Facebook-ozás munkaidőben?

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

Magyarországon a havi aktív Facebook felhasználók száma – azaz azon személyek, akik havonta legalább egyszer bejelentkeznek - 2021-ben 6,75 millió fő, ami több mint az országban élő lakosságszám kétharmada. Ha ebből levonjuk a 18 év alatti és a 65 év feletti korosztály Facebookra regisztrált tagjait, még így is marad 5,89 millió ember. A napi aktív felhasználók száma ennél természetesen kevesebb (sajnos erre nincs elérhető 2021-es statisztika) , de biztosak lehetünk benne, hogy ez is több millió fő. Vajon ezek közül hányan pillantanak rá munka közben a hírfolyamukra, az értesítéseikre vagy az ismerőseik posztjaira, fényképeire? És ebből a rápillantásból aztán hány perces görgetés lesz?

Ha őszintén állunk ehhez a kérdéshez, beláthatjuk nagyon hamar, hogy valóban jogos a munkáltatók igénye, mely szerint szeretnék a magán jellegű internetezést – ide értve a Facebook-ozást is – korlátozni, vagy akár teljesen megtiltani a munkahelyen. Nem véletlenül került 2019-ben a Munka törvénykönyvébe, hogy a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. Ha a dolgozó csak napi kétszer 15 percet szán a magán jellegű netezésre a munkaidejében, akkor egy hónapban egy 10 munkaórát jelent, amit nem a munkájával tölt. És ez csak a Facebook, ha még emellett más platfomokon is aktív a dolgozó, a napi kétszer 15 percből könnyen lehet akár egy óra is. Márpedig alapvető munkahelyi elvárás a dolgozóval szemben, hogy munkaidejében a munkájával kell foglalkoznia.

De mit tehet a munkáltató?

Mivel főszabály szerint tilos a munkáltató által biztosított számítógépet, laptopot – de a mobiltelefont is - magán célra használni a törvény szerint, így a munkáltató erre hivatkozva megtilthatja ezt, ellenőrzési joga van, és szankcionálhatja, ha mégis megszegi a dolgozó a szabályokat. Az Mt. alapján a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, tehát adott a munkáltató számára a lehetőség, hogy a netező kollégák körmére nézzen. Az ellenőrzéshez technikai eszközt is alkalmazhat (ez lehet például egy szoftver, ami folyamatosan rögzíti, hogy milyen weboldalt néz a dolgozó, vagy megoldható egyes weboldalak lekorlátozása is), de erről a munkavállalót előzetesen írásban kell tájékoztatni.

Az ellenőrzés azonban felveti azt a kérdést is, hogy meddig mehet el a munkáltató a magán jellegű tartalomba való betekintés során? Sokan a céges laptopról nyitják meg a magán levelező rendszerüket, vagy ott tárolják a privát fotóikat, adataikat, irataikat is. Vajon ezekbe is belenézhet a munkáltató? A törvény szerint a munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet csak be, tehát ha ellenőrzést végez, akkor csak addig van betekintéshez joga, míg megállapítható, hogy a dolgozó megsértette-e az előírást, hogy kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja a számítástechnikai eszközt. Példának erejéig betekinthet egy mappába, amiben fotók vannak, de amikor megállapítja, hogy ezek a legutóbbi privát nyaralás fotói, nem nézelődhet tovább a több száz fotó között, s ugyanez a korlátozás vonatkozik rá, ha a munkavállalója hitelszerződését találja meg a vállalati laptop meghajtóján.

Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató engedélyezi, hogy a munkavállalója – akár munkaidőben, vagy munkaidő után – jogosult legyen a céges laptop vagy a telefon magán jellegű használatára? A törvény erre is ad megoldást: főszabály szerint tilos a magánhasználat, de meg is lehet állapodni a magánhasználat feltételeiben. Így nem jár tilosban az a dolgozó, aki munkaidő után este a céges laptopján tölti ki a hitelszerződéshez szükséges adatlapot, vagy a laptopon rendezgeti a nyári nyaralás fényképeit.

Hasonlóan érdekes kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a dolgozónak bizonyos közösségi platformok használata a munkaköri feladatai közé tartoznak. Hiszen a Linkedin-en kapcsolatot építeni vagy pályázókat toborozni egy sales-es illetve HR-es munkakörben már szinte kötelező, de ha egy online marketing manager munkakörére gondolunk, ott is elképzelhetetlen a napi munkavégzés népszerű közösségi fórumok nélkül. Itt szintén egy „lazább” korlátozás az ajánlott, illetve a napi kötelezően ledolgozandó munkaidő helyett a kitűzött elvárás teljesítésére helyezze a hangsúlyt a munkáltató, s ne a munkaidőt mérje, hanem az eredményt jutalmazza. Emellé pedig belefér az is, ha az értékesítő kolléga egy kicsit „beszélget” az ismerőseivel munkaidőben… a lényeg, hogy a bevételi elvárást teljesítse!

És nehogy azt higgyük, hogy a céges laptop vagy telefon helyett a magán telefonunkon való netezés a megoldás a fenti korlátozásra. Ha a céges számítástechnikai eszköz helyett a magán telefonunkon akarunk munkaidőben Facebook-ozni, ugyanúgy megszegjük a törvényt, hiszen munkaidőben a munkánkkal kell foglalkoznunk. Kevésbé súlyos kötelezettségszegésnél csak szóbeli figyelmeztetés, súlyosabb, rendszeresen visszatérő esetekben akár a munkaviszony megszüntetése is lehet a következmény!