Változások az egészségügyi szolgáltatási járulék kapcsán.

2020. július 3-án került elfogadásra „Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló törvény. A fenti törvény többek között módosította 2020. július 1-jén hatályba lépett 2019. évi CXXII. törvényt (új Tbj.-t) is. Az alábbiakban ezen módosítások közül új Tbj. egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésére vonatkozó változásait ismertetem.

Egészségügyi szolgáltatási járulék összege:

Szinte már hozzászoktunk, hogy évről-évre növekszik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Ez a növekedés azonban kiszámítható lesz a módosítás alapján.

A törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy „Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint (napi összege 257 forint). A 2020. évet követően az egészségügyi szolgáltatási járulék tárgyévi havi mértéke a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 100 forintra kerekítve. Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része, 10 forintra kerekítve.”

Fontos kiemelni, hogy a fentiek alapján megállapított járulékot az adóhivatal a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi, így a növekedésről időben értesülhetünk.

TAJ szám érvénytelenségét eredményező tartozás:

2020. július 1-jén hatályba lépett új Tbj. úgy rendelkezik, hogy három havi összeget meghaladó egészségügyi szolgáltatási járuléktartozás esetén a TAJ szám egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen lesz (azaz barna lámpa jelenik meg a jogosultság ellenőrzéskor). Kivételt képez, ha a fenti tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül.

Miben is változott a fenti szabály?

A módosítás alapján, a TAJ szám akkor lesz érvénytelen, ha a hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát. Azaz már nem három, hanem hat havi (azaz dupla annyi) összeget kell meghaladnia a tartozásnak. Továbbá a törvénymódosítás már nem tartalmazza azt a szabályt, hogy „az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, kivéve akkor, ha a tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül.”

Megjegyzés: Nem az új Tbj., hanem a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendeletmódosítás rendelkezett a napokban arról, hogy ha 6 havi tartozás kapcsán érvénytelen a TAJ-szám, akkor is biztosítani kell a betegnek a sürgős szükség esetén nyújtandó ellátásokat és a mentést.

A TAJ szám újbóli érvényessége kapcsán a módosítás úgy rendelkezik, hogy az a tartozás megfizetéséről vagy a fizetési kedvezmény engedélyezéséről szóló adóhivatali adatszolgáltatást követő naptól kerül csak visszaállításra. Azaz a tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleg érvényességét.

Példaként nézzük meg a következő esetet. Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett személy munkaviszonyba lép. A munkáltató nem jelenti be a biztosítási jogviszonyt az adóhivatal felé, amiről a munkavállaló nem tud. A munkavállaló megfizeti korábbi egészségügyi szolgáltatási járuléktartozását, és jogosan gondolja azt, hogy ezáltal további tartozása nem áll fenn. Az adóhivatal azonban a be nem jelentett munkaviszony kapcsán őt továbbra is egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettként tartja nyilván. Fél év „munkaviszony” után a munkavállaló kórházba kerül. A kórházban szerez tudomást arról, hogy a TAJ száma érvénytelen (azaz a tartozása kapcsán barna lámpája van). Ki kell fizetnie a kórházi ellátást, ami 250 000 forint. A kórházi kezelés után elmegy az adóhivatalba, hogy tisztázza a helyzetet, és a tartozását. Az adóhivatalnál azt a tájékoztatást kapja, hogy kivizsgálják az ügyét, de ha szeretné, hogy a kórházi kezelés után szükséges rehabilitációs kezeléseknél érvényes legyen a TAJ száma, akkor fizesse ki az adószámláján előírt tartozását. A munkavállalónak ezért kifizeti a tartozást is. Az adóhivatali adatszolgáltatást követő naptól az egészségbiztosító a TAJ szám érvényességét visszaállítja, azaz fel sem merül, hogy arra visszamenőleges hatállyal – a kórházi kezelés idejére - kerüljön sor.

A fenti szabályozásra felhozott példa kapcsán felmerül többek között, hogy

Ki és mikor fizeti meg a munkavállaló fenti költségeit?

Mi történt volna, ha nem tudja kifizetni a munkavállaló a kórházi ellátás árát?

Milyen következményekkel járt volna, ha nem kapja meg időben a szükséges ellátást?

Egyeztetési eljárás:

Ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy vitatja a fizetési kötelezettségének a jogalapját – pl: az érintett időszakban az új Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra volt jogosult, vagy biztosított volt -, akkor egyeztetési eljárásra kerül sor. Ki kell emelni, hogy ezen egyeztetési eljárás alatt az egészségügyi szolgáltatási járulékból felhalmozott tartozás nem tekinthető hátraléknak.

Jogalap nélküli járulékfizetés:

Az új Tbj. rendelkezik arról is, hogy ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamban biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.

A fenti esetre vonatkozóan is pontosításra került az új Tbj. A módosítás alapján a fentiek szerint igénybe vett egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeinek megfizetésére az egészségbiztosítási szerv kötelezi a természetes személyt. Ha a kötelezett önként nem téríti meg a közfinanszírozott szolgáltatótól beérkezett teljesítményjelentés alapján kiszámolt költségeket, akkor a követelést az egészségbiztosítási szerv az adóhivatalnak adók módjára behajtandó köztartozásként átadja.

Kérdésként merül fel, hogy mi lesz a már (jogalap nélkül) befizetett egészségügyi szolgáltatási járulékkal?

Ezt a kérdést is rendezi a módosítás. A jogalap nélkül fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék adószámlán előírt kötelezettségének összegét az adóhatóság törli. Az egészségügyi szolgáltatási adószámláról a törlésből eredő túlfizetés azonban csak akkor igényelhető majd vissza, ha az egészségbiztosítási szervnél a kötelezésre nem került sor (azaz egészségügyi szolgáltatást nem vett igénybe az érintett személy), vagy a kötelezés alapján fizetendő díj igazoltan rendezésre került.

Átmeneti rendelkezés:

Végezetül meg kell említeni, hogy a módosítás azt is tartalmazza, hogy az új Tbj. alapján megállapított egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdetének időpontja nem lehet korábbi, mint 2020. július 1-je. Azaz az új Tbj. nem alkalmazható 2020. június 30. napjáig az adóhivatalhoz érkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre irányuló bejelentésekre, illetve 2020. június 30-án folyamatban lévő eljárásokra.