkozó bejelentés megtételét követő nappal lép életbe.

Az egyéni vállalkozás szüneteltetését a webes ügysegéd online felületén szükséges bejelentenie. A szüneteltetés bejelentése illetékmentes. 

A vállalkozás szüneteltetése alatt nem kell járulékot, illetve katát fizetni (és a tevékenységet folytatni sem szabad, természetesen).

Fontos, hogy a kata befizetése alól a vállalkozás szüneteltetése csak akkor mentesít, ha ez a körülmény az adott hónap egészére fennáll. Ha csak egyetlen napot is működött a vállalkozás a hónapban, akkor arra a kata egész összegét meg kell fizetni.

Egy példával megvilágítva ezt: ha a katás egyéni vállalkozó bejelenti március 20-án, hogy tevékenységét szüneteltetni kívánja, úgy a szüneteltetés március 21-vel kezdődik. Ez esetben a március hóra vonatkozó katát még be kell fizetni április 12-ig.

A vállalkozónak a NAV-hoz be kell adnia a 20T1041-es nyomtatványt, illetve katás esetében a 20T101E jelút is: ebben jelzi, hogy szünetelteti a vállalkozását, és ezért mentesítést kér a kata adó fizetése alól. A kata adó törlésével kapcsolatos nyomtatvány benyújtási határideje attól függ, hogy mikor indította a vállalkozó a szünetelést.

Fő szabály szerint az említett nyomtatványt a tárgyhót követő hónap 1-jétől 12-ig kell benyújtani.
Például – maradva az előző példánál - ha április 1-jétől szünetel a vállalkozás, akkor május 1. és 12. között kell beadni e nyomtatványt.

Megfontolandó azonban e lépés, mivel a szüneteltetés alatt vállalkozóként nem lesz társadalombiztosítási szempontból biztosított az egyéni vállalkozó. Ha nincs az érintettnek más, biztosítással járó jogviszonya (mondjuk akárcsak egy részmunkaidős munkaviszonya), akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot (havonta 7.710 forintot) kell fizetnie, csak így lesz jogosult az egészségügyi ellátásra. Ez nem mérlegelés kérdése, e közterhet fizetni kell, ha nincs a magánszemélynek biztosítással járó jogviszonya. Az adóhatósághoz a kötelezettség tényét és kezdetét be kell jelenteni.

Amennyiben a vállalkozó jogosult álláskeresési járadékra, érdemes bejelentkeznie l álláskeresőként a vállalkozás szüneteltetésének időtartamára: ez esetben mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól.
A vállalkozás szünetelésének tényét egyébként – 15 napos határidővel - az önkormányzat felé is jelezni kell.

- Átmeneti szabályok a munkajogban

A koronavírus-járványnak még a Munka Törvénykönyvét is sikerült felülírnia: néhány, az Mt.-ben szereplő szabály átmenetileg érvénytelenné vált, egészen az országos veszélyhelyzet lejárása utáni 30. napig.

Az Mt. szerint a munkáltató a munkaidő-beosztást nem módosíthatja a munkanap előtti napokban, ha módosítani akar, akkor azt legalább 96 órával (azaz 4 teljes nappal) előre kell bejelentenie.

Az átmeneti szabályozás szerint azonban a munkáltató bármikor módosíthatja a munkaidő-beosztást.
Emellett a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunka-végzést egyoldalúan elrendelheti, és jogában áll leellenőriznie a munkavállalók egészségi állapotát is.

- Már a személyi kölcsön sem a régi - legalábbis egy ideig…

A 2020. március 19-től felvett, új fogyasztási hitelek teljes hiteldíj-mutatóját – „népszerű” nevén a THM-et - a jegybanki alapkamat (ami jelenleg 0,9 százalék) plusz 5 százalékban maximalizálta a kormány. Csak összehasonlításul: a fogyasztói hitelek körébe tartozó, népszerű személyi hiteleknél 2019-ben az átlagos THM 13 százalék felett volt.