Ha megszűnik a munkáltató

Többször jelent már meg cikk a felmondásról, legyen az munkavállalói, vagy munkáltatói, de van egy olyan eset, amivel kevesebbet lehet találkozni a mindennapokban, ám mégis fontos, hogy tudjuk a jogainkat, ha erre kerülne a sor. Ez a munkáltató megszűnése, ami kétféleképpen történhet, jogutóddal, vagy jogutód nélkül, ma ez kerül tehát terítékre!

A jogutóddal történő megszűnés lényege, hogy a munkáltató egésze vagy annak egy kisebb gazdasági egysége – például egy osztály, egy üzletág, vagy egy üzemegység - átadásra kerül egy másik, jogutód munkáltató részére. A jogügyleten alapuló átvétel időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át, így gyakorlatilag a munkavállalók jogviszonya nem szűnik meg, hanem a munkaviszony folyamatos. Természetesen előfordulhat, hogy az átvevő munkáltatónál nem ugyanazok a foglalkoztatási feltételek, s erről a munkavállalónak időben kell értesülnie. Ezért a Munka törvénykönyve azt írja elő, hogy az átvevő munkáltató az átszállást követő tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalókat a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint a munkafeltételek változásáról. Amennyiben ezek a munkafeltételek nem felelnek meg a munkavállalóknak, mert az átszállás miatt a rájuk irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszonyuk fenntartása számukra aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna, joguk van a munkavállalóknak felmondással megszüntetni a munkaviszonyukat úgy, hogy a végkielégítést is megkapják. Fontos azonban tudni, hogy ezt a jogukat csak a munkáltató személyében bekövetkezett változás időpontját követő harminc napon belül gyakorolhatják.

A másik megszűnési mód a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, ami annyit takar, hogy a munkáltató úgy szűnik meg, hogy a jogokat és kötelezettségeket senki nem veszi át tőle, illetve azok nem szállnak át senkire. Klasszikusan ez akkor szokott előfordulni, ha egy munkáltató fizetésképtelenné válik, s felszámolási eljárás indul ellene, melynek végén a munkáltató megszűnik, vagy ha a munkáltató cég végelszámolással megszűnik (mert nem szeretne tovább működni, de ennek oka nem a fizetésképtelenség)

Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, akkor a munkaviszony a munkáltató megszűnésével egyidejűleg megszűnik, hiszen a munkaviszony létrehozásához minimum 2 fél kell, s ha az egyik megszűnik, a munkaviszony is megszűnik. (Zárójelesen jegyezném meg, hogy egyetlen kivétel ez alól, ha a munkáltató természetes személy és ez a természetes személy meghal: ez nem jelenti a munkaviszony automatikus megszűnését, hiszen az elhunyt után öröklésnek van helye, amely jogutódlást jelent.)

Jogosan merül fel a kérdés a munkavállalókban, hogy de akkor mi történik velük, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik? Felmondanak nekik? És mi van azokkal, akik felmondási védelmet élveznek, mondjuk szülési szabadság vagy gyermek gondozása jogán igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt? Nekik is fel lehet ekkor mondani? És egyáltalán honnan szereznek tudomást erről a munkavállalók a munkáltató megszűnéséről, vagy a felszámolási eljárásról?

Nézzük egyenként az előbbi kérdéseket! A munkáltató jogutód nélküli megszűnése - ahogy korábban is írtam – azt eredményezi, hogy a munkaviszony is megszűnik, azaz nem kell megszüntetni, így nincs szükség felmondásra sem. Mivel nem felmondás történik a munkáltató oldaláról, nem értelmezhető a felmondási védelem sem, azaz igen, akár a szülési szabadságon lévő munkavállalónak is automatikusan megszűnik a munkaviszonya. Persze ez nem azt jelenti, hogy a munkáltatónak ne lenne tájékoztatási kötelezettsége, amit ugye a munka törvénykönyve amúgy is előír az alapelvek között. Végelszámolással való megszűnés esetén a törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a cég korábbi vezető tisztségviselője köteles tájékoztatni a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, a szakszervezetet, illetve az üzemi tanácsot vagy az üzemi megbízottat – ha létezik ilyen a munkáltatónál. Ehhez hasonlóan csődeljárás, felszámolás esetén is köteles a munkáltató a munkavállalókat tájékoztatni.

Természetesen a munkavállalók ugyanúgy jogosultak a munkaviszonyban töltött éveik alapján végkielégítésre, ami a munkaviszonyban töltött időtől függően sávosan emelkedik a Munka törvénykönyvében meghatározottak szerint, s emellett ugyanúgy megilleti őket a munkáltató felmondása esetén meghatározott, munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg is. Ha pedig időarányosan igénybe nem vett, kiadatlan szabadságuk van, ezek pénzbeli megváltására is jogosultak, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg.