Becsengettek - tippek a zökkenőmentes családi működésért

Szeptember elején újra indul az óvoda, iskola, s sok kisgyermek számára a bölcsődés „karrier” is kezdetét veszi. A nyári lazább napirend – kelünk, amikor sikerül, játszóterezünk, nyaralunk, hazaérünk, amikor majd hazaérünk – helyett pontos időbeosztásra kell, hogy váltson sok család, hiszen az iskolába már nem lehet akkor megérkezni, amikor szeretnénk, nem is szólva a munkahelyre siető szülőkről, akiknek sokszor örökkévalóságnak tűnik, míg a kicsik felöltöznek, elindulnak, s végre le tudják adni őket az óvodába, bölcsődébe.

Van, aki örül ennek a kötöttebb napirendnek, jobban tud működni szigorú keretek között s van, aki könnyeket hullajtva búcsúztatja a nyarat, s aggódva tekint a minden reggel bekövetkező idegeskedés, futás, stresszelés elé. Hogyan tehetjük könnyedebbé, zökkenőmentesebbé a reggeleket és a délutánokat?

Előre tervezés

Minden kisgyerekes, dolgozni visszatérő anyának elsősorban az előre tervezést szoktam ajánlani. Ennek a legegyszerűbb eszköze egy jó naptár, amibe mindent fel lehet vezetni, a munkát, a szülői és családi teendőket, edzéseket, egyéb programokat. A tanév indítása amúgy is egy stresszes időszak, míg minden a helyre kerül – kinek mikor hány órája van, hova fér be a szakkör, a sportfoglalkozás, kinek mit kell megvenni, kit mikor hova kell elszállítani, ha még nem tud a csemete maga közlekedni tömegközlekedéssel. Előzzük meg tehát a feledékenységből eredő problémákat, és mindent írjunk fel időben, így legalább a váratlanul ránk zúduló feladatok egy részét kiiktattuk. Vannak kifejezetten családi naptárak is, ahol egy időben minden családtag elfoglaltságát fel lehet vezetni, s egyben megtekinteni, így nem kérdés, hogy ki mikor miért felel.

Ugyanúgy a tervezés része, hogy a másnap reggel szükséges dolgokat előző este összekészítjük, legyen az az iskolatáska – amit ha lehet, az iskolásunk készítsen össze, s mi maximum felügyeljük a dolgot -, vagy az ovis gyermekünk kedvenc ruhája. Aki már vitatkozott reggel egy 4 évessel, hogy nem, nem veszünk fel balettszoknyát és szandált, ha odakint 15 fok van, és zuhog az eső, az tudja, hogy egy többmilliós üzlet letárgyalása nem kihívás, ám észérvekkel meggyőzni egy 4 évest a lehetetlennel határos… szóval ha mindezt este letudjuk – esetleg 2 opciót megbeszélünk, amiből másnap ő maga választhat – sok fejfájástól és idegeskedéstől kíméljük meg magunkat a reggeli rohanásban.

Ugyanez igaz a saját dolgainkra is, készítsük ki, mit veszünk fel, készítsük ki a saját iratainkat, táskánkat is, értékes 5-10 perceket nyerhetünk ezzel.

Jókedv

Mindenkinek könnyebb a reggel, ha jókedvűen, pozitívan indul. Igyekezzünk ilyen hangulatot teremteni reggel: vannak gyerekek, akiknek kedvenc zeneszámát lejátszva jön meg a kedvük a naphoz, másnak a csikizéssel egybekötött ébresztő vagy az öltözőverseny jön be. Ha lehet, együnk együtt néhány falatot, vagy ha ez nem fér bele az időbe, csomagoljunk – előző este – egészséges, tápláló falatokat a gyerekeknek és magunknak is. Az én lányaim például korán reggel nem tudnak reggelizni, így ők csak egy malátakakaót isznak, és a nagylányom az iskolában eszi meg a reggelijét, a kicsi pedig az oviban reggelizik (én pedig egy tejeskávéval kezdem a napot, 20 perccel előbb kelve, mint a gyerekek, hogy reggel össze tudjam rendezni a gondolataimat csendben, nyugalomban, ez az én időm).

Közös teherviselés

A kötött keretekkel több feladat és nagyobb pontosság is jár, ezt kizárólag az egyik szülő nehezen tudja teljesíteni. Így a legjobb az, ha mindketten kiveszik a részüket a reggeli vagy a délutáni logisztikából, attól függően, kinek mit enged meg az időbeosztása, a munkája. Ugyanez igaz az otthoni feladatokra is: sokkal nyugodtabb a családi légkör, ha nem egyvalaki végzi az összes háztartási feladatot, hanem mindenki kiveszi a részét belőle, s így hamarabb végez a teljes család, s marad idő a közös játékra, közös programokra, egymásra figyelésre. Egyetlen olyan háztartási gép sincs, ami kromoszómaérzékelő bekapcsológombbal van ellátva, így nem csak a női, de a férfi kromoszómájú emberek is képesek a mosógépet, a mosogatógépet elindítani, sőt, a porszívó is engedelmeskedik mindkét nem kezében.

Türelem

Ha csak 2-2,5 hónapot hagytunk ki a nyáron, akkor is nehéz a visszaállás a nyári laza hetek után, pláne egy kisebb ovis, iskolás gyereknek. Aki pedig most kezdte az intézményi pályafutását, annak aztán kifejezetten nehéz beleszokni a sokszor szigorúnak, kötöttnek tűnő napirendbe, arról nem is beszélve, hogy egy 2-3-4 évestől minimális belátást sem várhatunk el a legtöbb esetben. Adjunk időt a gyermekeinknek, de magunknak is, hogy megszokjuk az új ritmust, igyekezzünk nyugodtak maradni, keressük meg azt a technikát, ami a legjobban válik be a mi esetünkben. Van, aki 10-ig számol, van, aki az elvárások egy részét elengedi, s van, aki úgy oldja meg a nehéz helyzeteket, hogy hétvégén mindent megenged – későn kelést, pizsamában játszást délig – de a hétköznapokon ragaszkodik a szigorú keretekhez. És egy rosszabbul sikerült nap után ne csüggedjünk, mindenki hibázhat, tanuljunk belőle, s másnap próbáljuk meg újra!

Énidő

Próbáljunk meg kiszakítani magunknak egy kis énidőt a mókuskerekes mindennapokban. Ha a munkába utazva egy érdekes podcastot meghallgatunk, ha ebédszünetben megnézünk egy videót, vagy reggel kicsit korábban kelünk, hogy legyen időnk meditálni, olvasni, vagy csak egy kávéval kiülni a teraszra, erkélyre, valószínűleg könnyebben vesszük a szeptember eleji kihívásokat.