Terítéken az egyéni vállalkozók átalányadózása

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései
Honlap: www.sinkatax.hu
E-mail: info[kukac]sinkatax.hu


Már a parlament előtt az a törvényjavaslat, amely jelentősen átalakítaná az egyéni vállalkozók átalányadózását. Ez a társadalombiztosítási járulék fizetését is befolyásolná.

A T/16208 számú törvényjavaslat a mezőgazdasági őstermelők adózásához hasonló elvek szerint működő rendszerre váltaná az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózását. A javaslat egyebekben több ponton hozna változást az Szja törvényben, de közülük az egyéni vállalkozókat érintő módosítás a legmarkánsabb.

Ennek megfelelően:

• az átalányadózás választására jogosító (jelenleg tételesen megállapított) bevételi határ meghatározásához az éves minimálbér változását követő szabályt vezetne be a jogalkotó,
• egyszerűsödne a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere és
• mentesülne a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem.

Ahhoz, hogy a tervezett módosítás lényegét átlássuk, a mezőgazdasági őstermelőket érintő, 2021 januárjától hatályos rendelkezéseket kell átgondolnunk!

Esetükben az átalányadózásra jogosító bevételi határ összegét az éves minimálbér tízszeresében, családi gazdálkodók esetében az éves minimálbér negyvenszeresében határozza meg a törvény.
A jelenleg hatályos szabályok szerint is élhetnek az egyéni vállalkozók az átalányadózás lehetőségével, de rájuk egy konkrét összegben meghatározott bevételi értékhatár érvényes – az átalányadózás első évét megelőző évben és az átalányadózás éveiben 15 millió forintot meg nem haladó bevétel-, és nem a minimálbérhez kötötten megállapított korlát.

A törvényjavaslat értelmében ez az összeg az éves minimálbér tízszeresére változna.

Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében jelenleg a bevételi korlát 100 millió forint. A törvényjavaslat értelmében a bevételi értékhatár ez esetben is a minimálbér változásához kapcsolódna, az éves minimálbér ötvenszeresére módosulna.

Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására alkalmazhatja – ha a törvényjavaslatból törvény lesz -, külön-külön és egyidejűleg is a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

A jelenlegi előírások szerint az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadát két tényező határozza meg:
1. a tevékenység TEÁR és TESZOR besorolása.
2. kiegészítő vagy nem kiegészítő tevékenységet folytat-e az egyéni vállalkozó.

A törvényjavaslat
- egyrészt módosítja a törvény által elismert (Szja tv. 53. §) költséghányadokat,
- másrész az elismert költségek mértéke tevékenység függvényében ugyan változó lesz, de
- annak nem lesz jelentősége ebben a vonatkozásban annak, hogy a tevékenységet végző egyéni vállalkozó kiegészítő vagy nem kiegészítő tevékenységet végzőnek (nyugdíjas) minősül-e vagy sem.

A jelenlegi, fő szabályként elismert költséghányad továbbra is 40 százalék marad – ez a kiegészítő és nem kiegészítő tevékenységet folytatókra egyaránt érvényes lesz-, de bizonyos (TEÁR és TESZOR kóddal felsorolt) tevékenységek esetén ettől magasabb mértéket határoz meg a javaslat.

Az Szja tv. 53. §-ának (3)-(4) bekezdésében felsorolt tevékenységet végzők jelenleg a bevételük 80 százalékát, kiegészítő tevékenységet végzők 75 százalékát tekinthetik elismert költségnek. A törvényjavaslat esetükben egységesen 80 százalékban határozza meg az elismert költséghányadot.

Az Szja törvény jelenleg is „kivételez” az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozókkal. Ők 87 százalék, a kiegészítő tevékenységet folytatók 83 százalék költséget számolhat el. A törvényjavaslat az e körre érvényes költségátalányt egységesen 90 százalékra módosítja.

Az adótörvény a kiskereskedelmi tevékenységen belüli kedvező szabályokhoz mérten is megkülönböztetetten kezel egyes tevékenységeket (53. § (4) bekezdése), mint például az
élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmet (TEÁOR 47.11), vagy a kenyér-, pékáru-kiskereskedelmet (TEÁOR 47.24-ből).

A jelenleg hatályos szabályok alapján ezen tevékenységekre 93 százalék, kiegészítő tevékenységet folytatók esetében pedig 91 százalék elismert költséghányad vonatkozik.
A törvényjavaslat esetükben szigorúbb, lefarag a költségátalány mértékéből, egységesen 90 százalékban határozva meg azt.

A mezőgazdasági őstermelők esetében 2021 januárjától 90 százalék az elismert költség, függetlenül attól, hogy állattenyésztéssel vagy növénytermesztéssel foglalkoznak – ezen nem változtat a javaslat.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak vállalkozói bevétele alapján nem kell megállapítania adóelőleget addig, amíg ennek alapja (és nem a bevétele!) az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg.
Ha az adóelőleg alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg alap után kell fizetni.
A törvényjavaslat alapján adómentes lesz az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.
Az átalányadó alapja befolyásolja egyes kedvezmények igénybevételének lehetőségét is, de a fizetendő szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék összegét – és a Tbj. érintett szakaszait is.

Ennek megfelelően, az átalányadózó egyéni vállalkozók a társadalombiztosítási járulékot továbbra is az átalányban megállapított jövedelmük után fizetik meg, azzal, hogy az átalányadózásra irányadó szabályok szerint adómentes jövedelemrészt nem kell a járulék alapját képező összegben figyelembe venni.

Az a szabály nem változik, hogy a társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.

Kivételt ez alól a továbbiakban is a jelenlegi esetkörök – a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony, a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói jogviszonya melletti vállalkozás – jelentenek. Itt továbbra is a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem a járulék alapja, de a törvénymódosítás ez esetben is kiemeli, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozók jövedelmének adómentes részét nem kell ebben figyelembe venni.

A hivatkozott törvényjavaslat elérhető a parlament weboldalán:
https://www.parlament.hu/web/guest/iromanyok-egyszerusitett-lekerdezese?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_auth=BWyQbHBT&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_irom.irom_adat%3Fp_ckl%3D41%26p_izon%3D16208



Hamarosan induló tanfolyamok:

Szakértőink


Kreditpontok 2021.

Tudásháló

  • Számvitel, adózás, tb hírek
  • Karrier hírek, tanácsok

Partnerek