Kovács úr nehéz döntést hoz – cégeladás, cégértékelés (3.)

Egy vállalkozás valós piaci értékének számítása jóval összetettebb folyamat, mint pusztán a kiegészítő mellékletben is szereplő mutatók összegzése.

A tulajdonosok általában nem is gondolnák, de a cég értékét alakító körülmény lehet a készletek nyilvántartására választott módszer is.

Kovács úr a Menő Cuccok Kft évközi leltáradatait tanulmányozta, átfutva Adél ezekhez fűzött, a készletek nyilvántartási módját érintő megjegyzéseit is. Szőrszálhasogatás – állapította meg ingerülten –, éppen a fiókjába akarta süllyeszteni a mappát, amikor kopogást hallott. – Bújj be – kiáltotta Kovács úr, majdnem hozzátéve: kivéve, ha számviteles vagy. Szerencsére csak majdnem, mert az ajtóban Klárika állt, kezében egy vaskos dossziéval.

– Végeztem néhány számítást a Menő Cuccok Kft adataival – újságolta lelkesen –, a készletnyilvántartás változása és a cégérték összefüggésében. Adélnak teljes mértékben igaza van! Azt javaslom, főnök, várjon még azzal a cégeladással.

Kovács úr ránézett – ahogy később megállapította magában, valami vérfagyasztó lehetett a tekintetében, mert Klárika hangja kifejezetten riadtan csengett, amikor megkérdezte: – Valami baj van főnök, jön a NAV?

Kovács úr közben arra gondolt, hogy iskolás korában – duci kisfiúként – a tornaórákat gyűlölte a legjobban. Pedig van annál rosszabb is: a számvitel.

A készletnyilvántartás is „zsebbe vágó” kérdés

Természetesen nem a készletek hűtlen kezeléséről van szó – bár túlságosan „laza” elszámoltatás esetén az is előfordulhat.

Azok a vállalkozók, akik viszonylag nagyobb mennyiségű készletet kénytelenek időről-időre raktározni, tudják, sokba kerül az is, ha túlméretezett a készlet, de az is, ha alulbecsülték az adott anyagra, árura vonatkozó igényt, keresletet.