Tippek munka mellett tanulóknak

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó


Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen. 


weboldal: www.dolgozomami.hu, e-mail: info@dolgozomami.hu



Legyen szó gyermekről vagy felnőttről, az élethosszig tartó tanulás életünk része már jó ideje, s ez nem is fog változni az elkövetkezendő évtizedekben. Sőt, egyre több mindent kell megtanulnunk, egyre több újabb és újabb ismeret, képesség kell ahhoz, hogy a munka világában helyt álljunk. Ám munka mellett tanulni nem egyszerű, hiszen a nap 8-9 órás szellemi vagy fizikai erőfeszítés után jogosan lenne igényünk pihenésre, ehelyett – ha nem is valóságban, de képletesen – vissza kell ülnünk az iskolapadba. Nézzünk tehát néhány tippet, hogy hogyan valósítsuk ezt meg sikeresen!


Az első tanácsom, hogy tisztázzuk magunkban, miért is kell tanulnunk. Más a cél és így más a motiváció és a tanulási módszer is, ha egy szükséges, de nem túl fontos vizsgát kell letennünk, s más, ha egy teljesen új szakmát, vagy ismeretet szeretnénk megtanulni. Az előbbi esetben tudjuk, hogy meg kell tanulnunk egy adott mennyiségű anyagot, amit a vizsgáig tárolni kell az agyunkban, de utána nem gond, ha elfelejtjük a nagy részét – gondoljunk csak bele, hogy mennyit használunk napi szinten abból a tudásból, amit a főiskolán, egyetemen tanultunk meg bizonyos tárgyakból. Ám ha az új karrierünket akarjuk a tanulással megalapozni, akkor bizony alaposabban, mélyrehatóbban kell, hogy foglalkozzunk a témával!


A következő kérdés, amit tisztáznunk kell, hogy mennyi időt tudunk találni a mindennapokban munka mellett. Vannak kisebb nagyobb üresjáratok – utazás, házimunka végzése – amikor bizonyos dolgokat meg lehet tanulni – például hanganyagokat hallgatni, nyelvet tanulni hallás után, vagy tömegközlekedés során olvasni. Ám egy szakdolgozat megírásához ezek a kis időtartamok nem elegek, ott több óra nyugodt, koncentrált munkára van szükség, így ilyen jellegű szabad időt kell találni a mindennapjainkban. Ezek lehetnek a hétvégék, az esti időszak, vagy adott esetben akár néhány nap szabadságot is kivehetünk, hogy ezt a nagyobb falatot leküzdjük!
És ha már a falatokról beszélünk, ugye mindenki ismeri a klasszikus mondást, hogy hogyan eszünk meg egy elefántot? Hát darabokban. A megtanulandó anyagot osszuk fel kisebb részekre: ha például van 20 tétel a vizsgára, és van 30 napunk, akkor napi 1 tétel legyen a tervünk, s a maradék 10 napot az összes tétel ismétlésére szánhatjuk. Ha van majdnem 2000 szakszó, amit meg kell tanulni a nyelvvizsgához, akkor ez elsőre nagyon ijesztő, de ha tudjuk, hogy van rá két hónapunk, akkor a napi 30 szó már sokkal barátibb mennyiségnek tűnik, s teljesíthető, ha tényleg minden egyes nap megtanulunk ennyit – s nem felejtjük el azt sem, hogy bizony ismételni is kell a korábban megtanult szavakat!


A hatékony tanulás alapfeltétele, hogy megtanuljuk menedzselni az időnket. Használjuk például a pomodoro módszert, ami egy olasz úriember, Francesco Cirillo nevéhez fűződik, s a paradicsomot formázó konyhai időmérő eszközről kapta a nevét. A módszer lényege, hogy ha valamit szeretnénk megcsinálni, vagy megtanulni, 25 percen keresztül teljes figyelmünket csak ennek az egy dolognak szenteljük, mindenféle zavaró tényező nélkül. Azaz nincs telefonálás, nincs e-mailek nézegetése, nincs házimunka, mosogatás, pakolás otthon, hanem koncentráltan, tudatosan, csak ezzel foglalkozunk, leülünk a tankönyv mellé, s olvasunk, tanulunk. 25 perc eltelte után csörög az óránk, s kapunk 5 perc pihenőt, amikor kiszellőztetjük a fejünket, megiszunk egy kávét, vagy valami más, lazító tevékenységet végzünk. A szünet után újabb 25 perces koncentrált tanulás következik, s ezt a ritmust addig folytatjuk, míg kész nem vagyunk az aznapi feladattal. A dolog tudományos lényege abban rejlik, hogy 25 percig biztosan képes az emberi agy a koncentrált munkára, s az 5 perces szünet felfrissíti annyira, hogy újra képessé válik a teljes, osztatlan figyelemre újabb 25 perc erejéig. Mindehhez már modern applikációk is léteznek, mobiltelefonokra, számítógépre. Emellett az is hasznos, ha tudatosan építünk be a napirendünkbe lazítást, sportot, vagy relaxálás, meditálást, hogy az agyunk és a testünk is felfrissüljön!


Ne csak olvassunk, írjunk, rajzoljunk, jegyzeteljünk! Bizonyított tény, hogy sokkal könnyebben tárolja el az agyunk a tudást, ha nem csak egyféleképpen – például olvasott anyag formájában - találkozik vele. Készítsünk az olvasott anyagból rövid jegyzetet ábrákkal, képekkel magunknak, mondjuk tanulókártyák, fogalomkártyák formájában, vagy használjunk a jobb agyféltekénket is „megmozgató”, nagy anyagot is könnyen, strukturáltan összefoglaló elmetérképet.


Használjuk a modern technika adta lehetőségeket! Számtalan olyan program, applikáció van, ami segíthet minket a tanulásban, például nyelvet lehet telefonra telepíthető applikációk segítségével is tanulni – szinte bárhol – így szavakat, a nyelvtant, de még a kiejtést is gyakorolhatjuk! Online módon „hallgathatunk” külföldi egyetemeken különböző előadásokat, az e -learning, azaz az online felületen keresztül történő oktatás pedig azt az előnyt nyújtja nekünk, hogy a tananyag később is bármikor elérhető, visszanézhető, így aki a munkája miatt nem tudott volna egy előadásra elmenni, az eme rendszer keretében belül bármikor pótolhatja. A tanulás már régen nem iskolapadhoz kötött, unalmas, száraz dolog. Ha megvan bennünk a gyermeki kíváncsiság, akár 40-50 évesen is új szakmát, új tudást, új ismereteket szerezhetünk, élvezetesen, szinte játszva!