Újranyitás a munkaerőpiacon – mire számítsunk?

Az újranyitás – szerencsére – a munkaerő-piacon is érződik: egyre több az állásajánlat az álláskereső portálokon, a gazdaság fellendülésével egyre több és több vállalkozás mer újra kollégákat felvenni, s a korábbi szigorú elszigeteltség után újra lehetőség van személyesen is állásinterjúkat szervezni.

Mire számítsunk álláskeresőként? Hogy a hozzuk ki a legjobban ebből a helyzetből?

Óvatos nyitás

Bár sokan újra visszatértek az irodába, vagy éppen hibrid megoldásokat alakítanak ki, vannak vállalatok, ahol továbbra is nagyon komolyan veszik a megelőzést és az előírásokat. Ha a pályázás során továbbra is online szeretnék bonyolítani a kiválasztás egy részét, fogadjuk el, s ne erősködjünk a személyes találkozó mellett – hiába vagyunk esetleg abban jobbak. Meglehet, hogy az első körös interjút skype-on vagy zoom-on kell megtartani, de a következő körben – a néhány kiválasztott pályázóval – már nagy valószínűség szerint személyes találkozót szervez majd a vállalat, hiszen számukra is fontos az a bizonyos „kémia”. Ha a pandémia alatt nem szereztünk még kellő jártasságot az online interjúzásban, kérjük meg egy kedves ismerősünket, hogy gyakoroljon velünk, s nézzük át előre a technikai beállításokat (fények, hangerő, kamera, háttér…).

Ha pedig a cég a személyes találkozót javasolja, de mi tartunk egy kicsit tőle, nyugodtan kérdezzünk rá előre, hogy milyen feltételek között lesz: zárt iroda vagy szabad tér, hány fő lesz ott, viseljünk-e maszkot… Engedjük el nyugodtan a mostanában amúgy sem jellemző kézfogást, nincs jelenleg cég, ahol emiatt megorrolnának ránk! Ha maszkban lesz az interjú, ne aggódjunk feleslegesen amiatt, hogy a maszk nehezíti a beszédünket vagy a másik fél megértését, hogy nem látjuk az arcot, a mimikát, a mosolyt. Igyekezzünk ezt az amúgy megnyerő első benyomást a bemutatkozásunkba beleszőtt személyes történetekkel, jellemzőkkel pótolni.

Tanuljunk az előző időszakból

Az elmúlt másfél év sok dolgozó számára elemi felismeréseket hozott: mi az, amit már nem szeretnének, mi az, amire vágynak, mi az, amit jobban értékelnek, mint régen, s mi vált értéktelenné a múltbeli fontosnak hitt dolgok közül. Végezzük el a saját kis értékelésünket, nézzük át a karrierünket, a múltunkat. Ha azt látjuk, hogy a korábbi szakmánk még mindig keresett, s érdemes továbbra is ezzel foglalkozni, akkor maradjunk, de ha a pandémia bebizonyította, hogy ingoványos talajon vagyunk, merjünk váltani. Meglehet, nem a teljes szakmát kell feladni, csak átnyergelni egy másik iparágba, ami biztosabb hátteret adhat a jövőben egy hasonló helyzetben. Sokan most döntöttek úgy, hogy új szakmába kezdenek, elkerülendő, hogy még egyszer ilyen kiszolgáltatottak legyenek. Ha mi is úgy érezzük, hogy itt az ideje ennek, alaposan nézzünk körül, beszélgessünk ismerősökkel, hogy náluk hogyan alakult az üzlet a pandémia idején, olvassunk utána a gazdasági hírekben az egyes vállalatoknak, a kríziskezelési módszereiknek, s válasszunk bölcsen.

Ha az elmúlt hónapok home office kihívását könnyen vettük, s szinte gond nélkül álltunk át az irodai munkavégzésről az otthonira, érdemes azon is elgondolkozni, hogy ezt állandósítjuk az életünkben. Ha megtehetjük, mert keresett szakmát képviselünk, válasszunk olyan jövőbeli munkáltatót, ahol az elmúlt időszakból tanulva megengedik a részleges vagy teljes otthoni munkavégzést, hogy az új állás ne csak anyagi biztonságot, de magánéleti egyensúlyt is hozzon nekünk.

Gondolkozzunk rugalmasan

Az új állás megtalálása során igyekezzünk kilépni a keretek közül, s ne csak abban gondolkodjunk, hogy milyen munkakört töltöttünk be korábban. Ha kissé tágabban szemléljük a tudásunkat, tapasztalatunkat, képességeinket, sokkal több állást is megpályázhatunk, csak kellően testre kell szabni az önéletrajzot, hogy valóban látszódjanak az értékeink belőle a munkáltató számára is.

Ha a fellendülő munkaerőpiac ellenére nem sikerül állást találni, munkanélküliként használjuk ki akár a rövidebb távú, határozott idejű állásokat is, hiszen a jövedelem nélküli létnél még az ideiglenes munka is jobb, ráadásul nem egyszer döntenek úgy a vállalatok, hogy az így megismert kollégáknak hosszú távú, határozatlan idejű állásajánlatot tesznek. A turizmus és a vendéglátás visszatértével sok helyen van szükség munkaerőre, ha nem is ez most álmaink állása, néhány hónapra biztos megélhetést ad, s közben is lehet további, hosszabb távra szóló állásokat pályázni, vagy az álláskeresési ismereteket csiszolni, bővíteni!

Használjuk ki a személyes kapcsolatok erejét!

Az emberek ki vannak éhezve a személyes találkozókra, a beszélgetésekre, márpedig az álláskeresés egyben kapcsolatépítést is jelent! Menjünk ki végre a lakásunkból, szervezzünk találkozókat nyílt terepre, kávézó, étterem teraszára, s meg fogjuk látni, mennyire örül nekünk a másik fél! Régóta nem adatik ez meg nagyon sok embernek, most végre behozhatjuk a lemaradást a networking terén is! Keressük meg azokat az ismerőseinket, akik valószínűleg előre lendíthetik az álláskeresésünket információval, tippel, tudással, s mi magunk is segítsünk másokat, ha erre kérnek minket. A viszontszívesség nem fog sokáig váratni magára.

Az elmúlt majdnem másfél év komoly változásokat hozott a munkaerőpiacon – ahogyan az élet minden területén is. Különösen fontos képesség volt a változás, az alkalmazkodásra, a fejlődésre való hajlandóság, ami eleve egy magasra értékelt munkavállalói tulajdonság sok vállalatnál. Az ellenkezés és a régihez való ragaszkodás helyett a fejlődés az, ami előre vihet minket az új karrier, az új állás, a siker felé. Őrizzük meg ezt a képességet a COVID-19 utáni időszakban is, hogy a legtöbbet hozhassuk ki abból, amin – talán lassan – túl vagyunk.