A tanulmányi szerződés és tanulószerződés közötti különbségek.

A tanulmányi szerződés és tanulószerződés közötti különbségek.

Valószínűleg a hasonló hangzás miatt, de többen összekeverik a tanulmányi szerződést a tanulószerződéssel, holott mind tartalmát, mind annak jogi alapját tekintve két teljesen különböző szerződésről van szó. Az alábbiakban részletettük, hogy kik és mikor köthetnek tanulmányi-, illetve tanulószerződést, és ez milyen jogi következményekkel járhat.

A tanulmányi szerződés szabályait a Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) szabályozza. Erre tekintettel tanulmányi szerződés megkötésére elsősorban munkaviszonyban illetve munkaviszony jellegű jogviszonyban - például: közalkalmazotti jogviszonyban - kerül sor. 

A tanulószerződésről a szakképzésről szóló törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény) rendelkezik. Tanulószerződés gyakorlati képzési tevékenységre köthető olyan tanulóval, aki iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében tanul. A tanulószerződés megkötése az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítási jogviszonyt hoz létre, azaz a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül. A tanulót, mint biztosítottat be kell jelenteni 17T1041-es adatlapon, a 1130-es kódon.

Azaz, amíg a tanulmányi szerződés egy már meglévő biztosítási jogviszony keretében kerül megkötésre, addig a tanulószerződés egy biztosítási jogviszonyt keletkeztet. 

Tanulmányi szerződés megkötése, tartalma és kötelezettségek

Ha a munkavállaló munkaviszonyának fennállása alatt tanulmányokat szeretne folytatni, akkor ennek elősegítése érdekében a munkáltatóval – ha az a munkáltatónak is érdekében áll – tanulmányi szerződést köthet. Nem köthető azonban tanulmányi szerződés akkor, ha adott tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót, vagy ha olyan kedvezményeket szeretnének biztosítani, amely a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján egyébként is járnak. Ez utóbbi kapcsán megemlítendő, hogy a Munkatörvénykönyv alapján a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre. 

Tanulmányi szerződés szóban nem köthető meg, azt mindig írásba kell foglalni. Ugyanakkor annak tartalmáról a felek szabadon állapodhatnak meg. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt. A támogatás formája és mértéke azonban a felek megállapodásán alapul. Azaz a felek döntenek arról, hogy kifizeti-e a munkáltató az adott tanuláshoz szükséges távolléti időt, támogatja-e a munkáltató a felmerülő tandíj teljes-, vagy részleges kifizetését, a tanulmányok folytatásához szükséges eszközök megvásárlását, utazás-, szállás költségeinek a megtérítését. A megkötött tanulmányi szerződéstől azonban a munkáltató elállhat, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Ha például a munkavállaló a fizetett oktatási napokon oktatás helyett moziba jár, akkor a munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől. Elállás esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti.

A tanulmányi szerződés alapján a munkavállaló arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, majd az adott képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb 5 éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Meg kell jegyezni, hogy a munkavállaló azonban mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el. Ha a munkavállaló például arra vállalt kötelezettséget, hogy 2 éves tanulmányait befejezve még 2 évig úgy folytatja a tevékenységét a munkáltatónál, és ez utóbbi 2 évben felmondással nem szünteti meg a munkaviszonyát, azonban 1 év elteltével mégis felmond, akkor a visszatérítési kötelezettség arányos, azaz ez esetben a munkavállalónak a nyújtott támogatás(ok) felét vissza kell fizetnie a munkáltatónak. Ugyanakkor, ha ezen időszakban a munkáltató él felmondással, akkor a támogatás nem követelhető vissza. 

Továbbá lehetőség van arra is, hogy a tanulmányi szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. 

Példa: Az azonnali hatályú felmondást megalapozhatja a munkavállaló részéről, ha a munkavállaló azért nem tudja folytatni a tanulmányait, mert a hozzátartozója egészségi állapotában olyan változás állt be, amely a munkavállaló részéről egy rendszeres gondozást igényel. A munkavállaló tanulmányi szerződést azonnali hatállyal felmondja, akkor a munkáltató a nyújtott támogatást – a letöltött idővel arányosan – visszakövetelheti. 

Tanulószerződés megkötése, tartalma és kötelezettségek

Tanulószerződést is írásban lehet megkötni. Tanulószerződést a tanulóval az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan gyakorlati képzést szervező szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel. A megkötött tanulószerződést a gyakorlati képzést szervező szervezet köteles megküldeni a tanulószerződéseket nyilvántartó szervezetnek. 

A tanulószerződésnek kötelező tartalmi elemei vannak, amelyeket a jogszabály határoz meg. Erre tekintettel a tanulószerződés többek között tartalmazza a szerződős kötő felek adatain túl

a tanuló törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét (tekintettel arra, hogy kiskorúak is lehetnek a szerződő tanulók),

a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, oktatási azonosítóját, törvényes képviselőjének nevét),

az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt,

a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy nevét, és – szakközépiskolai vagy szakiskolai tanuló esetén – azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely-e,

a tanulót a törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét, kifizetésének időpontját és azt a számlaszámot, amelyre a pénzbeli juttatást átutalják vagy befizetik,

tanulói juttatás emelésének, csökkentésének a gyakorlati képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét, továbbá

a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára nyújtott egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit,

a tanulói pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatást, a tanulói pénzbeli juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt,

a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének nevét, a tanuló teljesítési megbízotthoz történő átirányításának időtartamát,

a gyakorlati képzést szervező szervezet kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik,

a tanuló arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja, a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja, a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja, és nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező szervezet jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.

Összegezve: 

Szerződés típusa:Tanulmányi szerződésTanulószerződés

A megkötött szerződés biztosítási jogviszonyt hoz létre?NemIgen

A szerződést írásba kell foglalni?IgenIgen

A felek a szerződés tartalmáról szabadon

állapodhatnak meg?IgenNem

A szerződésből a tanulmányok/gyakorlati

képzés befejezésétkövetően a volt tanulónak

további kötelezettsége származik?IgenNem