Munkáltató és a munkavállaló alapkötelezettségei

A Munkatörvénykönyv rögzíti, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Azaz a fenti szabály a lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyos gondatlan megszegése esetén írja elő az azonnali hatályú felmondást. Mindezek alapján fontos annak tisztázása, hogy melyek a munkáltató és a munkavállaló lényeges kötelezettségei. Erre tekintettel az alábbi cikkben ezen kötelezettségeket ismertetjük.

Elsőként nézzük meg a munkáltató lényeges kötelezettségeit!

A munkáltató alapkötelezettsége egyrészt a munkavállaló foglalkoztatása, másrészt a munkavállaló munkája ellenében a bérfizetés határidőben teljesítése. Ezt a kötelezettséget a Munkatörvénykönyv így fogalmazza meg: „A munkaszerződés alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.”

Megjegyzés: A munkáltató kötelessége az is, hogy a munkavállalónak a bérén felül azt a költségét is megtérítse, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Például kiküldetés esetén fizetni kell a munkavállaló utazási költségét; vagy ha a munkáltató adott tanulmányok folytatására kötelezte a munkavállalót, akkor a tanulmány folytatása kapcsán az ehhez kapcsolódó indokolt költségeket (tandíj, szállás, utazás…), vagy ha a munkavállaló a munkavégzéshez szükséges eszközt a maga költségén vásárolja meg, akkor a munkavállaló ezen költségét is köteles megtéríteni a munkáltató.

Továbbá a munkáltatónak biztosítani kell a munkavégzés kapcsán

• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit (pl: megfelelő munkaruha-, védőfelszerelés biztosítása);


• a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként ingyenes munkaköri alkalmassági vizsgálatot;


• a fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során az ésszerű alkalmazkodás feltételeit.

Ha a felek másként nem állapodnak meg, akkor a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket (eszközöket, berendezéseket stb.) is biztosítani. Végezetül a munkáltató kötelezettsége kapcsán meg kell említeni, hogy mivel a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat, így a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.

Nézzük meg, hogy melyek a munkavállaló alapkötelezettségei!

A munkavállaló legfőbb kötelezettségei, hogy munkára képes állapotban köteles

• a munkáltató által előírt helyen és időben megjelenni, és a munkaszerződésben foglaltak szerint munkát végezni; továbbá


• a munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni.

Megjegyzés: Munkára képes állapot többek között azt jelenti, hogy a munkavállaló többek között nem jelenhet meg ittasan, vagy kábítószer hatása alatt a munkahelyén. Ezt az előírást a munkaidő alatt végig be kell tartania.

Vannak olyan esetek, amikor a munkavállaló mentesül a fenti kötelezettségek alól. Ezt a Munkatörvénykönyv külön felsorolásban nevesíti is. Azaz a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

• keresőképtelensége alatt (természetesen a munkavállalónak igazolnia kell az arra jogosult orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolással a keresőképtelenségét),


• a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés kapcsán,


• a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,


• a véradáshoz szükséges, legalább 4 óra időtartamra,


• a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,


• hozzátartozója halálakor két munkanapra,


• általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,


• önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,


• bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,


• a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb 10 munkanapra,


• a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára.

A rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségen túl továbbá meg kell említenünk még további hat munkavállalói alapkötelezettséget, amelyek a következők: A munkavállaló

• a munkáját személyesen végzi (azaz nem küldhet be maga helyet mást személyt, hogy adott napon ő dolgozzon helyette),


• a munkáját az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal látja el,


• a munkát a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint köteles végezni,


• köteles megtagadni a munkavégzést, ha az más egészségét, vagy életét veszélyezteti,


• munkatársaival köteles együttműködni,


• a munkaszerződésében előírt további, egyéb kötelezettségeket be kell tartania, és


• a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

Ez utóbbi, azaz a magatartás kapcsán meg kell említeni, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Továbbá a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.