A jó főnök 7 ismérve

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

Múltkori cikkünkben bemutattunk néhány főnöktípust, akiket jobb, ha messziről elkerülünk. Ám jogosan vetődik fel a kérdés az olvasóban, hogy akkor nincs is jó főnök? Nincsenek igazi vezetők? De, természetesen vannak! Nézzük tehát, milyen jeleket figyeljünk, miről ismerjük meg a jó főnököt?

A jó főnök egyik legfontosabb ismérve, hogy tud, mer és szeret kommunikálni. Nem lehet csapatot vezetni, emberekkel dolgozni, feladatot kiadni és visszajelzést adni rendszeres és hatékony kommunikáció nélkül. A jó vezető bármiről mer beszélni az embereivel bármiről, legyen az egy vállalati téma, egy kritikus visszajelzés a munkát illetően, de akár egy munkát hátrányosan befolyásoló magánéleti probléma, vagy egy felmondás is. Sok vezető szeretné mással intéztetni a kellemetlen beszélgetéseket, de a jó vezető nem ilyen, ő maga vállalja fel ezeket. Gondoljunk csak bele, az a vezető, aki nem szeret emberekkel beszélgetni, megtudni a véleményüket, meghallgatni a gondolataikat, néha háttérbe szorítva a sajátjait, talán néhány évekig ellavírozhat kisebb, vagy nagyobb cégeknél, de hosszú távon vezetőként akkor is biztos kudarcra van ítélve. A vezető csak a csapata körében vezető, egyedül, elzárkózva, a csatapával nem kommunikálva nem az.

A jó vezető további fontos ismérve, hogy van célja, van jövőképe. Tudja, hogy mit kell elérnie a csapatával, érti, hogy a vállalat legmagasabb szintű célját az ő részlege, az ő kollégái hogyan tudják támogatni, le tudja bontani a felsővezetés által kitűzött célokat a saját területére. És ezeket a célokat egyértelműen el is mondja a kollégáknak, hogy ők is tudják, mit várnak el tőlük.

A következő ismérv, amit keressünk, ha jó vezetőre vágyunk, a felelősségvállalás képessége. Minden vezető felelősséggel tartozik a döntéseiért, a kollégái teljesítményéért, eredményességéért, a kitűzött célok megvalósulásáért, ám még valamiért: önmagáért. A jó vezető képes bevallani, ha hibázik, vállalni érte a felelősséget, mert tudja, ettől nem lesz kisebb az emberei szemében. Ha hibázik, tud és mer elnézést kérni, megbánja a hibát, tanul belőle, s nem arra fordítja az energiáit, hogy igazolást keressen arra, miért is történt ez így, s miért nem ő a hibás. Kifejezetten kevés vezető képes erre a nagyszerű tulajdonságra, pedig csak nőhet vele a beosztottjai szemében!

Rendkívül hasznos továbbá, ha egy vezetőnek a példamutatás sem esik nehezére. Bár a legtöbb kolléga nem várja el, hogy a főnök ugyanúgy meg tudja csinálni mindenki más munkáját – nem is azért van ott a pozíciójában – de fontos, hogy lássák, dolgozik ő is. Nem ugyanazt a munkát, mint a kollégái, nem ugyanakkor, s nem ugyanúgy, de ő is hozzá kell, hogy tegye a saját teljesítményét az egészhez. Lehet ez például a problémás ügyfél kezelése, amit a tapasztalatlanabb kolléga még nem jól végezne, s ezért ő átveszi, példát mutatva, de lehet ez egy nagyobb projekt teljesítése esetén a határidő közeledtekor akár effektív munkavégzés a kollégákkal együtt. A példamutatás azt is jelenti, hogy a vezető tudja és elfogadja, hogy rá is ugyanazok a játékszabályok vonatkoznak, mint a kollégákra. Az a vezető, aki megköveteli, hogy az emberei reggel 8-ra bent legyenek, de ő maga fél 10-kor ér be, és pénteken délután rendszeresen 3-kor távozik, nem fogja a csapatát nagyobb eredményekre, hó végén túlórákra, vagy még több profitra sarkallni. Mondhatnánk úgy is, hogy a jó vezető következetesen betartja a saját szabályait.

A csapattal együtt dolgozás azonban nem azt jelenti, hogy a vezető elveszik a részletekben, s mindent maga csinál. Ez a hasznos tulajdonság a delegálás képessége. A jó vezető nem véli úgy, hogy csak ő tud egy adott feladatot – minden feladatot – a legjobban ellátni, hanem bízik emberei képességeiben, hagyja őket tudásuk, rátermettségük, és érettségük függvényében önállóan dolgozni. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a vezető ismeri az emberei képességeit, céljait, tudja, hogy ki melyik feladatot tudja vagy szeretné ellátni. S a delegálásból egyértelműen következik, hogy a jó vezető nem akar a legokosabb lenni, de a legokosabbakat gyűjti maga köré. A jó vezető nem fél a képzettebb, motiváltabb alkalmazottak felvételétől, nem gondolja, hogy azok néhány év múlva a helyére akarnak ülni, ellenben tisztában van vele, hogy a hatékony vezetés alapfeltétele a nagy tudású, képzett, motivált beosztott.

A jó vezetők dicsérnek, ha itt az ideje, és megköszönik a teljesítményt a kollégáknak. Hisznek abban, hogy a kimondott szó ereje mindennél nagyobb, legyen az egy vállveregetéssel egybekötött „szép munka volt” egy lezárt, sikeres projekt végén, vagy egy „köszönöm, nélkületek nem sikerült volna ez a szép eredmény” az éves karácsonyi partin. Nem fél az elért eredményt megosztani másokkal, kiemelni és elismerni mások teljesítményét, mert tudja, hogy ezzel az ő teljesítménye egy fikarcnyit sem lesz kevesebb.

A sikeres vezető további ismérve a megbízhatóság, az integritás. Sosem teremt, sőt, tudatosan kerül minden olyan helyzetet, amelyekben később a saját feddhetetlenségét, becsületét kérdőjeleznék meg. Saját személyes érdekeit sosem keveri össze a cég érdekeivel, így mutatva példát a kollégáknak. Mondhatnánk úgy is, hogy a jó vezető az előző cikkben említett tolvaj főnök típus teljes ellentéte.

És bizonyára a sok éves, különböző munkahelyeken szerzett tapasztalata alapján mindenki tudná még bővíteni a listát… nos, lássuk, Ön szerint mi kell még a jó vezető készségtárába?