Munkáltatói teendők munkahelyi baleset esetén

Bár minden munkáltató azt szeretné, hogy soha ne történjen baleset a munkahelyen, ez valójában sokszor irreális elvárás: ahol dolgoznak, ott előfordulhat kisebb vagy nagyobb baleset. Természetesen törekedni kell minden, balesetet megelőző előírás, szabály betartására és betartatására, de ha mégis megtörténik a baj, fontos tudni, hogyan kell eljárnunk munkáltatóként.

De mi is a munkahelyi baleset?

Munkabaleset, munkahelyi baleset munkavédelmi szabályozás szerint az a baleset, amely a munkavállalót a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Annak elbírálásnál, hogy a baleset munkahelyinek minősül-e, figyelembe kell venni a baleset összes körülményét, különösen, hogy hol, mikor és hogyan történt a baleset. Munkahelyi baleset például az, ha a szervezett munkavégzés során sérül meg a munkavállaló, de ide tartozik a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés közben bekövetkező baleset is, például ha a munkahelyi étkezdében csúszik el és töri el a lábát a dolgozónk.

Gyakori kérdés, hogy a munkába közlekedés során bekövetkező baleset munkahelyi baleset-e? Erre a válasz az, hogy a munkahely és a lakás vagy szállás közötti közlekedés során bekövetkező baleset csak abban az esetben minősül munkabalesetnek, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművével, illetve más szerződés vagy megállapodás alapján biztosított járművel történt.

Munkáltatóként mi a teendőnk tehát?

A munkáltató természetesen haladéktalanul értesítést kell, hogy kapjon balesetről, azaz a balesetet elszenvedő, vagy az azt észlelő munkavállaló kötelessége, hogy a munkát közvetlenül irányító személynek ezt jelezze. Ha a balesetben megsérült munkavállaló neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során őt terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.

A munkáltatóként minden munkabalesetet nyilvántartásba kell vennünk és ki kell vizsgálnunk. Minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben a baleset részleteit a valóságnak megfelelően kell rögzíteni. A kivizsgálás azért is nagyon fontos, mert tudni kell, hogy mi vezetett a balesethez, hogy ennek a megismétlődése elkerülhető legyen a jövőben! A kivizsgálás során minden olyan részletesen rögzíteni kell, ami alapján a munkabaleset okainak felderítése és vita esetén a tényállás tisztázása lehetséges. Ez lehet például tanúk meghallgatása, erről készült jegyzőkönyv, helyszínrajz, fénykép vagy videófelvétel. Ki kell, hogy térjen a vizsgálat a veszélyes körülményekre és cselekedetekre, valamint azokat a tényezőkre, melyeknek szerepük lehetett a baleset bekövetkeztében. A kivizsgálás kiterjedhet a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök biztonságtechnikai állapotára, de az védőeszközök meglétére, a sérült dolgozó öltözetére, a védőberendezésekre, jelzőberendezésekre, védőburkolatok meglétére és a környezeti tényezőkre is. Mindezek mellett a munkaszervezés, az irányítás is górcső alá kerülhet.

A cél, hogy mindebből kiszűrjük, melyik tényezőnek, milyen mértékben volt hatása arra, hogy a munkahelyi baleset bekövetkezett, s hasonlóan fontos kérdés, hogy hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset, azaz milyen javító intézkedésre van mód, mit kell tennünk a hasonló baleset megelőzése érdekében.

A munkabaleseti jegyzőkönyvet a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek (egészségbiztosítási pénztárnak) minden esetben meg kell küldeni. Ezen túlmenően a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére a munkabalesetet akkor kell bejelenteni, ha a baleset több mint 3 munkanap munkaképtelenséget okozott. A bejelentést súlyos munkabaleset esetén haladéktalanul meg kell tenni.

A munkavállaló munkabaleset miatt keletkezett kárát a munkáltatóként kötelesek vagyunk megtéríteni, kivéve, ha bizonyítani tudjuk, hogy a kárt az ellenőrzési körünkön kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolni és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerüljük, vagy a kárt elhárítsuk, vagy a kárt kizárólag a sérült elháríthatatlan magatartása okozta.