Kovács úr nehéz döntést hoz – cégeladás, cégértékelés (2.)

Egy vállalkozás valós piaci értékének számítása jóval összetettebb folyamat, mint pusztán a kiegészítő mellékletben is szereplő mutatók összegzése. Meglepőnek tűnhet, de a cég értékét alakító körülmények közt a számviteli politikájának is helye van.

Kovács úrnak rettenetesen fájt a feje. Ez nemcsak szenvedést okozott neki, de meg is lepte. Nem volt „fejfájós típus”. Utoljára akkor hasogatta a fájdalom ilyen cudarul az egész koponyáját, amikor arcüreg-gyulladása volt, magas lázzal, de ennek is már legalább tizenöt éve. Most nem volt láza, de gondja annál több. A Menő Cuccok Kft tervezett eladása tette próbára amúgy is tépett idegeit. Edit és Petra lelkesen üdvözölte az ötletet. Gondolatban már többször is felosztották az üzletrészeikért remélt pénzt: tengeri hajóútról, új autóról, budai villáról ábrándoztak.

– Szegények – gondolta Kovács úr –, azt hiszik, ez a „kóceráj” egy vagyont ér. Az igazság az, hogy a társaság riasztóan keveset ér a becslések szerint, attól is kevesebbet, mint amire Kovács úr számított volna – pedig nem volt kifejezetten optimista alkat.

A számított cégérték olyan csekély volt, hogy Kovács úr olyan mérgesen kiabált Lajossal – ennyiért nem adom, ennél még nekem is többet ér! –, hogy sokat próbált ügyvezetőjénél is elszakadt a cérna, és elköszönés nélkül bontotta a vonalat.

Adél azt javasolta, várjanak még az eladással, változtassanak a számviteli politikán, például az amortizáció számításán, ezzel javítva a cég eredményét és értékét. Lajos egy grimasszal reagált erre, míg Klárika Adélnak adott igazat.

– Ugyan mit segíthetne rajtunk néhány százaléknyi költségváltozás? – kérdezte magától Kovács úr. Válasz gyanánt letört néhány kockát a rejtett tartalék mogyorós csokijából, lehunyt szemmel elmajszolta.

A vállalkozás számviteli rendszere csak egyik eleme ugyan a stratégiájának, de komoly befolyással bír a cég vagyoni, pénzügyi helyzetére, eredményességére. Az alábbiakban látunk néhány példát a „hogyanokra”.