Jogviszonyok összehasonlítása 1. Vállalkozóként vagy alkalmazottként?

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó


Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen. 


weboldal: www.dolgozomami.hu, e-mail: info@dolgozomami.hu

Manapság egyre többször merül fel a kérdés, hogy alkalmazottként, vagy vállalkozóként érdemes tevékenykedni. Tekintettel arra, hogy ezek a jogviszonyok nagyon eltérő jellemzőkkel bír, nem mindegy, hogy melyiket választjuk, vagy melyikre mondunk igen, ha javasolják nekünk.

Alapvetően az alkalmazotti lét ad - némi - biztonságérzetet, hiszen munkavállalóként nem nekünk kell a feladatok, megbízások megszerzésén fáradoznunk, hanem készen kapjuk a feladatainkat a munkáltatónktól. Addig, míg a jogviszonyunk tart, havi fix bevételünk van fizetés formájában, s a munkajogi szabályozás révén többféle védelemben, garanciákban is részesülünk. Ilyen például a felmondási védelem, hosszabb jogviszony esetén munkáltatói felmondásnál végkielégítés, felmondási időre járó bér, állásidőre járó bér, ha a munkáltató nem tud éppen foglalkoztatni minket. Betegség vagy gyermekvállalás esetén a társadalombiztosítási ellátások a kieső jövedelmet – részben – pótolják, így ez is megnyugtató lehet számunkra, s a jelenlegi szabályozás szerint nyugdíjra is számíthatunk a feltételek teljesítése esetén.

Ám az alkalmazotti lét sem tart örökké, ahogy ugye mondani szokás, mindenki helyettesíthető, ez a jogviszony is megszüntethető a munkáltató által, ilyenkor új állás után kell nézni, s a kieső időre a jövedelem így nem biztosított (csak kis mértékben és rövid ideig, hiszen a feltételek teljesítése esetén álláskeresési járadékot igényelhetünk maximum 90 nap erejéig.)

Mindemellett a munkaviszony jellemzője, hogy alá-fölérendeltségi viszony van a felek között, munkáltató irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga a munkavégzés minden fázisára, a részletekre is kiterjed, munkavállalóként nekünk pedig rendelkezésre állási és személyes munkavégzési kötelezettségünk van. A munkavégzés helye is rögzített, sokkal szigorúbb keretek között végezzük a munkánkat, s kevés szabadidő és rugalmasság jellemző a legtöbb munkaviszony esetén.

Ezzel szemben vállalkozóként, megbízottként inkább a mellérendeltség jellemző a felek hierarchiájában. Munkaszerződés helyett megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján dolgozunk, havi bér helyett díj ellenértékében.

Megbízás esetén a vállalkozó teljes mértékben a megbízó képviseletében, ún. gondossággal köteles eljárni az ügyben, tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal, de nincs eredménykötelem. Ezzel ellentétben a vállalkozói szerződés esetén az eredmény elérésére szerződik a két fél, ekkor tehát nem elég, ha a vállalkozó gondosan, a tőle elvárható szakértelemmel jár el, hiszen ő az eredmény elérésére szerződött. Jelentős különbség van továbbá az önállóság terén is, mert míg a vállalkozó nagyfokú önállósággal bír a teljesítés során – például hogy milyen módszereket, milyen eszközöket alkalmaz – addig a megbízási szerződés alapján eljáró fél a megbízója kérésének megfelelően látja el a tevékenységet. Így az utasítási joga is nagyobb a megbízónak, míg a vállalkozói szerződés alapján egy adott munkát megrendelő félnek az utasítási joga nem terjed ki például a munka megszervezésének részleteire.

Az anyagi biztonság és a rugalmasság tekintetében is nagy különbségek vannak a munkaviszonyhoz képest. Természetesen több ügyfél esetén a több lábon állás nagyobb biztonságot adhat, ám a munkákat, a megbízásokat nekünk kell megkeresni, nekünk kell megdolgozni az újabb és újabb ügyfelek megnyeréséért, ez akár bizonytalanabb jövedelmű hónapokat is jelenthet. Mindehhez hozzá jön az is, hogy a korábban említett gondossági vagy eredménykötelemhez a díjazás is igazodik: míg megbízás esetén a megbízási díj akkor is jár, ha a megbízott nem érte el azt, amivel a megbízó megbízta, de azt teljes körűen, szakértelemmel és megfelelő gondossággal látta el, vállalkozói szerződés esetén a vállalkozónak akkor jár a díj, ha a teljesítéssel az eredményt is szolgáltatta.

Jó hír azonban, hogy nincs klasszikus értelemben vett főnökünk, aki folyamatosan ellenőrizhet minket, sokkal nagyobb a szabadságunk, hiszen a munkaidő nincs meghatározva, a feladat ellátáshoz szükséges időt mi magunk szervezzük és határozzuk meg.

Láthatóan nagyobb rugalmasságot jelent, de nagyobb felelősséget is a vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján való munkavégzés. A munkaviszonyban megismert garanciák azonban – felmondási védelem, hosszabb jogviszony után több juttatás a szerződés megszüntetése esetén – nem biztosítottak a törvény alapján.

Az eddig hatályos jogszabályok alapján sokan választották a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) alkalmazását, ám a 2021. januártól várható törvénymódosítás sok vállalkozásnak gondot fog okozni. A törvénymódosítás egyik fő célja az volt, hogy a jövőben ellehetetlenítse a kisadózó vállalkozások tételes adójának alkalmazását burkolt foglalkoztatási jogviszonyok esetében, azaz akkor, ha valójában munkaviszony – és az azzal járó összes kötelezettség és jogi garancia – helyett a felek vállalkozási szerződést kötnek. Több szakmai szervezet szerint azonban a szigorításokkal rengeteg olyan céget is sújtanak, amelynél nincs semmiféle visszaélés, azaz nem áll fenn a burkolt foglalkoztatás esete. A már megszavazott módosítás révén többek között szigorúbb szabályok várhatóak a kapcsolt vállalkozások és a 3 millió Ft feletti kifizetések esetében, ami 40 %-os mértékű adót fog maga után vonni. Ez – az eddigi 25.000, 50.000 vagy 75.000 Ft-os tételes adófizetési kötelezettség mellé – hatalmas terhet jelent a vállalkozóknak majd, s sok KATA-s vállalkozást arra késztet, hogy megoldási lehetőségek után kutasson.

Kérdés tehát, hogy ezek után milyen lehetőségei lesznek egy ilyen vállalkozásnak? Meglehet, lesznek olyanok, akiknek a többletadó miatt már nem éri meg a KATA vállalkozással járó alacsonyabb bevétel, s inkább visszatérnek az Mt. hatálya alá, a fix, kiszámítható fizetésért és a jogi garanciákért és egyéb ellátásokért cserébe (felmondási védelem, táppénz, magas CSED, GYED). Azok a vállalkozások, akik szintén nem tudják kikerülni ezt a többletadót, ám tevékenységük kifejezetten keresett a piacon – például a programozók – megpróbálhatják áthárítani részben vagy egészben ezt a többletadót a vállalkozási díjuk megemelésével a megbízójukra, s valószínűleg lesz is olyan, akinek sikerülni fog. További megoldás lehet, ha a vállalkozó átgondolja, hogy hogyan tudná a megbízásait úgy átstuktúrálni, hogy a 3 millió forintot ugyanazon megbízótól ne haladja meg a bevétel egy évben – akár új vállalkozási területek s ezáltal új megbízók bevonásával.

Ám látható, hogy egyik sem jelent biztos, könnyen kivitelezhető megoldást sok vállalkozónak. Így félő, hogy a KATA pont elveszíti ezzel a módosítással a lényegét, amiért anno létrehozták, a gazdaság kifehérítését.