Ezt változtasd meg az önéletrajzodban, hogy behívjanak az állásinterjúra

A szakmai önéletrajzra azt szokták mondani, hogy egyetlen célja van, hogy bejuttasson minket az állásinterjúra. Ez az első benyomás, ami – ha jól van megírva – azonnal közelebb vihet minket a vágyott álláshoz. Azonban hanem vesszük komolyan a szakmai önéletrajz elkészítésének szabályait, olyan hibákat követünk el, ami miatt azonnal kirostálnak minket a HR-es kollégák, s esélyt sem kapunk a bemutatkozásra. Ha valaki már hosszabb ideje pályázik sikertelenül, vagy nagyon kevés esetben jut el az állásinterjúig, érdemes kritikus szemmel végignézni az önéletrajzon a következő szempontok szerint.

Meggyőző érvek hiánya

Mint fentebb írtam, a szakmai önéletrajz a belépőnk. Ha ez semmitmondó, nem meggyőző, ha a HR-es vagy a szakmai vezető nem látja belőle, hogy milyen eredményeink voltak a múltban, milyen sikereket értünk el, milyen bizonyítékaink vannak arra, hogy ide is előnyöket fogunk hozni, ha minket választanak, nem csoda, hogy nem akarnak velünk találkozni. Értékesítőként például a „forgalmazott termékek képviselete az ügyfeleknél” és „új ügyfelek felkutatása” helyett - ami valljuk be, semmit nem mond az általunk elvégzett munka minőségéről és eredményességéről – sokkal meggyőzőbben hangzik az a megfogalmazás, hogy „a munkakör átvétele után az első évben 20%-kal növeltem a forgalmat és az első 6 hónapban 18 új ügyfelet szereztem a vállalat számára”. A szakmai tapasztalatunk bemutatása ne a munkaköri leírásunk sablonos mondatainak átmásolása legyen, hanem a valós tapasztalatunkat, az eredményeinket, a megpályázott munkakörben is fontos feladatokat tartalmazza.

Túl hosszú, vagy túl rövid pályázati anyag

Ha régóta vagyunk a szakmában, esetleg több szakterületen is kipróbáltuk magunkat, akkor is igyekezzünk az önéletrajzunkat 2 oldalban elkészíteni. Ha olyan szakmai tapasztalatunk, iskolánk van, ami nem releváns, azt nyugodtan hagyjuk ki, használjunk inkább funkcionális önéletrajzot, s ha az egyes cégeknél ismétlődtek a munkafeladataink, itt is kurtíthatunk az anyagunkon. Ugyanilyen hiba azonban a „szótlan” önéletrajz is: ha nem soroljuk fel a főbb tudnivalókat, a legnagyobb eredményeinket, a hirdetésben keresett s arra „rímelő” tapasztalatunkat, hanem csak egy cégnév és egy beosztás áll az önéletrajzban, akkor nem csoda, hogy nem hívnak be minket. A HR-es a hirdetésben – és a fejében - megfogalmazott elvárások és a mi anyagunk közötti egybeesést keresi, ez dönti el, hogy tovább jutunk-e, vagy nem a szakmai szűrőn. Mutassuk hát meg neki, hogy pont az vagyunk, akit keresnek – nem több, nem kevesebb!

Kulcsszavak hiánya

Minden szakmának, minden munkakörnek megvannak a maga kulcsszavai. Legyen az IT, ügyfélszolgálat, mérnöki terület, vagy számvitel, az ígéretes pályázók önéletrajzát azért teszi oda a HR-es a főnök asztalára, mert amikor átolvasta – azaz hogy átfutotta gyorsan, mert sokszor csak erre van ideje – egyértelműen és azonnal feltűnt neki az a 4-5-6 kulcsszó, amiből úgy ítélte meg, érdemes ezzel az álláskeresővel személyesen is találkozni! De melyek ezek a kulcsszavak? Segítségünkre van a szakmai múltunk, képességeink, képzéseink, tudásunk „listája”, az álláshirdetés elvárások része, s ha az önéletrajzunkat előzetes, más szakmabeliekkel való tájékozódás után küldjük csak el, az általuk mondott fontos kulcsszavak is bekerülhetnek az anyagunkba. A kulcsszavak megjelenítése azért is fontos, mert sok cég a saját, vagy állásportálok adatbázisában ezekre a kulcsszavakra keres rá, így ha mi ezeket nem írjuk bele az anyagunkba, egyszerűen nem leszünk ott az eredményként megjelenített pályázók között, akiket utána felhívnak.

Helyesírási hibák, elgépelések

Ha a HR-es egy helyesírási hibáktól hemzsegő szakmai önéletrajzot kap, akkor azonnal az a kép jelenik meg előtte, hogy a jövőbeli kolléga majd elkészíti élete első riportját, levelét, ügyfél-tájékoztatóját, szerződését, s ugyanilyen „igényességgel” áll neki a feladatnak. És ezután a kukában is landol a CV…
Nem mentség, hogy valakinek nincs érzéke a helyesíráshoz, manapság már másodpercek alatt elvégzi ezt a munkát helyettünk a szövegszerkesztő helyesírás ellenőrzője, de bizony az, hogy ezt rászabadítjuk-e az általunk írt szövegre, vagy csak simán elmentjük és elküldjük ellenőrzés és korrigálás nélkül, már a munkastílusunkról, az igényességünkről, az alaposságunkról tanúskodik. Ugyanez a helyzet az elgépelésekkel: nem kell mindenkinek hibátlanul 10 ujjal gépelnie, de az elütések kijavítása elvárható minden pályázótól.

Unalmas, sablonos képességek

Jó szervezőkészség, jó kommunikációs képesség, jó együttműködő készség…. és bamm, a HR-es feje már koppan is az asztalon, mert elaludt, olyan unalmas az önéletrajzunk! Mindenki ugyanezt írja, aki nem tud többet mondani magáról. Tűnjünk ki – ha már mindenképpen a személyes képességeink és készségeink is belekerülnek a pályázati anyagba - konkrét példákkal, esetekkel, ami meggyőzővé, hitelessé teszi az állításunkat. Erre kiválóan alkalmas a motivációs levél.

Túl kreatív, túl színes

Igen, valóban van olyan szakma, ahol érdemes egy kicsit „színesre-szagosra” venni az önéletrajzot, de ha a kreatív szakmától távol vállalunk állást, ne a szokatlan formavilággal, a tulipiros színű fejléccel, dizájnos grafikai elemekkel vagy az idézetekkel akarjunk kitűnni, hanem a szakmai tudásunkkal. A túl kreatív CV a legtöbb esetben visszaüt: elvonja a figyelmet a tartalomról, szokatlan külsejével zavarja az információk befogadását, feldolgozását, s mivel a HR-es szeme nincs hozzászokva, gyorsan fel is adja, s nyúl a következő önéletrajzért.

Őszintén nézzük tehát át az eddig használt pályázati anyagot, s javítsuk ki, ahol kell, a fenti szempontok szerint. Ha jól végeztük ez a korrekciókat, az interjúra behívási arány biztosan javulni fog!