Miben más a keresőtevékenység fogalma egészségbiztosítási, illetve családtámogatási ellátás esetén?

Sokszor felmerül, hogy milyen korlátok mellett lehet keresőtevékenységet folytatni gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt. Azt azonban kevesebben tudják, hogy mást foglal magába a keresőtevékenység fogalma egészségbiztosítási ellátás (azaz a gyermekgondozási díj), illetve családtámogatási ellátás (azaz a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás) esetén.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény, azaz a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján a keresőtevékenység a következőt jelenti: „A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.” Azaz keresőtevékenységnek minősül többek között 

• a munkaviszony, a munkaviszony jellegű jogviszony, pl.: közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, 
• ha a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezetet és a szociális szövetkezetet, 
• a tanulószerződés alapján folytatott keresőtevékenység, 
• nem nyugdíjas személy által egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyban végzett tevékenység, 
• a megbízási-, illetve a vállalkozási szerződésben folytatott munkavégzés, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, 
• a biztosított mezőgazdasági őstermelő valamint a főállású kisadózó által végzett tevékenység, 
• alkalmi-, és idénymunkavégzés, azaz az egyszerűsített foglalkoztatás.

A gyermekgondozási díj (gyed) esetében azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet gyermekgondozási díj folyósítása alatt keresőtevékenységet – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - folytatni, azaz ezen időtartamban nem lehet többek között sem munkaviszonyban, sem egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyban, sem alkalmi munkavállalóként dolgozni. Amennyiben ezen időtartamban az ellátásra jogosult dolgozik, akkor a keresőtevékenységre tekintettel nem kaphatja a gyermekgondozási díjat. Azaz nem jár például a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, ha a jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően munkaviszonyban vagy egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyban, vagy alkalmi munkavállalóként dolgozik. 

Más szabály vonatkozik a családtámogatási ellátásokra. 1998. évi LXXXIV. törvény szól a családok támogatásáról.  A családtámogatási ellátások közé tartozik a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet). A jogszabály alapján a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő szülő a gyermek féléves koráig nem folytathat keresőtevékenységet. Amennyiben ezen időtartamban az ellátásra jogosult dolgozik, akkor a keresőtevékenységre tekintettel nem kaphatja a gyermekgondozást segítő ellátást. Főállású anyaként ismertté vált másik ellátás, azaz a gyermeknevelési támogatás esetén pedig az a szabály érvényesül, hogy a gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. Ha azonban a gyermeknevelési támogatásban részesülő heti 40 órában dolgozik a munkahelyén, akkor nem lesz jogosult a gyermeknevelési támogatásra. Mit is foglal magába a családtámogatási ellátások esetén a keresőtevékenység?

A családtámogatási törvény alapján keresőtevékenység a munkaviszonyban, valamint a munkaviszony jellegű jogviszonyban, azaz közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység.

A keresőtevékenység fogalma alapján a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő szülő a gyermek féléves koráig nem dolgozhat munkaviszonyban. Megjegyzem, hogy ennek a szabálynak akkor van jelentősége, ha a szülő nem jogosult csecsemőgondozási-, illetve gyermekgondozási díjra, így a gyermek születésétől gyermekgondozást segítő ellátásban részesül. Továbbá a gyermeknevelési támogatás esetén is érvényesül, hogy a gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő munkaviszony keretében heti 30 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat kivéve, ha a munkavégzés otthonában történik. 

Nem tartozik azonban a keresőtevékenységbe például az egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység. Erre tekintettel, a gyermekgondozást segítő ellátás teljes időtartama alatt lehet egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként – személyes közreműködést igénylő – tevékenységet folytatni. Ha például a fodrászként dolgozó egyéni vállalkozó a gyermeke születését követően gyes-t kap, akkor nem kell megvárnia a gyermek féléves korát, hogy egyéni vállalkozásában fodrászként dolgozhasson tovább, hanem a szülés utáni felépülését követően, akár azonnal folytathatja tevékenységét a gyes alatt. 

A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő is minden időkorlát nélkül dolgozhat többek között egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozóként. Meg kell jegyezni, hogy egy vállalkozás esetében egyébként sem nagyon érvényesül munkaidő korlát, azaz jelen esetben a heti 30 órás időkorlát.

Mint az a fentiekből is látható, a családtámogatási törvényhez képest az egészségbiztosítási törvény keresőtevékenység fogalma sokkal több tevékenységet foglal magába. Így például a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjnál elég szűk azon tevékenységek köre, amely a gyermek születését követő első 168 napban folytatható. Megbízás keretében például akkor végezhető keresőtevékenység a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj folyósítása alatt, ha a tárgyhavi járulékalapot képező megbízási díj nem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.