Fizetés nélküli szabadság munkajogi és társadalombiztosítási megítélése

Fizetés nélküli szabadság munkajogi és társadalombiztosítási megítélése

A munkavállaló jogosult többek között fizetés nélküli szabadságra. A társadalombiztosítási szabályok, azaz az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) és az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) külön rendelkeznek a szabadságát töltő munkavállaló fizetési kötelezettségéről illetve a fizetés nélküli szabadság esetén járó ellátásokról. Az alábbi cikkben részletesen bemutatom a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó munkajogi és az ehhez kapcsolódó társadalombiztosítási szabályokat. 

A 2012. évi I. törvény (Munkatörvénykönyv) részletesen szabályozza, hogy mikor jogosult a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra. Két eset különíthető el fizetés nélküli szabadságra jogosultság kapcsán. Az egyik eset, amikor a munkáltató köteles kiadni a fizetés nélküli szabadságot, a másik eset, amikor a felek megállapodásán – azaz megegyezésen – alapul a szabadság kiadása.

1.)Elsőként tekintsük át, hogy mikor kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot!

A Munkatörvénykönyv alapján a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a munkáltatónak. 

Ehhez a szabadsághoz kapcsolódik a társadalombiztosítási ellátások keretében a gyermekgondozási díj. A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig, illetve ikergyermekek esetén a gyermekek 3. életének betöltéséig jár. 

Megjegyzés: Gyermekgondozási díjra jogosult 

a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt, továbbá 

az a személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt, 

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt gyermekgondozási díjra jogosult, akkor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosítási jogviszonya nem szünetel. 

A Munkatörvénykönyv további három esetet is megemlít, amikor a munkavállalónak jár a fizetés nélküli szabadság. Ezek a következők:

A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10-dik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. 

Továbbá a munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

Harmadik eset a  tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálathoz kötődik, azaz a munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

A fizetés nélküli szabadság fenti eseteire vonatkozóan a Tbj. úgy rendelkezik, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére 

-gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozást segítő ellátás, illetve gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy 

-a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, vagy 

-azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe. 

Azaz abban az esetben, ha munkavállaló a fentiekben ismertetett esetekben fizetés nélküli szabadsága alatt gyermekgondozási segélyben illetve a gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, vagy ha ezen szabadság alatt beteg gyermekét ápolja vagy ezen időszakban önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít, akkor a biztosítási jogviszonya nem szünetel.

2.)A munkáltató és a munkavállaló megegyezésén alapuló fizetés nélküli szabadság.

A munkavállaló fizetés nélküli szabadságot igényelhet például családi házának építése kapcsán, vagy hosszabb utazására tekintettel, akár a házastársának külföldi munkavállalása miatt, amikor a család is kiutazik a külföldi munkahely szerinti országba. Ezekben az esetekben a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel. 

Mikét ítéli meg a társadalombiztosítás a fenti fizetés nélküli szabadság idejét?

Ha egy munkavállaló például építkezés céljából egy év fizetés nélküli szabadságot kér a munkáltatótól, akkor számolnia kell azzal, hogy ezen időszakban szünetel a biztosítása. A biztosítás szünetelése azt eredményezi, hogy ha a munkavállaló minimum egy éve magyar lakcímmel rendelkezik és a Tbj. 5. §-a szerint nincs egyéb biztosítási jogviszonya, továbbá a Tbj. 13. § és 16.§-ai alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, akkor a fizetés nélküli szabadsága alatt köteles fizetni a havi 7 110 forint (napi 237 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez a fizetési kötelezettség a szünetelés első napjától fennáll.