Mit tudj meg a cégről állásinterjú előtt?

Ha jön az annyira vágyott telefonhívás, s megvan az állásinterjú időpontja, sokan azt hiszik, hogy mostantól nyeregben vannak. Ám ez még korántsem jelent sikert, az állásinterjú csak egy lehetőség, egy további lépés a siker felé. Átgondolhatjuk a klasszikus állásinterjú kérdésekre a válaszokat, felkészülhetünk néhány jól hangzó történettel a szakmai múltunkból, ám van egy dolog, amit sok pályázó elfelejt: utánanézni a cégnek.

Az, hogy hova megyünk – hol van pontosan az interjú helyszíne, mikor és mivel jutunk oda – csak az egyik dolog, aminek mindenképpen utána kell néznünk, hiszen a pontos érkezés a jó első benyomás kezdete. De mit tegyünk ezután, pontosan milyen információkat és honnan szerezzünk be a kiszemelt vállalatról?

Kezdjük talán ott, hogy a cég honlapját vesszük szemügyre, s ha van Rólunk vagy Küldetésünk menüpont, alaposan olvassuk el. Itt sok hasznos információt is találhatunk a szokásos marketing szöveg mellett, amiket okosan be is építhetünk a saját bemutatkozásunkba, hogy ezzel is mutassuk a vállalati kultúrába való illeszkedésünket, az értékeink egyezőségét.

A termékek és szolgáltatások ha nem is pontos, alapos, de nagyjából ismerete szintén fontos lehet az interjún, még akkor is, ha a megpályázott munkakör egy általános pénzügyi, vagy adminisztratív pozíció. Mindenképpen jó véleménnyel lesznek rólunk, ha látják, hogy valóban érdekel minket a vállalat tevékenysége, hogy időt és energiát szántunk, hogy átnézzük a termékskálát, s meg is jegyeztük, esetleg 1-2 oda illő kérdést is fel tudunk tenni. Nem kell persze betanulnia teljes anyavállalati szervezeti felépítést és a 200 éves múltját a cégnek, bőven elég 1-2 fontosabb dolgot megjegyezni, s alkalomadtán felhasználni. De ha kifejezetten olyan munkakörre pályázunk, ahol ezekkel a termékekkel, szolgáltatásokkal lesz napi feladatunk - például értékesítés vagy gyártás – elengedhetetlen az alapos felkészülés, hiszen biztos, hogy bele fognak kérdezni a részletekbe az interjún.

A vállalat piaci helyzete, a konkurens cégek feltérképezése szintén nem árthat, különösen értékesítői munkakörök esetén. Ilyenkor a szakmai tudásunkat és a piacismeretünket is bizonyíthatjuk, ha képben vagyunk az újdonságok és a piaci szereplők terén. Ám vigyázat, ha a konkurenciától vagyunk, csak óvatosan az elmondott információkkal, nehogy azt az érzést keltsük az interjúztató személyben, hogy megbízhatatlanok vagyunk, s mindent kifecsegünk a jelenlegi munkáltatónkról!

Ha a vállalat honlapját „kivégeztük”, jöhetnek a további források: Linkedin, Facebook, és a google kereső. Nézzük meg, van-e az ismerőseink között valaki, aki itt dolgozik, vagy dolgozott, s ha vagyunk olyan kapcsolatban, próbáljunk tőle további információkat szerezni. Érdemes rákérdezni a vállalati kultúrára, milyen ott dolgozni, mik a fontos értékek, mit „szeretnek” és mit nem egy pályázónál, mivel lehet szimpátiát kelteni… sokszor az apróságok döntenek, így ha ezekkel tisztában vagyunk, előnybe kerülhetünk a többi jelölttel szemben. Ha tudunk arról például, hogy a vállalat szereti a belső képzéseket és a belső előreléptetést, nyugodtabban mondhatjuk az interjún az ilyen irányú terveinket, vagy kérdezhetünk rá erre az interjún, mintha olyan vállalatról van szó, ahol az az elvárás, hogy a felvett munkatárs legalább 8-10 évig ugyanabban a munkakörben maradjon. Ilyenkor jobb, ha nem említjük meg, hogy 1-2 év múlva újabb képzésbe szeretnénk fogni, s mindenképpen magasabb pozícióba lépni 3-5 éven belül. 

Utánanézhetünk az interjúztató személynek is, hátha megtudunk valamit róla, ami a hasznunkra szolgálhat. Egy közös ismerős, egy közös iskola, vagy közös hobbi sokat lendíthet a szimpátia kialakulásában az első találkozónál. Ha tudjuk, hol tanult korábban, milyen vállalatoknál dolgozott, könnyen találhatunk olyan témát, amiről kedélyesen cseveghetünk egy kicsit.
Ezután keressünk rá a cég nevére, s nézzük meg, mit találunk még. Sajtócikkek, pénzügyi kimutatások, tőzsdei jelentések, interjúk, riportok a vezetőkkel… bármi fontos lehet, ami árnyalja a vállalatról eddig kialakított képet. Ha nagy beruházásokról olvastunk, vagy új üzletágról, várhatóan további munkatársakra lesz szükség, ha esetleges kivonulásról, vagy eladott üzletágakról, valószínűleg bizonytalanabb a helyzet.

Az így szerzett információknak persze csak egy töredékét fogjuk használni ott az interjún, ám azt nem tudhatjuk előre, melyik töredékét! Amit pedig elraktározunk magunknak, azt majd a második, harmadik körben, vagy a bértárgyalás során fogjuk majd hasznosítani. Az is elképzelhető, hogy olyan dolgokra bukkanunk, ami miatt meggondoljuk magunkat – például megtudjuk egy volt kollégától, hogy olyan vezető alá kerülnénk, akinek a stílusa nagyon nem tetszik nekünk. Az így megszerzett információk egy hibás döntéstől védenek meg minket, ami által elkerülhetünk egy felesleges váltást, majd egy újbóli álláskeresést is akár.