Bértárgyalás sikeresen – de hogyan csináljuk?

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

Ne legyünk álszerények, mindenki pénzből él, pláne mostanában nagyon fontos, hogy a munkánkért megfelelően magas fizetést kapjunk, s az állásinterjú során megfelelő összeget mondjunk, hiszen az infláció rettenetesen magas a mai gazdasági helyzetben.
De hogy fogjunk neki, ha már régen nem tárgyaltunk a bérről, s nincs gyakorlatunk benne? Nézzük a lépéseket!

Az első lépés - kutatás

Ha régóta nem kellett a szakmánkban aktuális bérekkel foglalkoznunk, kezdjük el alapos kutatással. Nézzünk körül az álláspiacon, vegyük fel a kapcsolatot az ismerőseinkkel, akik hasonló cégeknél, hasonló pozícióban vannak, s kérjük a segítségüket! Nézzük meg a www.fizetesek.hu és a www.mennyitkeresel.hu oldalakat, próbáljunk meg a munkakörünkhöz minél jobban hasonlító pozíciókról infókat szerezni. A https://www.glassdoor.com/Salaries/index.htm oldalon még a vállalatok nevei is megtalálhatóak a munkakörök mellett, így még pontosabb információkhoz juthatunk, s ha iparági adatokra van szükségünk, talán itt megtaláljuk a kiszemelt céget, vagy annak a versenytársait! Ha van HR-es ismerősünk, kérdezzük meg, hogy van-e a cégüknek iparági fizetési felmérése, s segítene-e abban, hogy megnézi az irányadó összegeket, s elmondja nekünk.

További fontos információk begyűjtése

Tudjunk meg minél többet a cégekről, ahová pályázunk! A következő kérdésekre mindenképpen próbáljunk választ találni: milyen bérstruktúra jellemző a cégnél, nyereséges volt-e az elmúlt években (ekkor nagyobb eséllyel adnak jobb fizetést), vannak-e egyéb juttatások? Vannak speciális elvárások – amiket ugye jobban meg kell fizetni, így nagyobb összegre számíthatunk, ha megfelelünk ezeknek az elvárásoknak… Ha nem is tudjuk a cég nevét, az iparág is sokat elárul már a fizetési szintekről! Vannak kifejezetten jól fizető iparágak, ha itt keresünk állást, magasabb összegekre számíthatunk, míg a rosszul fizető területeken sajnos el kell fogadni, hogy az iparágban jellemző átlag alatti nyereség a fizetéseket is alacsonyan tartja. Ha tudjuk a konkrét cégnevet, azt is érdemes megnézni, hogy van-e részmunkaidő vagy távmunka? Vannak rendszeres képzések, tréningek? Mindez szintén befolyásolhatja, hogy mennyire magas a bérigényünk, sokan hajlandóak kompromisszumra, ha rugalmasabb feltételeket kapnak a munkáltatótól…

Ha már ott ülünk a tárgyalóasztalnál

Először is: bérről csak személyesen tárgyalunk, s lehetőleg akkor, amikor már mindent tudunk az állásról, azaz az interjú vége felé, és akkor is igyekezzünk elhúzni a témát addig, míg úgy látjuk, minden jó tulajdonságunkat, egyedi jellemzőnket, értékünket bemutattuk, s erősen érdeklődnek irántunk. Ennek nagyon egyszerű oka van: vevőként mindent drágának tartunk, amit nem akarunk nagyon! A vevő most a vállalat, a HR-es, vagy a szakmai vezető, a portéka meg mi vagyunk, a tudásunk, a képességeink, az az ígéret, hogy szuperül fogjuk végezni a munkát. Ha a vállalat képviselője meg van győződve az interjú alapján, hogy mi vagyunk a legrátermettebb ember a feladatra, sokkal könnyebben fogadja be a kissé magasabb összegű bérigényt.

A másik kötelező lépés, hogy készüljünk fel azokból a számokból, adatokból, amik az értékünket mutatják: számszerűsítsük azt a hasznot, amit hozunk majd a cégnek, ha minket alkalmaznak. Ez lehet értékesítőként korábban elért forgalom, nyereség, beszerzőként árcsökkentés, amit elértünk a beszállítóknál, termelésben dolgozó szakemberként a kevesebb selejt, egy jobb, hatékonyabb technológia bevezetése, könyvelőként a kevesebb bírság és a határidők betartása, irodavezetőként egy új iktatási rendszer, ami gyorsabbá és hatékonyabbá tette az iratok iktatását, kezelését és így tovább… szinte minden szakmának megvan a maga számszerű eredménye, dolgozzuk ki ezeket a számszerű érveket, s mindenképpen építsük bele a szakmai bemutatkozásunkba!

Várjuk meg, míg a munkáltató hozza szóba a kérdést, ha az elején rátérünk erre a témára, könnyen pénzéhesnek látszhatunk, ami nem túl jó vélemény rólunk. Ahogy az elején is írtam, előbb megmutatjuk, hogy mit tudunk, mit nyer velünk, ha minket vesz fel, s csak utána beszéljünk arról, mennyibe is kerül majd el neki.

Fontos, hogy sose hivatkozzunk arra, hogy mi tudjuk, hogy itt mennyit lehet keresni, mert hallottuk ettől vagy attól- akkor sem, ha ez amúgy igaz! Ez nem lesz érv a HR-es szemében, ellenben nagyon kellemetlen helyzetbe hozhatjuk magunkat, s akár a felénk kialakulóban lévő bizalmat is tönkre tehetjük vele!

És hagyjuk néha egy kicsit nyerni a másik felet is. A legjobb, ha win-win szituáció lesz a tárgyalásból, azaz mindkét fél úgy érzi, hogy nyert vele. Például, ha mi engedünk egy kicsit az összegből, cserébe kapunk rugalmas munkaidőt, egy nap home office-t, vagy próbaidő után céges pénzen finanszírozott szakmai képzést. A lényeg, hogy mindkét fél azzal az érzéssel álljon fel az asztaltól, hogy „jó vásárt csináltam”!