Keresőképtelenség különleges esetei járvány kapcsán

Az alábbiakban összefoglalva ismertetjük azokat a tájékoztatásokat, amelyek hatóság által elrendelt karatén, járványügyi zárlat esetén megállapítható keresőképtelenségre és annak igazolására vonatkoznak.

A keresőképtelenséget megállapító orvos az alábbiak szerint kódolhatja a keresőképtelenséget:
- 1-es kód: üzemi baleset
- 2-es kód: foglalkozási megbetegedés
- 3-as kód: közúti baleset
- 4-es kód: egyéb baleset
- 5-ös kód: beteg gyermek ápolása
- 6-os kód: terhesség-szülés miatti keresőképtelenség
- 7-es kód: közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés
- 8-as kód: egyéb keresőképtelenség
- 9-es kód: veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség

COVID-19 vírus kapcsán többek között két új helyzet állt elő a keresőképtelenségnél. Az egyik, amikor a beteg vagy a betegség tüneteit még nem mutató személy akár kórházi, akár otthoni karanténba kerül, vagy járványügyi zárlat alá kerül, a másik eset, amikor a COVID-19 vírusfertőzésre foglalkozás végzése kapcsán kerül sor.

Karatén kapcsán az EMMI tájékoztatást adott ki, mely szerint, aki COVID-19 vírussal kapcsolatban – hatósági intézkedés alapján - vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető közegészségügyi okból, azaz a fenti 7-es kóddal.

Ugyancsak a fenti tájékoztató szól a járványügyi zárlatról is. Ha netán járványügyi zárlatra kerülne sor, azaz ha az országos tisztifőorvos hatósági határozattal járványügyi zárlatot rendel el, amely nem csupán konkrét személyekre, hanem nagyobb településrészekre (vagy teljes településekre, kerületekre is) kiterjed, és fennáll a keresőképtelenségnek az az esete, hogy járványügyi zárlat alá vont területen lakó személy a zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható, szintén a fenti 7-es kóddal közegészségügyi okból keresőképtelennek minősül. A karanténról, a zárlatról az országos tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvost.

„7”-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, így a keresőképtelenség első napjától a biztosítottnak táppénz kerül megállapításra és folyósításra. A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul, azaz 50%-os vagy 60 %-os mértékű. Meg kell jegyezni, hogy ez esetben a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.

Megjegyzés: Az egészségügyi törvényi rendelkezése alapján, ha „a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés és a járványügyi zárlat, továbbá a járványügyi ellenőrzés idején az azok végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó hordozó részére megtéríti.” Azaz a fenti esetekben az állam köteles a szükséges és indokolt költségeket valamint a táppénzen felüli, kiesett munkajövedelmet megtéríteni.

Ha COVID-19 vírusfertőzésre foglalkozás végzése kapcsán - pl: a betegápolást végző egészségügyi dolgozó esetén - kerül sor, és a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor a beteget 2-es kóddal kell keresőképtelennek nyilvánítani. Ha foglalkozási megbetegedés kapcsán meghozzák a határozatot, hogy a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül, akkor ez esetben a keresőképtelenség első napjától baleseti táppénz jár, amely 100%-os mértékű táppénz megállapítását és folyósítását eredményezi. A foglalkoztatót ez esetben sem terheli betegszabadság, és táppénz-hozzájárulás.

Megjegyzés: A foglalkozási betegségről, annak bejelentéséről és megállapításáról a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet rendelkezik.

Keresőképtelenség igazolása:

Folyamatos keresőképtelenségnél az orvosi igazolást legalább 2 hetente ki kell állítani. Kihirdették, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt keresőképtelenségre, illetve a keresőképességre vonatkozó orvosi igazolásokat nem kell kéthetenként kiállítani, arra ritkábban is sor kerülhet.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján az orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolásokat a biztosítottak lehetőleg ne személyesen, hanem postai vagy elektronikus úton (e-mailben) adják le. Az elektronikus út igénybevétele esetén a keresőképtelenségi igazolást be kell szkennelni (vagy le kell fényképezni), és
- vagy elektronikus aláírással kell ellátni [ami lehet Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH) is],
- vagy a biztosítottnak nyilatkoznia kell arról, hogy a keresőképtelenségi igazolás az eredetivel mindenben megegyezik.

A veszélyhelyzet megszűnését követően a biztosított köteles leadni az eredeti orvosi igazolásait.