Versenytilalmi megállapodás és annak közterhei

VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁS

Munkaviszony kapcsán a munkáltató és a munkavállaló jogosult versenytilalmi megállapodást kötni. A versenytilalmi megállapodásban az köthető ki, hogy a munkaviszony megszűnését követően maximum 2 évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. A munkáltató vonatkozásában ennek a megállapodásnak többek között az a célja, hogy a volt munkavállaló adott ideig ne helyezkedjen el konkurens cégnél, amely a megállapodást kötő munkáltató gazdasági érdekeit jelentősen sértené, vagy hátrányosan érintené. Ezt a kötöttséget a munkavállaló úgy vállalja, ha ezért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. 

A Munkatörvénykönyv alapján az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Ugyanakkor a Munkatörvénykönyv meghatároz az ellenérték kapcsán egy minimális összeget, azaz az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

Meg kell jegyezni, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással szűnteti meg, akkor a versenytilalmi megállapodástól – és persze az ebből adódó kötelezettségtől - elállhat.

VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓVAL KÖTÖTT VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁS

Más szabály vonatkozik a vezető állású munkavállalóval kötött versenytilalmi megállapodásra. Ez esetben ugyanis versenytilalmi megállapodást - a tulajdonosi jogokat gyakorló hozzájárulásával illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló más személyt vagy szervet, testületet is feljogosíthat erre a hozzájárulásra -, legfeljebb 1 évre lehet megkötni. 

Ez esetben azonban a Munkatörvénykönyv már nem a minimálisan fizetendő összeget, hanem a maximálisan kiköthető díjat határozza meg. Erre tekintettel a versenytilalmi megállapodás szerinti ellenérték a megállapodás tartamára nem haladhatja meg az azonos időszakra járó távolléti díj 50 százalékát.

Megjegyzés: A tulajdonosi jogokat gyakorló meghatározhatja azt a munkakört, amelyre vonatkozóan versenytilalmi megállapodás köthető és további feltételeket írhat elő. 

VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN KIFIZETETT ELLENÉRTÉK KÖZTERHEI

A NAV tájékoztatása alapján „az Mt. alkalmazásában a munkavállalónak a versenytilalmi megállapodás alapján fizetett juttatás nem a munkavállaló által végzett munka anyagi elismerését, ellentételezését szolgálja, hanem a munkaviszony megszűnését követően teljesítendő munkavállalói kötelezettségére tekintettel járó ellenérték, amely kifizethető a munkaviszony fennállása alatt, illetve megszűnését követően is.

A versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett ellenérték az Szja tv. szerint

• munkaviszonyból származó jövedelemként adózik, ha ezt a munkaviszony fennállása során, a munkabérrel együtt (tipikusan átalányban) kapja a magánszemély, vagy
• egyéb jövedelemként adózik, ha a munkaviszony megszűnését követően történik a kifizetés a magánszemély részére.”

Azaz, ha a versenytilalmi megállapodásból származó jövedelem a munkaviszony alatt kerül kifizetésre, akkor a munkavállaló munkabéréből levonásra kerül 

• 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg,
• 10 százalék nyugdíjjárulék, 
• 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
• 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
• 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 22 százalék szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.  

Ha a munkaviszony megszűnését követően történik a versenytilalmi megállapodásra tekintettel a kifizetés, akkor összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként nem képez járulékalapot, így a személyi jövedelemadó-előleget kell megfizetni, és ezen felül a kifizetőt az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § alapján 22% százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.