Visszatérés az irodába – avagy mi vár ránk a jövőben?

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

A néhány hete tapasztalható, hogy lépésről lépésre lazítások történnek a gazdaságban. A rendes oktatás visszatérése magával hozta a korábban a közigazgatásban elrendelt lakó-, illetve tartózkodási helyen történő munkavégzés visszavonását, s a kormány a gazdaság szereplőit is arra kérte, hogy törekedjenek az otthoni munkavégzés megszüntetésére. Az éttermek, kávézók nyitásával – bár korlátozottan, s nem mindenki számára – de lassan közeledünk a régi, megszokott életünkhez. Vannak vállalatok, ahol eddig is nagyon kevés otthoni munkalehetőség volt, s a korábban a veszélyhelyzet miatt a dolgozókat nagyrészt otthonról foglalkoztató cégek is egyre jobban próbálkoznak a pandémia alatt tett „engedmények” visszavételére.

De hogyan érinti ez a munkavállalókat, a munkáltatókat? Milyen plusz terhet, feladatot, milyen stresszt jelent ez a változás a munka világában?

Az otthoni munkavégzést alapvetően a pandémiás helyzet terjesztette el idehaza olyan mértékben, amire korábban sem a jogalkotó, sem az ennek népszerűsítésén lelkesen, odaadóan dolgozó szakmai szervezetek nem voltak képesek. 2020-ban a COVID-19 koronavírus járvány hullámaihoz igazodva a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya folyamatosan változott, de összeségében 2020 egészére nézve 8,6%-ot tett ki, ami háromszorosa volt a megelőző tíz év 2,9%-os átlagának. A csúcs 2020 májusa volt, amikor a foglalkoztatottak 17 %-a dolgozott ilyen formában. A kezdeti technikai és pszichikai nehézségek után sokan megtalálták a jót a szükséges rosszban: kevesebb, vagy nulla utazási idő, így nyert szabadidő, koncentráltabb munkavégzés, zavaró kollégák és hangos egy légtérű irodák üdítő hiánya, a családdal töltött több idő sokakat döbbentett rá, hogy máshogyan is lehet dolgozni. Ezzel egy időben a munkáltatók kénytelenek voltak feladni az idehaza nagyon jellemző kontrollt, s megbízni abban a dolgozóban is, aki nem ül tőlük 3 méterre, s nem tudnak bármely pillanatban benyitni az irodájába, hogy megnézzék, éppen min dolgozik. Természetesen a teljes képhez hozzá tartozik az a régóta ismert tény is, hogy nem minden dolgozó képes az önálló munkavégzésre, így a home office egyáltalán nem volt minden helyzetben áldás. Az erre nem érett, megfelelő képességekkel nem rendelkező dolgozóknak nehezebb volt irányítás és a megszokott kollegális kapcsolatok nélkül a munkavégzés az otthon magányában.

Ám ahogyan a kényszerből kialakított home office, a visszatérés sem lesz egyszerű, zökkenőmentes az elkövetkezendő hónapokban. Sok munkavállaló szeretné megtartani az így nyert szabadságát, s rugalmasságot, ám sajnos a Munka törvénykönyve nem teszi lehetővé, hogy a dolgozó bármilyen jogcímen is otthoni munkavégzést igényeljen. Ha tehát a munkáltató visszavonja az addig engedélyezett otthoni munkavégzést, a dolgozónak meg kell jelennie a munkavégzési helyén, s ott felvennie a munkát. Emellett – bár nagyon sokat megkapták már az oltást – továbbra is vannak olyan dolgozók, akik nincsenek beoltva (akár saját döntésük miatt, akár egészségügyi okból), s így aggódva figyelik a visszatérés folyamatát. Ez főleg olyan munkakörökben és munkáltatóknál lehet gond, ahol sok emberi kapcsolattal jár a munkavégzés, zárt térben, nagyobb létszámban.

Munkáltatói oldalról pedig olyan problémák megoldásán kell a HR-eseknek és a vezetőknek törni a fejüket, amire másfél évvel ezelőtt nem is gondoltak volna: védettségi igazolvánnyal kapcsolatos adatok nyilvántartásának jogszerűsége, munkaszervezési kérdések, tekintettel a dolgozók védettségi állapotára, kockázatbecslés, s ennek megfelelő tervek készítése a dolgozók beosztására.

Érdekes látni azt is, hogy míg 2020-ban a pandémia első hulláma alatt a KPMG által megkérdezett cégvezetők túlnyomó többsége a távoli munkavégzés végleges elterjedését vetítette előre, a 2021-ben, a pandémia harmadik hulláma alatt már csak minden hatodik cégvezető nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogják az irodaterületeiket, és csak a munkatársak ötödét tervezik távoli munkavégzésben foglalkoztatni (2021 KPMG CEO Outlook Pulse ). Talán elfogyott a türelem a vezetőknél is? Vagy már belefásultak az újabb és újabb hullámokkal kapcsolatos gazdasági nehézségekbe?

Bárhogyan is dönt egy vállalat, javasolt figyelemmel lenni a dolgozók lelkiállapotára, egyéni igényeikre – természetesen nem vég nélkül és nem indokolatlan mértékben. Az elmúlt 15 hónap egyik vitathatatlan előnye véleményem szerint, hogy azok a munkáltatók is kénytelenek voltak észrevenni, hogy a „humán erőforrásaik” nem csak sima pénztermelő erőforrások, hanem családos emberek, gyermekekkel, beteg nagyszülőkkel, családi feladatokkal és kötelezettségekkel, akik ezt korábban figyelmen kívül hagyták ezt.

A jövő – reméljük – a hibrid megoldás felé vezet, melynek keretében a dolgozók túlnyomó többsége hetente több napot otthonról dolgozik, s csak a szükséges tevékenységekhez megy be a munkahelyére. Ez megadhatja azt a rugalmasságot és szabadságot, amire nagyon sok munkavállaló vágyik idehaza, ugyanakkor a gyeplő megmaradna a munkáltató kezében, akinek így nem kell félnie a teljes kontroll elvesztésétől. Emellett biztosan át kell gondolni a nagy területű, egy légtérű irodák jövőbeli létjogosultságát –amit nagyon sokan eddig sem tartottak hatékonynak – s egy esetleges leépítési szükséglet esetén alternatív megoldásként az otthoni munkavégzés engedélyezése, s ezáltal az irodai terület és a bérleti díjak csökkentése is szóba jöhet. S végül a tudományos-fantasztikus kategóriába tartozónak tűnhet, de egyáltalán nem az: jelenleg is van Magyarországon több olyan robot, ami néhány perc alatt UV fénnyel emberi erőforrás bevonása nélkül, teljesen automatikus működéssel fertőtleníti az irodát, így biztosítva a vírusmentes munkakörnyezetet a dolgozóknak.