A szociális hozzájárulási adó 2021. évi változásai.

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Közgazdasági Egyetemre jelentkeztem, de édesapám rávett, hogy módosítsam a jelentkezésemet a Jogi Egyetemre. Mivel azonban mindig érdekelt a közgazdaságtan, így a jog elvégzése után felvételiztem a Közgazdasági Egyetem posztgraduális karára, amit el is végeztem. Gyakorlatilag ehhez a két végzettséghez szorosan kapcsolódik az egészségügyi menedzseri diploma.

Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban illetve vállalkozóként dolgozom.

2014. januárjától tanítok a Pallas-ban, jól érzem magam itt. A tanítás mellett tollaslabdázok, kettlebellezek és színházba járok.

Ebben a munkában a kreativitást szeretem a legjobban, és azt, amikor sikerül valamilyen bonyolultabb ügyet megoldani. Az oktatásban pedig egyik legkedvesebb élményem az volt, amikor egy idősebb hölgy úgy értékelte az előadásomat, hogy „Angyalom, Ön úgy beszélt, hogy azt még én is teljesen értettem.”

A társadalombiztosításban nem csak a TB közteherfizetés fizetés szabályait kell ismerni, hanem tisztában kell lenni a másik oldallal, azaz az ellátásokkal. Ez egy elég tág terület. Ez együtt eredményezi, hogy nem könnyű szakma, de ugyanakkor szerintem nagyon érdekes. Szép szakma, folyamatos tanulást igényel, ami által nem válik sablonossá a munkavégzés.

A legnagyobb kihívást az jelenti a hallgatóknak, hogy viszonylag rövid idő alatt egy terjedelmes anyagot kell elsajátítani, és ez bizony nem egyszerű. Amikor az oktatás végén látják az összefüggéseket és alkalmazni is tudják a megtanult szabályokat, akkor szoktam látni, hogy kezdik megszeretni ezt a szakmát.

Aki nem szeret számolni, annak nem ajánlanám ezt a képzést. Továbbá szerintem nyitottságot kíván, hiszen a folyamatos jogszabályváltozások miatt mindig naprakészen ismerni kell a változásokat.

Ha példaképet kellene említenem, akkor a dalai láma lenne a példaképem. Nagyon sokra tartom azokat az embereket, akikben van annyi erő, hogy komoly betegséggel megküzdenek, vagy egy balesetből adódó fogyatékossággal teljesebb életet tudnak élni, mint sok egészséges ember. Őket csodálom.

Előző cikkben a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék 2021. évi változásait részleteztem. Az alábbiakban a szociális hozzájárulási adó 2021. évi változásait ismertettem. 


Változás a szociális hozzájárulási adó alapjában. 


Társadalombiztosítási járulék 2021. évi változásai kapcsán írtam, hogy bekerült a Tbj. szerinti munkaviszonynál a mentességek körébe a csecsemőgondozási díj. Azaz nem kell megfizetni legalább a minimálbér 30 százalékából a társadalombiztosítási járulékot, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló személy csecsemőgondozási díjban részesül. Ezzel összhangban a munkáltatónak sem kell megfizetnie - legalább a minimálbér 30 százaléka kapcsán - a csecsemőgondozási díjban részesülő alkalmazottja után a szociális hozzájárulási adót. Ez a  szabály ugyan 2021. január 1-jén lépett hatályba, de visszamenőleges hatállyal, azaz 2020. július 1-jétől kell alkalmazni. 

A másik változás, amely szintén a szociális hozzájárulási adó alapjára vonatkozik, hogy a felszolgálási díj nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját. Azaz amíg a felszolgálási díj társadalombiztosítási járulékalapot képez, a fenti módosítás szerint a szociális hozzájárulási adó alapjába nem kerül be a felszolgálási díj. 

Harmadik változás arra az esetre vonatkozik, ha a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésére - pl: kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmény kapcsán - nem Magyarországon kerül sor. A szociális hozzájárulási adó korábbi szabálya kiegészült azokkal, akik a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik. Erre tekintettel a szociális hozzájárulási adó alapja a fenti esetben a következő lett: 

„Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn személyi jövedelem adó kapcsán adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja

  • az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy
  • a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.” 

A fenti szabály is 2021. január 1-jén lépett hatályba, de ezt is visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

 

Őstermelőkre vonatkozó módosítás.

 

  1. január 1-jétől új szabályok kerülnek alkalmazásra az őstermelők szociális hozzájárulási adófizetése kapcsán. El kell különíteni a szociális hozzájárulási adófizetést a biztosított őstermelők, és a nem biztosított őstermelők esetében.

Elsőként nézzük meg a biztosított őstermelőre vonatkozó új szabályokat!

Ha a biztosított őstermelő nem választ magasabb tb ellátás céljából magasabb összeg utáni fizetést,  akkor

  • a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek szociális hozzájárulási adó alapja éves szinten a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér. Kivételt képez ez alól, ha az őstermelői tevékenységből származó bevétel az adóévben nem éri el az éves minimálbér felét, hiszen ekkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni;
  • az átalányadózást választó biztosított mezőgazdasági őstermelő az új szabály alapján szintén nem fizet szociális hozzájárulási adót, ha az éves minimálbér ötszörösét nem éri el a mezőgazdasági őstermelő – támogatások nélküli – bevétele. Erre tekintettel az átalányadózást választó, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő saját maga után havonta a minimálbér után fizeti a szociális hozzájárulási adót kivéve, ha az éves minimálbér ötszörösét nem éri el a támogatások nélküli bevétele.

Meg kell említeni, hogy külön rendelkezik a szocho törvény a fenti minimális alapok arányosításáról, amelyre sor kerülhet többek között, ha adott ellátásban pl: táppénzben, gyermekgondozási díjban részesül az őstermelő, illetve ha az őstermelő a fenti jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján. Ekkor a szociális hozzájárulási adó napi alapja az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem – de legalább a minimálbér - harmincad része, illetve az átalányadózó őstermelő esetén a minimálbér harmincad része.

Nem biztosított őstermelők:

Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő évente az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme után köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére azzal, hogy szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett

  • az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó támogatások nélküli bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő, illetve
  • az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.

 

Megjegyzés : Családi gazdaság tagjaként bejegyzett magánszemély, aki a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos adókötelezettségét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.


Széchenyi Pihenő Kártya

 

A Széchenyi Pihenő Kártya kapcsán átmeneti időre szociális hozzájárulási adófizetési mentesség állt fenn 2020. április 22-től 2020. december 31-ig. Ez a mentesség meghosszabbításra került, melynek következtében a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatás után nem kell szociális hozzájárulási adót megfizetni 2021. június 30-áig.