A pihenőidő szabályai - mire figyeljünk munkáltatóként?

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

A munkajog mindkét fél számára megszab jogokat és kötelezettségeket. A munkáltató egyik kötelezettsége a gondoskodás, ide tartozik például a munkavállaló életének, testi épségének, egészségének védelme, vagy a munkaidő és a pihenőidő szabályozása. Ez utóbbival foglalkozunk a mai cikkben.

A napi munkavégzés során természetszerűleg merülnek fel a munkavállaló részéről az olyan szükségletek, mint a pihenés, étkezés, illetve egyéb személyes szükségletek, melyeknek kielégítése érdekében munkáltatóként pihenőidőt kell biztosítanunk a munkavállalóink számára. Egy munkanap során munkaközi szünet akkor jár a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje vagy a beosztáson felüli rendkívüli munkaidejének együttes tartalma meghaladja a 6 órát, a biztosított szünet ekkor 20 perc kell, hogy legyen. 9 órát meghaladó munkaidő esetén további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítania a munkáltatónak számára. Ennél hosszabb munkaközi szünet csak akkor lehetséges, ha a munkavállalóval erről megállapodtunk, vagy ha kollektív szerződés van hatályban nálunk, de ekkor is legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet biztosíthatunk dolgozóinknak a törvény szerint.

A munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni a munkavállalóink számára. A munkaközi szünetet jogosultak vagyunk több részletben is kiadni, de az egyik ilyen szünetnek legalább 20 perc időtartamúnak kell lennie. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, azaz a szünet ideje alatt nem adhatunk további feladatokat a dolgozónak, nem tarthatunk megbeszélést, tájékoztatót, meetinget, hanem ténylegesen hagyni kell pihenni a dolgozókat.

A következő fogalom, mivel meg kell ismerkedünk, a napi pihenőidő. Ez a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő idő, amit biztosítanunk kell a munkavállaló számára. A napi pihenőidő időtartama ennél kevesebb is lehet, de legalább 8 óra kell, hogy legyen az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében. Nem kell napi pihenőidőt beosztani, ha a munka befejezését közvetlenül követő napra munkaidőt nem osztunk be a dolgozónk számára, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendelünk el.

A munkavállalót ezen túl hetente két pihenőnap illeti meg, ez a heti pihenőnap. A heti két pihenőnap általános munkarend esetén a szombatra és a vasárnapra esik, hétköznap működő munkáltatóknál ez egy viszonylag egyszerűen betartható szabály. A heti pihenőnapok azonban egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani, kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetén.

Van-e egyéb megoldás a heti pihenőnap helyett? A munkajog ismeri a heti pihenőidő fogalmát is: a heti két pihenőnap helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is alkalmazható. A munkavállaló számára a heti pihenőidőt – a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat kivéve - havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható. Ebben az esetben a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell beosztani.

Látható tehát, hogy igen sok szabálynak kell megfelelni, így a munkáltatói oldalon elengedhetetlen az alapos tervezés, s a tevékenység elvégzéséhez szükséges, megfelelő mennyiségű munkavállalói állomány, elkerülendő a túlórákra s így a pihenőidőkre vonatkozó szabályok megsértését. Ne feledjük azt sem, hogy munkáltatói kötelezettségeink közé tartozik a munkaidő és a pihenőidő pontos nyilvántartása is a munkavállalóink tekintetében.