A szociális hozzájárulási adó 2021. évi változásai.

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Előző cikkben a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék 2021. évi változásait részleteztem. Az alábbiakban a szociális hozzájárulási adó 2021. évi változásait ismertettem. 


Változás a szociális hozzájárulási adó alapjában. 


Társadalombiztosítási járulék 2021. évi változásai kapcsán írtam, hogy bekerült a Tbj. szerinti munkaviszonynál a mentességek körébe a csecsemőgondozási díj. Azaz nem kell megfizetni legalább a minimálbér 30 százalékából a társadalombiztosítási járulékot, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló személy csecsemőgondozási díjban részesül. Ezzel összhangban a munkáltatónak sem kell megfizetnie - legalább a minimálbér 30 százaléka kapcsán - a csecsemőgondozási díjban részesülő alkalmazottja után a szociális hozzájárulási adót. Ez a  szabály ugyan 2021. január 1-jén lépett hatályba, de visszamenőleges hatállyal, azaz 2020. július 1-jétől kell alkalmazni. 

A másik változás, amely szintén a szociális hozzájárulási adó alapjára vonatkozik, hogy a felszolgálási díj nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját. Azaz amíg a felszolgálási díj társadalombiztosítási járulékalapot képez, a fenti módosítás szerint a szociális hozzájárulási adó alapjába nem kerül be a felszolgálási díj. 

Harmadik változás arra az esetre vonatkozik, ha a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésére - pl: kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmény kapcsán - nem Magyarországon kerül sor. A szociális hozzájárulási adó korábbi szabálya kiegészült azokkal, akik a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik. Erre tekintettel a szociális hozzájárulási adó alapja a fenti esetben a következő lett: 

„Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn személyi jövedelem adó kapcsán adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja

  • az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy
  • a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.” 

A fenti szabály is 2021. január 1-jén lépett hatályba, de ezt is visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

 

Őstermelőkre vonatkozó módosítás.

 

  1. január 1-jétől új szabályok kerülnek alkalmazásra az őstermelők szociális hozzájárulási adófizetése kapcsán. El kell különíteni a szociális hozzájárulási adófizetést a biztosított őstermelők, és a nem biztosított őstermelők esetében.

Elsőként nézzük meg a biztosított őstermelőre vonatkozó új szabályokat!

Ha a biztosított őstermelő nem választ magasabb tb ellátás céljából magasabb összeg utáni fizetést,  akkor

  • a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek szociális hozzájárulási adó alapja éves szinten a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér. Kivételt képez ez alól, ha az őstermelői tevékenységből származó bevétel az adóévben nem éri el az éves minimálbér felét, hiszen ekkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni;
  • az átalányadózást választó biztosított mezőgazdasági őstermelő az új szabály alapján szintén nem fizet szociális hozzájárulási adót, ha az éves minimálbér ötszörösét nem éri el a mezőgazdasági őstermelő – támogatások nélküli – bevétele. Erre tekintettel az átalányadózást választó, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő saját maga után havonta a minimálbér után fizeti a szociális hozzájárulási adót kivéve, ha az éves minimálbér ötszörösét nem éri el a támogatások nélküli bevétele.

Meg kell említeni, hogy külön rendelkezik a szocho törvény a fenti minimális alapok arányosításáról, amelyre sor kerülhet többek között, ha adott ellátásban pl: táppénzben, gyermekgondozási díjban részesül az őstermelő, illetve ha az őstermelő a fenti jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján. Ekkor a szociális hozzájárulási adó napi alapja az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem – de legalább a minimálbér - harmincad része, illetve az átalányadózó őstermelő esetén a minimálbér harmincad része.

Nem biztosított őstermelők:

Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő évente az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme után köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére azzal, hogy szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett

  • az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó támogatások nélküli bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő, illetve
  • az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.

 

Megjegyzés : Családi gazdaság tagjaként bejegyzett magánszemély, aki a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos adókötelezettségét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.


Széchenyi Pihenő Kártya

 

A Széchenyi Pihenő Kártya kapcsán átmeneti időre szociális hozzájárulási adófizetési mentesség állt fenn 2020. április 22-től 2020. december 31-ig. Ez a mentesség meghosszabbításra került, melynek következtében a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatás után nem kell szociális hozzájárulási adót megfizetni 2021. június 30-áig.