A koronavírus hatása a munkaerőpiacra – 2. rész

Cikkünk előző részében a koronavírus munkáltatókra gyakorolt hatását vizsgáltuk meg, ma foglalkozzunk a munkaerőpiac másik oldalával, a kínálati oldallal. Milyen hatással van most a kialakult helyzet a munkavállalókra, mi változik az ő életükben, munkaerő-piaci helyzetükben az elkövetkezendő hetekben, hónapokban, s milyen hosszú távú hatásokra számíthatunk?
Van egyáltalán jó stratégia, amit egy dolgozó ilyenkor követhet?

A koronavírus miatti válságnak legjobban kitett iparágakat figyelembe véve elmondható, hogy a magyar munkavállalók több mint fele ezekben a magas vagy közepesen magas kockázatú szektorokban dolgozik (ezek a KSH adatai alapján a feldolgozóiparban, a vendéglátásban és idegenforgalomban, ingatlanközvetítésben, szállítmányozásban és a kreatív és szórakoztatóiparban dolgozókat jelenti). Ezen dolgozók helyzete azáltal is súlyosbodik, hogy jelentős részük alacsony szakképzettségű, így a munkakeresés során nem válogathatnak a jövőben sem, illetve a jellemzően alulfizetett munkakörök miatt nem, vagy nagyon kicsi anyagi tartalékkal rendelkeznek.

Fontos tudni, hogy pontos számadataink nincsenek a jelenlegi elbocsátásokról. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hosszú évek óta részletes adatbázist készít a regisztrált munkanélküliek számáról, az újonnan elküldöttekről, a csoportos létszámleépítésben érintettekről, ám március óta csak néhány fő számmal frissítette egyes adatsorait, így azok a korábban megszokott statisztikák, hogy pontosan mennyi álláskeresési ellátásra jogosultak száma, hányan kapnak szociális támogatást, mennyien vannak ellátás nélkül, hány főt és milyen szektorokat érint a csoportos létszámleépítés, vagy pl. mennyien tartósan munkanélküliek, jelenleg nem elérhetőek.
Azt se feledjük, hogy ha lenne is részletes statisztika, akkor sem pontos, hiszen vannak olyan elbocsátott dolgozók, akik nem lesznek regisztrált álláskeresők, mert eddig sem voltak bejelentve, így álláskeresési járadékra nem jogosultak, s emiatt nem is keresik fel a hivatalt, illetve az egyéni vállalkozók jelentős része sem jelenik meg ebben a statisztikában, mint munkanélküli, holott valójában azok lesznek, jelentős, vagy a teljes bevételüktől elesve.

Ha majd lazulnak a karantén miatti szigorú szabályok, a most elbocsátottak egy része újra állást fog találni, s ha nem is mind, de a vírus miatt munkanélkülivé vált emberek jó része újra el tud majd helyezkedni. Bár eleinte bizonyára kompromisszumokat kell majd kötniük a bérezés terén, mert a munkaerő-piacon hirtelen megjelenő túlkínálat miatt a vállalatok mozgástere nagyobb lesz a bértárgyalásoknál az elkövetkezendő hónapokban, s alacsonyabb juttatási csomaggal is fognak megfelelő munkavállalót találni bizonyos egyszerűbb munkakörökre.

Hosszú távú hátrányt azok fognak szenvedni, akiknek nincs szakmai végzettsége, lakhelyükön nincs nagy választási lehetőség a munkáltatók terén, kistelepülésen laknak, így a koronavírus miatti válság után nem nagyjából egyensúlyi helyzetből, hanem jelentősen alárendelt helyzetből indulnak az érdekérvényesítés terén a munkaerő-piacon. Érhető módon egy olyan megyében, ahol két nagy munkáltató van, nincs igazi választási lehetőség, hacsak nem tanul valaki egy új szakmát a jelenlegi helyzetben, vagy nem költözik el onnan egy gazdaságilag fejlettebb részére az országnak.

És itt jön képbe a lehetőség: azok, akik a most kialakult helyzetet előnyükre fordítják, olyan készségekkel, tudással lehetnek gazdagabbak, ami a jövőben előbbre viszi őket a munka világában. A következő hónapokban előtérbe kerül a karrierváltás szükségessége nagyon sok elbocsátott dolgozónál, erre már most is láthatunk kiváló példákat: nem a végzettség, vagy az eddigi tapasztalat számít, hanem a dolgozni akarás és a rugalmasság. Diplomás, turizmusban, vendéglátásban dolgozó emberek álltak át most is biztos és fizető fizikai munkára, kiszállításra, áruösszekészítésre, csak hogy továbbra is eltarthassák a családjukat. A jövőben az a gondolkodásmód, hogy nem azt nézzük, mi volt eddig a szakmánk és a munkánk, és ehhez ragaszkodunk továbbra is, hanem azt, hogy milyen képességeink, készségeink vannak, amiket a múltból hozunk, de egy másik szakmában, másik területen is alkalmazhatóak, úgymond átvihetőek, „konvertálhatóak”, elemi fontosságú lesz!

Akár a fiatalabb, akár az idősebb generáció, aki most megéli ezt a helyzetet, s karrierváltáson, újabb szakmai kitanulásán töri a fejét, jól teszi, ha olyan szakmát választ, ami a jövőben kisebb kockázattal jár. Ilyenek lehetnek például az összes olyan foglalkozás, amit egy hasonló veszélyhelyzet beálltakor home office-ban is gond nélkül elláthatók – például könyvelés, bérszámfejtés, online marketing, adótanácsadás.

Ugyanakkor felértékelődik a munkavállalók szemében az a cég a jövőben várhatóan, aki bejelentett bért tud fizetni. A fekete foglalkoztatás egyik nagy hátránya, hogy most nem igényelhet álláskeresési járadékot a nem bejelentett dolgozó, így 90 napig nem élhet az alacsonyabb, de biztosan folyósított jövedelemmel. Hasonlóképpen várható lesz, hogy akik a vírus miatt el lettek bocsátva a turizmus-vendéglátás területén, s időközben más, biztosabb iparágban találnak állást, nem fognak visszatérni, kockáztatva, hogy egy következő pandémiás helyzetben újra az utcára kerüljenek.