Mikor kell a felső határig megfizetni a szociális hozzájárulási adót?

Szociális hozzájárulási adófizetés terheli a kifizetőt, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt és adott esetben a természetes személyt is. Az alábbi cikkben a természetes személy szociális hozzájárulási adófizetése kapcsán azokat a szabályokat ismertetem, amelyek a szociális hozzájárulási adó felső határáig történő megfizetésre vonatkoznak.

Mielőtt részletezném a szociális hozzájárulási adó felső határára vonatkozó szabályokat szeretném megosztani, hogy miért tartom fontosnak ezt a kérdést tisztázni. Rádióban – egy betelefonálós műsorban -, további hozzám érkezett kérdésekben is felvetették, hogy ha valaki munkaviszonyban dolgozik és munkaviszonyában megfizette a szociális hozzájárulási adót a felső határig, akkor a tárgyévben ezt követően sem a munkaviszonyában, sem további jogviszonyában nem kell már szociális hozzájárulási adót fizetni? Mielőtt ez a téves információ elterjedne, szükségesnek éreztem a felső határra vonatkozó szabály tisztázását.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) a felső határ kapcsán úgy rendelkezik, hogy „a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét”, amely idén bruttó 7 747 200 forint.

Tehát a felső határt csak adott jövedelmek, Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja alá tartozó jövedelmek esetén alkalmazzuk. Egyéb esetben nincs felső határa a szociális hozzájárulási adófizetésnek.

Mindezek alapján tekintsük át a szociális hozzájárulási adó felső határára vonatkozó szabályokat!