2016-tól az IFRS-ek szerint könyvelne? Január 15-ig kell bejelenteni a NAV-nak!

Az Szt. 9/A. §(1) bekezdése rögzíti azon gazdálkodók körét, amelyek élhetnek annak lehetőségével, hogy egyedi (azaz nem konszolidált) éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint állítják össze:

• az a vállalkozás, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,
• az a vállalkozás, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,
• az a vállalkozás, amely a Koncessziós tv. alapján koncesszióköteles tevékenység végzésére, illetve koncessziós szerződés megkötésére jogosult, vagy amely a Koncessziós tv. 20. §-a szerinti koncessziós társaságnak minősül.

Amennyiben a vállalkozás e körbe besorolható, az alábbi feltételeknek is eleget kell tennie:

• Rendelkeznie kell az áttérésre való felkészültségét igazoló könyvvizsgálói jelentéssel, melyet a bejelentéshez csatolnia kell (erre az elektronikusan benyújtott adatlapok esetén is lehetősége van). Nagyon fontos, hogy a könyvvizsgálói jelentés elengedhetetlen kelléke a tárgyalt bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésének, hiányában (illetve a kibocsátott hiánypótlási felhívás esetleges eredménytelensége esetén) az illetékes igazgatóság a bejelentés nyilvántartásba vételét elutasítja.
• Az áttérést legalább 90 nappal az áttérést megelőzően kell bejelenteni az állami adóhatósághoz. Kivételt jelent – azaz közel sem áll három hónap a rendelkezésére – annak a vállalkozásnak, amely az IFRS-ek alkalmazását 2016. január 1-ével szándékozik bejelenteni. Ebben az esetben ugyanis az adatlapot 2016. január 15-ig terjedő határidőn belül kell benyújtania a NAV illetékes adó- és vámigazgatóságához.

Lényeges, hogy a IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés napja az első IFRS-ek szerint készült éves beszámoló üzleti évének első napja. Eltérő üzleti év esetén tehát az IFRS-ek alkalmazásának kezdő időpontja nem január 1., hanem az eltérő üzleti év 1. napja lesz.

A fenti választás lehetőségével élő vállalkozások az erre vonatkozó bejelentésüket a 16T201T jelű adatlap benyújtásával tehetik meg. Ennek ún. főlapján a 2-es (Változás-bejelentés) kódot kell megjelölniük, és ki kell tölteniük a nyomtatvány 22. rovatát, az „U” jelzés (új bejelentés) feltüntetésével valamint az IFRS-ek alkalmazásának kezdő időpontjának megadásával.

Fontos az is, hogy a szóban forgó bejelentés nincs „kőbe vésve”, azaz az IFRS alkalmazását valamilyen tévedés miatt választó vállalkozás töröltetheti téves bejelentését, vagy a jövőre nézve bejelentheti majd visszatérését a hazai számviteli szabályok alkalmazására. (Ezt a bejelentését is a már hivatkozott adatlapon kell majd megtennie, a megfelelő mezőben elhelyezett „U” illetve „T” jelzéssel.)

Az IFRS-ekre való áttérés azonban – feltételeinek teljesítése mellett is – számos szakmai kérdést felvet, amelyet érdemes az érintetteknek megfontolniuk.

Így például az IFRS-ek első két adóévében fizetendő társasági adó minimumát érintő szabályt (Tao.-tv.18/D.§. (7)-(9) bekezdése), illetve ennek az IAS 12 standarddal való összhangját, az Szt. hatálya alá való visszatérés lehetőségét (fő szabályként öt lezárt üzleti év után, illetve ezt megelőzően speciális esetekben lehetséges), vagy a funkcionális pénznemet - az IAS 21 előírásai alapján-, célszerű átgondolniuk az IFRS-ekre ácsingózó cégeknek. (Ez utóbbi kérdésben az átgondolatlan, „hirtelen felindulásból” tett döntés meglepő eredménnyel járhat a cég számára.)

Ne feledkezzenek meg a vállalkozók arról sem, hogy az IFRS-ek alkalmazása a vállalkozás egészét érintő változás, nem csupán némi módosítás a számvitel rendjében. Érinti – például – a cég számítástechnikai rendszerét, de akár a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos elképzeléseit is (változhat az érdekeltségi rendszer alapjául vett kategória), sőt még a banki hitelek felvételébe is „beleszólhat”, illetve a már meglévő  szerződések feltételei is új értelmezést kaphatnak a megváltozott számviteli kategóriák miatt.

Az pedig már csak a mazsola a tortán, hogy az áttérő vállalkozásnak azt is tisztáznia kell, hogy az IFRS-ekre vonatkozóan első alkalmazó-e, vagy nem - ez egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint gondolnánk -, illetve, hogy milyen mentesítésekkel és/vagy kivételekkel él vagy élhet a beszámoló összeállítása során. Például, ha egy külföldi anyavállalat azelőtt alapította, vagy egyéb módon szerezte meg a leányvállalatát, hogy ő maga először készítette volna el IFRS alapú konszolidált éves beszámolóját, abban az esetben a leányvállalat használhatja ezt az egyedi beszámolójához alapul, bizonyos módosításokkal.

Azok, akik szeretnének elmélyedni a témában, az Szt. 9/A., 114/C. és 177.§-ain mindenképpen rágják át magukat.

A tárgyalt bejelentési kötelezettséggel összefüggésben pedig érdemes tanulmányozni azt a tájékoztatót, amit az adóhatóság 2016. január 1-jén tett közzé honlapján, és ami elérhető itt. >>