Nyári szabadságolások a korona vírus után

A koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzetben sok munkáltató kényszerült a dolgozóit rövidebb-hosszabb ideig szabadságra küldeni. Ám a veszélyhelyzet elmúltával és a gazdaság újra indulásával együtt az iskolai szünet és a nyár is beköszöntött. Milyen lehetőségei vannak a dolgozóknak és a munkáltatóknak, hogy megoldják a nyári szabadságot, a gyermekek felügyeletét, ha kevesebb szabadság áll rendelkezésre, mint általában? Ki dönt egyáltalán a szabadságról?

„Kiveszek egy hét szabadságot, és leutazunk a tengerpartra” – mondja a fáradt dolgozó, aki teljesen érhetően vágyik a fizikai és szellemi pihenésre. Ám a szabadságot a jogszabály szerint nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki – természetesen ideális esetben a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Azaz ha jelen helyzetben el szeretnénk menni egy hosszabb nyaralásra, addig ne is foglaljunk le és ne is fizessünk be semmit, míg a rendelkezésre álló szabadságok napját nem ellenőriztük, s ha van elég napunk, akkor az igénybevétel pontos idejét nem egyeztettük a munkáltatónkkal, s ő ezt nem hagyta jóvá. Ellenkező esetben megtörténhet az, hogy – bármennyire is azt hittük, nem lesz gond az időponttal – nem kapjuk meg az engedélyt.

A munka törvénykönyve az éves szabadságunk felhasználása során 7 napot ad nekünk, munkavállalóknak, amivel mi rendelkezünk, s ezt a munkáltatónknak a számunkra megfelelő s általunk kért időpontban kell kiadnia. Amennyiben ezt a 7 napot már igényeltük év elején, még a vírus előtt, vagy pont a vírus kirobbanásának elején, az iskolák bezárásakor, akkor sajnos a munkáltató jóindulatában bizakodhatunk csak a nyári nyaralásunk kapcsán.

A Munka törvénykönyve alapján főszabály szerint úgy kell kiadnia a munkáltatónak a szabadságot, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. Ez nem 14 szabadságnapot jelent, hanem 14 egybefüggő napot, tehát a heti pihenőnap vagy a munkaszüneti nap is beleszámít a 14 napba. Ha azonban a pandémiás időszakban a munkáltató élt a szabadság kiadásának jogával, s a munkavállalók részére a szabadságok jó részét kiadta, betartva a fenti 14 napos szabályt, sajnos kicsi az esélye, hogy idén hosszú, két hetes nyaralással kalkulálhatunk.

Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy új állást találtunk s új munkahelyen kezdtünk a veszélyhelyzet után, jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon próbaidő alatt lehet nyári szabadságra menni? A munka törvénykönyve nem tiltja a szabadság kiadását próbaidő alatt sem, de a munkavállalót évente megillető 7 nap igénybevételének lehetőségével a jogszabály alapján a munkaviszony első 3 hónapjában nem élhet a munkavállaló, azaz az, hogy elmehetünk-e szabadságra, a munkáltatónk jóindulatán múlik. Valahol érthető is ez a szabályozás, hiszen ez a próbaidő arra szolgál, hogy mindkét fél megismerje a másikat, s ha a munkavállaló hosszabb szabadságra megy, ez nem valósul meg kellőképpen.

Ha nincs elegendő szabadsága a munkavállalónak, ám ő mégis szeretne pihenni, sajnos gyakorlatilag a munkáltató jóindulatára van bízva. Több hónapos munkaidő-keret esetén egyedi esetekben kiadhatók úgy a pihenőnapok, hogy összejöjjön szabadságok nélkül is egy rövidebb nyaralás, de tömegesen ezt nagyon nehéz megszervezni, vagy végszükség esetén a munkáltató fizetés nélküli szabadságot is engedélyezhet a dolgozójának nyaralás céljából – ebben az esetben figyeljünk, hogy az egészségbiztosítási járulékot – 7.710. Ft / hó - fizessük magunk után erre az időre.

Ha a munkáltató nem tud továbbra sem munkát adni a dolgozója számára, elküldeni munkáltatói felmondással mégsem szeretné, ám a fizetett szabadságok már elfogytak erre az évre, akkor bizony állásidőre járó bér fizetésére kötelezett, vagy megállapodhat ebben az esetben szintén a dolgozóval a fizetés nélküli szabadság igénybevételében – de erre a dolgozót nem lehet kötelezni!

S természetesen – ahogy minden évben – idén különösen fájó pont a kisgyermekes szülőknek a nyári szünet, ami jelenleg, a szabadságok korábbi „kényszerkiadása” miatt további kreatív megoldásokra ösztönzi a kisgyermekes szülőket. Bevált megoldás lehet a nyári tábor – ám ennek gyakran komoly anyagi terhei vannak –, a nagyszülőknél, rokonoknál töltött napok, hetek. Élelmes anyukák a bölcsődés, óvodás csoportban összefognak, s a szünetek idejére beosztják egymás között a felügyeletet, így 3-4 gyermek napi programját egy anyuka menedzseli, míg a többiek anyukái dolgoznak, aztán csere és a másik anyuka a soros. Így akár személyenként 1 hét szabadsággal 4 anyuka egy egész hónapot meg tud oldani, vagy eltérő munkaidő-beosztás esetén még ennyi szabadságot sem kell kivenni. Szerencsére több intézmény még a veszélyhelyzet alatt kihirdette, hogy a szokásos 2-3 hetes nyári szüneteket nem tartják meg, s helyette végig nyitva lesznek, hogy segítsenek a dolgozó szülőknek.