Transzferárak pandémia idején

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

A társasági adóbevallások benyújtásának határidejével egyidejűleg a transzferár-dokumentációkat is el kell készítenie az érintett vállalkozóknak. Ahogy szinte mindenre, a koronavírus-járvány erre is rányomta a bélyegét.

Az, hogy a világjárványnak a transzferárakat érintő hatása is lehet/van, nem csupán a kapcsolt vállalkozásaikkal bonyolított ügyletekben érintett vállalkozók számára egyértelmű, de az adózási kérdésekre hatással bíró nemzetközi szervezetek – mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európai Unió és az Adóigazgatások Európai Szervezete, (IOTA) - is felismerték ezt és egyeztettek e témában.

Az OECD 2020. december 18-án jelentette meg a COVID-19 pandémia transzferár-következményeiről szóló iránymutatását (OECD Iránymutatás), amely segítséget kíván nyújtani az adóhatóság és az adózók számára is.

A NAV már 2020 szeptemberében közzétett a témában egy tájékoztatót, amely lényegében összhangban van a „nemzetközi állásponttal”, azaz mindkettő iránymutatást adhat a bizonytalan adózóknak. (Mindkettő megtalálható az adóhatóság honlapján: https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/gyakori_kerdesek_valaszok/xii_transzferar/faqentry_4761052.html?query=transzfer%C3%A1r és http://www.oecd.org/coronavirus/policy-responses/guidance-on-the-transfer-pricing-implications-of-the-covid-19-pandemic-731a59b0/ ).

Lássuk, melyek az iránymutatások sarokpontjai!

Az OECD Iránymutatás megerősíti, hogy a szokásos piaci ár elve továbbra is megfelelő megközelítés a nyilvántartások elkészítéséhez, és négy kérdéskört érint:

  • az összehasonlító elemzést,

  • a veszteségek és a terven felüli költségek allokálását,

  • a támogatások kezelését,

  • és az előzetes ár-megállapítási kérelmet (APA).

A transzferár-dokumentáció összeállítása során fontos szem előtt tartania a vállalkozóknak, hogy a járvány hatásai országonként is eltérőek lehetnek, így a tényeket és körülményeket minden esetben egyedileg kell értékelni.

Ez egyrészt növeli a cégek mozgásterét abban, hogy magyarázatot adjanak az általuk alkalmazott transzferárakra, ugyanakkor azt is eredményezi, hogy az adóhatóságnak egyedileg kell kezelnie az ügyeket, azzal a kötelemmel, hogy következetesen járjanak el: az azonos ügyeket azonos módon kell elbírálni.

Az vitathatatlan, hogy a 2020. évi transzferár-dokumentáció készítése során vizsgálni és dokumentálni kell a világjárvány hatását – ami nem szükségszerűen jelent minden esetben negatív jelenséget, lehetnek olyan ágazatok, piaci szegmensek, ahol pozitív hatással kell számolni

A dokumentáció összeállítása során tehát kiemelt jelentőséggel bír a piacelemzés, amely most még inkább többszintű elemző munkát jelent: külön kell vizsgálni a koronavírus következményeit az adott

  • iparágra,

  • szegmensre,

  • vállalatcsoportra,

  • vállalatra és

  • az ellenőrzött ügyletre.

Az iránymutatások óva intik attól a vállalkozásokat, hogy visszanyúljanak a 2008. évi gazdasági válság kapcsán már alkalmazott – és adott esetben adóhatósági ellenőrzések során is elfogadott – gyakorlathoz. A 2008-ban kialakult helyzet és a COVID-19 világjárvány és következményeik nem vethetőek össze a transzferárazás szempontjából.

A 2008–2009-es világválság ugyanis a pénzügyi szektor válságából indult ki, és fokozatosan gyűrűzött be az eltérő földrajzi régiókba, gazdasági szektorokba. Ezzel ellentétben a világjárvány gazdaságra gyakorolt hatása viszont rövid időn belül, koncentráltan jelentkezik.

Az összehasonlító adatok keresése során most is fontos a földrajzi feltételek figyelembevétele.

Minél közelebbi összehasonlító adatok használata indokolt (azaz olyan társaságok adatiból indokolt kiindulni, amelyekre nagyon hasonlóan hatott a járvány).

A NAV elsősorban a magyar összehasonlító adatok használatát javasolja, de vizsgálja a világjárvány hatásait a V4-országokban is, felmérve, hogy mennyiben, milyen módon nyerhetők összehasonlító adatok erről a területről.

Az adóhatóság álláspontja és gyakorlata szerint - ami az egyes államok gazdasági intézkedéseit és támogatásait érinti- a megfelelő összehasonlító elemzés elvégzése érdekében a legjobb összehasonlító független vállalatokat a magyar piacon lehet megtalálni. Ha a magyar piacról származó minta nem tartalmaz kellő mennyiségű független társaságot, akkor a minta V4-es, majd EU28-as bővítése lehet indokolt.

A járvány és a sajátosságoktól függően, szükség lehet kiigazításra is. Az adóhatóság – járványhelyzettől és annak kihatásaitól függetlenül - azt a kiigazítást tartja elfogadhatónak, amelyet az adózó igazolni, alátámasztani tud.

Ezzel összefüggésben az adóhatóság arra figyelmezteti az érintetteket, hogy ha a COVID-19 miatt a “gyengébb” években lefelé igazítanak ki, úgy később, amikor a COVID-19 évek lesznek a szokásos piaci ár meghatározása során használt pénzügyi adatok, pozitív módosításokra lesz szükség.

A veszteségek allokálása szempontjából lényeges a kockázatok eredeti allokálása, vagyis annak elemzése, hogy a COVID-19 hogy hatott azokra. Csak akkor fogadható el a veszteség, ha a kockázat viselője a magyar adózó!

A terven felüli költségeket ugyancsak körültekintően kell kezelni! Az első évben ilyenként megjelenő költséggel ugyanis a következő évben már tervezhetnek a kapcsolt vállalkozások.

Lényeges – iránymutatásában az adóhatóság erre is felhívja a figyelmet -, hogy a jogszabályi környezet a nyilvántartással összefüggő kérdésekben 2020-ban a járványhelyzet ellenére sem változott, így továbbra is a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet (TPD-rendelet) szerint kell elkészíteni a transzferár-dokumentációt.

Ha az adott vállalkozásnál a világjárvány hatására változás következett be, akkor erre a transzferár-dokumentációban részletesen ki kell térni. Ha megváltozott például a tevékenységének jövedelmezősége, akkor fontos annak okait bemutatni az iparágelemzésben. Ha a világjárvány gazdasági hatásai miatt a vállalatcsoport a 2017-es OECD Transzferár Irányelvek a multinacionális nagyvállalatoknak és adóhatóságoknak (TPG) IX. fejezetében definiált átszervezést hajt végre, akkor indokolni kell a funkcionális profilváltást, az üzleti stratégia megváltozását, illetve az esetleges módszerváltást is.

A TPG, valamint a TPD-rendelet több helyen is kitér a változtatások dokumentálásának és a változások általi eltérések, illetve következményeik indokolásának fontosságára.

Bár előreláthatólag a 2020. év transzferárainak vizsgálata során az adóhatóság „megértőnek” bizonyul majd a terven felüli költségek okozta veszteségek kapcsán, 2021-ben ez korántsem vehető biztosra.

A 2021-es évet érintően vizsgálni kell majd a gazdasági racionalitást, azt, hogy tudott-e az adott költséggel számolni a kapcsolt vállalkozás, és ha igen, milyen összegben.

A fentiek összegezve nem kérdés, hogy a 2020. évi transzferár-dokumentáció készítése különös gondosságot – és számos esetben az eddigi gyakorlathoz mérten - speciális elemzésekkel igényelhet. Ezért most különösen fontos, hogy a transzferárazásban megfelelő felkészültséggel bíró szakértők és az érintett cég gazdasági szakemberei között szoros együttműködés eredményeként készüljön el a dokumentáció.

Célszerű a munka során áttekinteni az adóhatóság iránymutatását is, amely olyan lényeges kérdésekre is választ ad, mint:

  • Milyen tartalommal kell elkészíteni a válsággal érintett év transzferár-dokumentációját?
  • Összehasonlítható a jelenlegi koronavírus-világjárvány okozta gazdasági recesszió a 2008-as válsággal?
  • Milyen elveket kövessenek az adózók a járvány által nem érintett adóévek és a 2020. adóév adatainak összehasonlításakor?
  • A gazdasági recesszió időtartama alatt elfogadható-e, hogy a magyar leányvállalat is viselje a teljes értéklánc veszteségének arányos részét, illetve milyen feltételekkel fogadható el a korlátozott kockázatú vállalatok veszteségekből való részesedése?
  • Az összehasonlító elemzés elvégzése során van-e lehetőségük az adózóknak arra, hogy ne utasítsanak el veszteségeket realizáló vállalatokat?
  • Mit tehetnek az adózók, ha a vállalatcsoport tagjainak működése szerinti országokban, időben és hatásukban eltérő gazdasági intézkedések és kormányzati támogatások bevezetésére került sor?
  • A jelenlegi járványügyi helyzetben benyújthatnak-e az adózók szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet, és ha igen, vannak-e a kérelmek összeállításának speciális elvei?
  • Van-e lehetőség előzetes konzultáció kezdeményezésére?
  • Hogyan veszi figyelembe a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági helyzetet az adóhatóság a jelenleg folyamatban lévő APA eljárásokban?
  • Milyen opciók adottak az adózók számára egy folyamatban lévő APA eljárás keretében?Van-e lehetőségük az adózóknak a hatályban lévő APA határozat módosítására?
  • Van-e lehetőségük az adózóknak a hatályban lévő APA határozat hosszabbítására?Eltérhetnek-e az adózók az APA határozatban rögzített kritikus feltételektől a koronavírus világjárvány által érintett időszakban?
  • Mi a következménye annak, ha az adózók nem felelnek meg a kritikus feltételeknek?