Ha nyár, akkor adócsomag - évközi és jövő évi számviteli és adóváltozások 2/1.

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései Honlap: www.sinkatax.hu E-mail: info[kukac]sinkatax.hu

A Magyar Közlöny 121. számában (2021. június 28.) jelent meg a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (Mód. tv.). A jogszabály korábbi rendeleti szabályokat emelt törvényi erőre, de újabb számviteli- és adóváltozásokat is hozott.

 A módosított rendelkezések jellemzően 2022-ben lépnek életbe, de egyes változások, gazdaságélénkítő kedvezmények a Mód. tv. kihirdetésével egyidejűleg, vagy legalábbis még az idén hatályossá válnak.

 A módosítások számos ponton érintik a társadalombiztosítás, a vámigazgatás, a jövedéki adó területét, illetve a pénzmosás megelőzését és felderítését szolgáló szabályokat, de ezekre jelen keretek között nem térek ki.

 Az alábbiakban a vállalkozásokat érintő legfontosabb változásokat tekintjük át.

 

Személyi jövedelemadó

 A SZÉP Kártyára mostanában rájár a rúd: ismét változtak az ezzel kapcsolatos előírások. Pontosabban az a változás, hogy mégsem változott a kiterjesztett rekreációs keretösszeg.

 Mint ismeretes, a koronavírus-világjárvány egyes következményeinek az enyhítése érdekében, 2020. április 22-től 800 ezer forintra emelkedett a SZÉP Kártya korábbi 450 ezer forintos, éves keretösszege. Ezt az értékhatárt első ízben 2020. június 30-ig, majd 2020. december 31-ig, míg egy újabb módosításnak köszönhetően 2021. június 30-ig adott juttatásokra lehetett alkalmazni.

A Mód. tv. viszont egészen 2021. december 31-ig fenntartja a magasabb összegű juttatás lehetőségét.

A költségvetési ágazat munkavállalói így 400 ezer forint juttatást, a versenyszférában dolgozók pedig évi 800 ezer forint juttatást kaphatnak az idén, az alábbi értékhatárok mellett:

  • 400 ezer forint a szálláshely-szolgáltatás,
  • 265 ezer forint a vendéglátás,
  • 135 ezer forint a szabadidő alszámlára.

Az alszámlák közötti átjárhatóság is megmarad, ahogyan az az átmeneti szabály is, hogy 2021-ben csupán 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli a juttatást, de szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie a munkaadónak.

 Az átalányadózó egyéni vállalkozók számára jó hír, hogy 2022-től még inkább megéri ezt az adózási formát választani, mivel az eddigi általános 15 milliós bevételi értékhatárral szemben a mindenkori éves minimálbér tízszereséig lesz alkalmazható az átalányadó (2021-es minimálbérrel számolva ez 20.088.000 Ft).

Kiskereskedelmi tevékenység esetében pedig a jelenlegi 100 millió helyett az éves minimálbér ötvenszerese a bevételi korlát (2021-es minimálbérrel számolva ez 100.440.000 Ft).

Nem változik az a szabály, miszerint a bevételi korlátot az adóévet megelőző év alapján kell vizsgálni.

Az egyéni vállalkozó átalányadózó

  • bármely tevékenység esetében 40 százalékos,
  • a törvényben tételesen meghatározott tevékenységek (ilyen például az építőipari szolgáltatás, fényképészet, taxis személyszállítás, fodrász) esetében 80 százalékos
  • kiskereskedelmi tevékenység esetében és mezőgazdasági őstermelő esetében 90 százalékos
  • költséghányadot alkalmazhat.

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó jövedelme adómentes az éves minimálbér felét meg nem haladó részig.

(Az átalányadózás vagy a kisadózók tételes adója (kata) közötti, 2022. évi választás kérdését egy következő cikkemben vizsgáljuk meg.)

 Bővül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentes bevételek, illetve adómentesen adható juttatások köre:

  • 2022-től adómentes a kifizető által biztosított, kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használata;
  • magánszemély – villamos energiáról szóló törvény szerinti aktív felhasználóként, vagy energiaközösség tagjaként – villamos energia értékesítésből származó bevétele évi 12000kWhenergia mennyiségig adómentes bevétel;
  • koronavírus járványkövetkeztében elhunytak hozzátartozóit segítő, a köztársasági elnök által létrehozott alapítványtól származó juttatás is adómentes bevételnek minősül.

Változik jövőre kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adózása is.

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó nyereség különadózó jövedelemnek minősül ezentúl. Ez a korábbi „egyéb jövedelem” helyett kisebb adóterhet jelent majd. A kriptovalutákból származó jövedelmek után a tőkejövedelmekhez hasonlóan, csak 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd fizetni, de szociális hozzájárulási adót nem. Továbbá itt is érvényesül az adókiegyenlítés elve: a nyereségek mellett a veszteségeket is elismeri a jogszabály. Bár ez elvileg csak 2022. január 1-től hatályos rendelkezés, de a kedvező szabályokat már 2021-ben is lehet alkalmazni, és a korábban megszerzett jövedelmekre átmeneti moratórium szabályok is vonatkoznak.

 A személyi jövedelemadó bevallási tervezetében a NAV által előkészített önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat és nyugdíjbiztosítási nyilatkozat ugyanúgy véglegessé válik majd, mint maga a bevallás, ha azokat az adózó a bevallási határidőig nem módosítja.

Ehhez kapcsolódóan, már 2021. június 10-től hatályos az a rendelkezés, miszerint az örökösök is hozzájuthatnak az elhunyt nyugdíj-megtakarítására jutó adó-visszatérítéshez, amennyiben nem tudott rendelkezni adónyilatkozatában az adójáról. Ilyen esetekben az adóhivatal soron kívüli adó-megállapítási eljárásban intézkedik az adó visszatérítéséről.

 

Szakképzési hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó

2022. július 1-jétől megszűnik a munkáltatókat terhelő, a bérjövedelmek után fizetendő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, és 15 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.

A szakképzés kifutó rendszerében a kifizetőnek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie sem a szakképzési munkaszerződés, sem a tanulószerződés alapján a tanulóknak kifizetett jövedelem után.

2022. július 1-jétől ­– a szakképzési hozzájárulás kivezetésével ­– a tanulókkal, hallgatókkal szakképzési munkaszerződést, illetve hallgatói munkaszerződést kötő munkáltatók számára a jogszabály a jövőben a szociális hozzájárulási adóból biztosítja a korábban a szakképzési hozzájárulási kötelezettségből érvényesíthető kedvezményeket. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles adóalanyok az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik.

A saját jogú nyugdíjas személy csak az egyéb jövedelmei és a külön adózó (e körbe tartoznak például  tőkejövedelmek) után köteles szociális hozzájárulási adót fizetni, kereső tevékenységből származó jövedelme így mentes mind a társadalombiztosítási járulék, mind a szociális hozzájárulási adó alól – ez a szabály már 2021. június 10-től érvényes.


Társasági adó

 Szűkül azon adóalanyok köre, melyek a csoportos társasági adóalanyiságot választhatják: 2022-től már nem lehet a csoportos társasági adó alanya a nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az iskolaszövetkezet.

 2022-től bővül az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek köre: levonható lesz az adóalapból a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak adott eszköz, juttatás könyv szerinti értékének 20 százaléka, mely alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százalék.

Amennyiben pedig a juttatást közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója kapja felsőoktatási támogatási megállapodás keretében, az adózás előtti eredményt csökkenti a juttatás 300 százaléka.

A kedvezmény érvényesítéséhez továbbra is szükség van a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány igazolására. Az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímen  felül, a juttatott eszköz könyv szerinti értéke és az ehhez kapcsolódóan elszámolt áfa vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.

 Összhangban a személyi jövedelemadóban rögzített adómentességhez, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a munkaviszonyban álló magánszemélynek, vagy hozzátartozójának biztosított maximum 300W teljesítményű elektromos vagy emberi erővel hajtott hagyományos kerékpár.

 Az EU Adóelkerülési Irányelvének útmutatásai alapján 2022. január 01-től a magyar jogrendbe is bevezetik a hibrid gazdálkodó adóalany rendszerét. Ezek olyan magyar székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, amelyben 50 százalékot meghaladó tagi vagy szavazati aránnyal, illetve 50 százalékot meghaladó adózott nyereségből való részesedéssel rendelkeznek nem magyar illetőségű szervezetek.

Valamint ezek olyan adójogrendszer hatálya alá tartoznak, amely a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezetet a társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyának tekintik.

Viszont nem minősül ilyennek az a befektetési alap és az a más kollektív befektetési forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektető-védelmi szabályozás alá tartozik.

Az újonnan adóalannyá tett hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme olyan mértékig adózik, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatja meg a magyar vagy más ország adójogszabálya.

 

Általános forgalmi adó

 A NAV 2021. második félévétől kezdődően a számlaadat-szolgáltatásból, valamint az online pénztárgépek általi adatszolgáltatásból beérkező adatok alapján elkészíti az adóalanyok számára az áfa-bevallás tervezetét. Az első bevallási tervezet a júliusi időszakra várható majd, augusztus 12-i céldátummal.

 Már idén június 10-től hatályos az a változás, hogy a külföldi utasok elektronikus számla „bemutatásával” is visszakaphatja az áfát. Külföldi utasnak ebben a vonatkozásban azokat a magánszemélyeket tekintjük, akik nem uniós állampolgárok, vagy azok, de nem az unió területén laknak. Az általuk vásárolt, de az unió területéről poggyászukban 90 napon belül kikerülő termékek áfáját visszaigényelhetik.

2021. június 10-től bővül az adózó azon joga, hogy visszakérje az őt terhelő előzetesen felszámított adó, illetve az általa megállapított fizetendő adónak az összegét, ha az neki fel nem róható okból, az adósemlegesség elvébe ütközően nem térült vagy térül meg. Az adó visszatérítését külön kell kérelmezni. Ha a kérelem benyújtására okot adó körülmény az elévülést megelőző féléves időkorláton belül jelentkezik, akkor a kérelem az ok bekövetkezésétől számított egy éven belül nyújtható be. (Korábban csak az elévülést megelőző 6 hónapon belül volt lehetőség a kérelem beadására.)

 Ugyancsak június 10-től változnak a behajthatatlan követelések ellenértékével történő utólagos adóalap csökkentés szabályai is: egyszerűsödik a feltételrendszer, továbbá új lehetőségként jelenik meg a már elévült behajthatatlan követelésre eső áfa visszatérítése az alapot adó ok bekövetkezésétől számított egy éven belül, az egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén. Ebben a vonatkozásban egyszerűbbé válik a visszaigénylés, mivel a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítéséhez számos korábbi feltételt már nem kell vizsgálni.

 Az Egyesült Királyságban letelepedett áfa alanyoknak új megállapodás értelmében, viszonosság keretében lesz lehetőségük a magyarországi áfa visszatéríttetésére, ezzel egyben tisztázza a Brexitet követően követendő eljárás eddig bizonytalan kérdéseit is. A visszaigénylésre a Brexitet követően már 2021 januárjától lehetőség van.

 Ugyanakkor Észak-Írországra továbbra is az Európai Unió joga alkalmazandó, az ottani adó-alanyok uniós szabályok alapján kérelmezhetik a korábban megfizetett magyar áfa visszatérítését.

 2022. július 1-jétől több ponton módosul az Áfatörvényben Magyarország NATO tagságával, illetve az EU közös védelmi politikájának megvalósításával összefüggésben megvalósított közösségi termékbeszerzések megítélése. Adómentessé válik a termékimport, termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás.

 Az elektronikus felületek által elősegített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozó különös szabályok között írták elő az úgy nevezett pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeit. Erre jogharmonizáció keretében került sor a 2021. július 1-jétől hatályba lépő e-kereskedelmi áfa szabályokhoz kapcsolódóan. A határon átnyúló fizetésekről rendelkezésre álló pénzforgalmi adatok továbbítása teszi lehetővé az adóhatóság számára a nemzetközi e-kereskedelmi ügyletek utáni áfa fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzését.

 (Az e-kereskedelmet érintő, új áfa-szabályokat egy következő cikkemben veszem górcső alá.)

 


Cikkem következő részében a helyi adókat, a számviteli szabályokat, az illetékfizetést és adózás rendjét érintő új rendelkezéseket tekintjük át.

Legfrissebb...

Szakértőink

Jelmagyarázat

Bárki számára szabadon hozzáférhető
A cikk olvasásához Pallas fiók nyitása szükséges
Szakmai csomag előfizetéssel olvasható