Búcsúzni csak szépen szabad!

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

Mindenkinek ismert az a kép az amerikai mozifilmekből, amikor az irodában a kolléga teátrális stílusban közli a felmondását a főnökkel, majd azonnal kivonul az elismerően bólogató, éljenző kollégák gyűrűjében, s soha nem tér vissza oda. S ennek a fordítottját is láttuk már eleget, amikor valakit kirúgnak, s azonnal el is távolítják a helyszínről, s kis barna kartondobozkájával ül a lépcsőn a vállalat bejárati kapuja előtt, amiből személyes tárgyai mellett egy fonnyadt páfrány kukucskál kifelé…

Ám a felmondás és a munkaviszony megszüntetése a valóságban nem így néz ki – legalábbis az esetek 99 %-ában nem, s fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen lépések várnak ránk és a munkáltatóra.

Először is nem mindegy, hogy a munkavállaló mond fel, vagy a munkáltató közli a munkaviszony megszüntetési szándékát. Míg előbbi esetben a törvény szerint a teljes felmondási időt le kell dolgoznia a munkavállalónak, ami a Munka törvénykönyve szerint alapesetben 30 nap, de ettől eltérően lehet megállapodni a munkaszerződésben vagy Kollektív szerződésben, a munkáltatói felmondás esetén a felmondási időt – ami a munkaviszonyban töltött idővel nő - két részre osztja a törvény, melynek az egyik felét, a tényleges felmondási időt munkában köteles tölteni a dolgozó, s a másik fele alatt (ezt hívjuk felmentési időnek) a munkavégzés alól fel kell menteni, s bért kell fizetni neki erre az időszakra. Ez az utóbbi időszak, amikor már szabadon rendelkezünk az időnkkel, szolgálna arra, hogy az új állásunkat meg tudjuk keresni úgy, hogy még jogviszonyban vagyunk a régi cégnél.

A filmekből ismert teátrális kivonulás tehát a legritkább esetben lehetséges, hiszen a törvény arra kötelezi a munkavállalót, hogy a folyamatban lévő feladatait zárja le és a munkaeszközeit adja át, így biztosítva az átmenetet. Ez praktikusan annyit tesz, hogy a felmondásunk írásban közlése után kötelesek vagyunk a feladatainkat legjobb tudásunk szerint befejezni a felmondási időnk alatt, amivel nem végeztünk, azt összeírni, hogy az utódunk ezeket majd át tudja venni, s a munkaeszközöket - telefon, laptop, belépőkártya, egyéb eszközök - a munkánk befejeztével vissza kell szolgáltatni. A legjobb ezt egy átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni, ahol a másik, átvevő fél leigazolja, hogy valóban átadtunk mindent, s ebből egy példánnyal tegyünk el magunknak is. Az átadás megszervezése a munkáltató feladata, azaz neki kell kijelölni valakit, aki mindezt átveszi tőlünk. Az tehát, hogy egy hirtelen, váratlanul jövő munkáltatói felmondás esetén bosszút állunk azzal, hogy másnaptól eltűnünk, be sem megyünk dolgozni, igazolatlanul hiányzunk, s nem adjuk vissza a munkaeszközöket, eléggé rossz gondolat. Már csak azért is, mert ez a Munka törvénykönyve értelmében jogellenes munkavállalói felmondásnak minősül, s ekkor köteles a munkavállaló a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni a munkáltatónak, azaz egy klasszikus 30 napos felmondási idő esetén egy havi bérünk bánhatja, hogy nem jártunk el jogszerűen – és korrektül – a munkakörünk átadásakor.

A jogi tudnivalók mellett érdemes azonban az apróbb, ám annál fontosabb részletekre is figyelnünk. Amennyiben a céges laptopon vagy mobiltelefonon tároltunk magán dolgokat is – fényképeket, iratokat – mindenképpen időben távolítsuk el ezeket. A legtöbb cégnél ez tilos, valójában azonban nagyon sokan nem figyelnek erre a szabályozásra, így egy váratlanul jövő munkáltatói felmondás esetén kellemetlen helyzetbe kerülhetnek, ha a lakáshitelszerződés irataitól kezdve a tavalyi nyári nyaralás fotóin át az orvosi leletekig mindenhez hozzáfér az IT-s kolléga. A legjobb egyáltalán nem keverni a magánéletet és a munkahelyi eszközöket, de ha mégis megtettük eddig, akkor javasolt egy új rendszert kialakítani.

Ugyanez igaz a különböző internetes oldalak elmentett jelszavakra és a bankkártya adatokra is egy felmondás esetén, s hasznos továbbá a böngészési előzmények törlése is. Természetesen, ha mi nyújtjuk be a felmondást, erre fel tudunk készülni előre, de vannak vállalatok, ahol bármelyik fél részéről történik a munkaviszony megszüntetése, a közlés után azonnal zárolnak minden hozzáférést, s itt bizony a munkatársak akár nagyon kellemetlen helyzetbe is kerülhetnek, ha minden személyes adatot ott hagytak a laptopon.

Mindezek mellett tartsuk szem előtt, hogy valószínűleg még találkozhatunk volt főnökeinkkel a jövőben a szakmában, így érdemes – ha nem mindig könnyű is – a munkaviszony lezárásakor végig korrekten viselkedni. Ne égessünk fel minden hidat, meglehet, néhány hónap múlva referenciát kérnek rólunk, vagy szükségünk lesz az ajánlásukra, de az is megtörténhet, hogy a mostanában elég gyakori váltások miatt 1 év múlva újra a régi főnökünk beosztottja leszünk, ha ő is vált, s történetesen ugyanahhoz a céghez, ahol mi elhelyezkedtünk. Természetesen a másik féltől, a munkáltatótól is elvárt a jogkövető és korrekt magatartás, ha tehát juttatásaink kifizetése, vagy a munkaviszonnyal kapcsolatos igazolások kiállítása során bármilyen hátrány érne minket, ne habozzunk a jogainknak érvényt szerezni, s ezt jelezni a munkáltatónak.