Változások a nyugdíjas munkavállalók közterheiben és tb ellátásában

2019-ben a biztosítási jogviszonyok kapcsán a legnagyobb változás, hogy a Munkatörvénykönyv szerinti munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak. Az alábbi cikken összefoglalom, hogy milyen következménnyel jár, hogy a nyugdíjas munkavállalók már nem biztosítottak.

2018. év végéig úgy rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény, hogy a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas biztosított, így a béréből megfizette a természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot. Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kellett vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
- a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
- a 10 százalék nyugdíjjárulékot.

Megjegyzés: Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles volt fizetni.

A nyugdíjas a fenti 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján évenként, nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére is jogosult volt. Szintén a nyugdíjjárulék alapján 2018-ban figyelemmel kellett lenni arra a szabályra, hogy a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek keresőtevékenységénél felső korlát érvényesült, azaz ha a keresőtevékenység során a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig - de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig - a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett.

Milyen változást eredményez, hogy 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas már nem biztosított, így nem kell fizetnie a fenti járulékokat?

2019-ben nyugdíjjárulék megfizetésének hiányában a nyugdíjas munkavállaló már nem lesz jogosult a fenti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre.

2019-ben a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő és Mt. szerinti munkaviszonyban álló hölgyeknél nem kell alkalmazni a fentiekben leírt kereseti korlátot, hiszen járulékfizetés hiányában nem lesz nyugdíjjárulékalapot képező jövedelmük. Erre tekintettel a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő hölgyek, minden jövedelemkorlát nélkül folytathatnak Mt. szerinti munkaviszonyban keresőtevékenységet.

Járulékfizetés hiányában nem lesz jogosult a nyugdíjas munkavállaló baleseti ellátásokra. Azaz, üzemi baleset (beleértve a foglalkozási megbetegedést is) esetén nem kaphat baleseti táppénzt, illetve súlyosabb egészségkárosodás esetén nem jogosult baleseti járadékra, és nem kaphat 100 százalékos támogatás mellett baleseti egészségügyi szolgáltatást sem.

2019-ben a nyugdíjas nem fizeti természetbeni egészségbiztosítási járulékot sem, de biztosítási jogviszony hiányában az 1997. évi LXXX. törvény alapján foglalkoztatottnak sem minősül, így a központi költségvetés utalja majd át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatás fedezetét.

A munkaviszonyban álló nyugdíjas nettó bére járulékfizetés hiányában növekedett. Ha például 2018-ban a nyugdíjas munkavállaló bruttó 200 000 Ft munkabért kapott, akkor béréből 30 000 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 20 000 Ft nyugdíjjárulékot és 8 000 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kellett levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetelt. Változatlan bér mellett 2019-ben, a nyugellátásban részesülő fenti munkavállaló azonban legalább 28 000 forinttal több nettó jövedelmet kap, hiszen sem a nyugdíjjárulék, sem a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem kerül levonásra. Ez esetben azonban meg kell jegyezni, hogy a nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy 2019. január 1-jétől a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie.

Kihatással van a biztosítási jogviszony hiánya a többes jogviszonyra is. Az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas, ha egyben kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóként is tevékenykedik, akkor függetlenül attól, hogy a munkaviszonyban hetente hány órát dolgozik, fizetni kell a kiegészítő tevékenység kapcsán a havi 7 500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz esetében 2019-ben nem érvényesül az a szabály, hogy nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

Összegezve elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából kedvezőbb a nyugdíjas Munkatörvénykönyv szerinti munkaviszonyban foglalkoztatása, de figyelemmel kell lenni arra, hogy járulékfizetés hiányában adott ellátásokra pl: 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, és baleseti ellátásra a nyugdíjas munkavállaló nem lesz jogosult.

Megjegyzés: A fentiekben leírt változás csak az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjasra vonatkozik. Ha a nyugdíjas az 1997. évi LXXX. törvény alapján szintén munkaviszonynak minősülő másik jogviszonyban, például közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, akkor közalkalmazottként a nyugdíjas továbbra is biztosított marad. Erre tekintettel köteles járulékokat fizetni, amelynek alapján ellátásokra is jogosult, és ez esetben meg kell említeni, hogy nem változott az a szabály sem, hogy nyugdíjas nyugdíjának folyósítása a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt szünetel.