Mi az az "Agile" módszer a szoftverfejlesztésben?

Írásainkat olyan, az informatika iránt érdeklődőknek szánjuk, akik egyelőre még szinte semmit vagy csak nagyon keveset tudnak az IT, weboldal készítés, internet, hálózatok, programozás, stb. világáról. Az általunk használt kifejezések és magyarázatok a nem szakmabelieknek szólnak. Cserébe közérthetően szeretnénk bemutatni az informatika különböző területeit és fogalmait.

***

Az Agile (vagy agilis) módszer már jó néhány éve népszerű lett a szoftverfejlesztési iparban.  Mit is takar ez a fogalom pontosan? Nos, ez egy olyan szoftverfejlesztési módszertan, amely a fejlesztési folyamatot egy rugalmas, szakaszokban zajló és folyamatosan építkező megközelítésben valósítja meg. 

Az Agile módszertan lényege, hogy a fejlesztők az ügyfelekkel együttműködve dolgoznak, folyamatosan ellenőrzik és értékelik a fejlesztett "termék" funkcióit. Az egyes fejlesztési ciklusokat sprintekre osztják, amelyek rövid, általában egy-két hetes időszakokban valósulnak meg. Minden sprint végén a fejlesztők prezentálják az ügyfeleknek a lefejlesztett funkcionalitásokat, és visszajelzést kérnek tőlük a további fejlesztéshez.

Az Agile módszer számos különböző technikát és eljárást használ, mint például a Scrum, a Kanban vagy az Extreme Programming (XP). Mindazonáltal az Agile módszer alapvető elemei mindig ugyanazok maradnak: a folyamatosan javított, iteratív (ismétlődő) fejlesztési folyamat, az ügyfelekkel való szoros együttműködés, az inkrementális (fokozatosan növekvő) fejlesztés és a sprintekre osztott fejlesztési ciklusok.

Mi a különbség az Agile módszer és a hagyományos szoftverfejlesztési módszerek között?

Az Agile módszer és a hagyományos szoftverfejlesztési módszerek között számos különbség van.  

• Változó ügyfélkövetelmények: A hagyományos szoftverfejlesztési módszerekben az ügyfélkövetelmények lényegében statikusak és általában a projekt kezdetén rögzítik őket. Az Agile módszerben az ügyfél-kérések változóak és folyamatosan frissülnek a fejlesztési ciklus során.
• Rugalmasság és iterativitás: Hagyományos fejlesztés során a fejlesztési folyamat hosszabb, általában hónapokat vagy akár éveket is igénybe vehet. Az Agile módszerben a fejlesztési folyamatot sprintekre osztják, amelyek rövid időszakokban történnek. 
• Az ügyfelekkel való együttműködés: A hagyományos szoftverfejlesztési módszerekben az ügyfelek és a fejlesztők közötti kommunikáció kevésbé szoros, és általában a projekt kezdetén és végén történik. Az Agile módszerben az ügyfelekkel való együttműködés kulcsfontosságú, és a fejlesztők folyamatosan kommunikálnak velük a fejlesztési ciklus során. 
• Tesztelési módszerek: A hagyományos megközelítésben a tesztelés általában a fejlesztés végén történik. Az Agile módszerben a tesztelés a fejlesztési folyamat része, és folyamatosan végzik az új funkciók tesztelését. 
• Részletes dokumentáció: A hagyományos szoftverfejlesztési módszerekben részletes dokumentációra van szükség a fejlesztési folyamat minden szakaszában, míg az Agile módszerben a dokumentáció minimalizálása a cél, bár természetesen a funkcionalitást és a kódot részletesebben dokumentálják.

Összefoglalva, az Agile módszer számos előnyt kínál a hagyományos szoftverfejlesztési módszerekkel szemben. Mindenekelőtt lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy rövid időegységek alatt dolgozzanak és érjenek el eredményt, és közben folyamatosan javítsák a termék minőségét a visszajelzések alapján. Ez mindenképpen jó hatással van a produktivitásra. Agile módszerrel továbbá a fejlesztési költségek is rendszerint alacsonyabban tarthatóak.

Nézzünk egy példát hagyományos szoftverfejlesztési módszerre!

A hagyományos szoftverfejlesztési módszertan egy régi, bevált módszer, amelyet sok cég alkalmaz a szoftverfejlesztés során. Az alábbiakban bemutatunk egy példát a hagyományos szoftverfejlesztési módszer alkalmazására:

Egy cég úgy dönt, hogy szeretne egy új webalkalmazást egy webshop-ra. A vállalat vezetése úgy dönt, hogy a fejlesztést hagyományos szoftverfejlesztési módszertannal szeretnék megvalósítani, mivel úgy vélik, hogy a cégnek részletes dokumentációra van szüksége és szükségük van egy szilárd, lineáris fejlesztési tervre. A fejlesztési csapat az alábbi hagyományos szoftverfejlesztési módszert alkalmazza:

• Követelmények: A fejlesztők először felmérik az ügyféligényeket és specifikációkat.
• Tervezés: A fejlesztők megtervezik az alkalmazást, kialakítják az architektúrát, meghatározzák az alkalmazás funkcióit és feladatait, és elkészítik az alkalmazás részletes terveit.
• Implementáció: Az implementáció során a fejlesztők az előzetes tervek alapján írják meg az alkalmazás kódját.
• Tesztelés: Az alkalmazást tesztelik a fejlesztés során, és a tesztelés eredményeit felhasználják a hibák javítására.
• Bemutatás: Az alkalmazást bemutatják az ügyfeleknek a fejlesztés végén, és az ügyfelek visszajelzéseit figyelembe véve javítják és finomítják az alkalmazást.

A hagyományos szoftverfejlesztési módszert alkalmazva a fejlesztőknek részletes dokumentációra és egy szilárd, lineáris fejlesztési tervre van szükségük a fejlesztés során. Ez a módszer előnyösebb lehet, ha a projekt előre kiszámítható és stabil követelményekkel rendelkezik. Azonban ez a módszer rugalmatlan lehet, és nehezen kezelhető, ha az ügyfélkövetelmények gyakran változnak.

Nézzünk egy példát Agile módszerre!

Az Agile módszertan alkalmazása a legtöbb szoftverfejlesztési projektben lehetséges, így számos példája van az Agile módszer sikerességének. Az alábbiakban bemutatunk egy példát az Agile módszer alkalmazására:

Egy startup vállalat elindít egy új webalkalmazást, amely az online számlázás és számlakezelés megoldását kínálja. A vállalat vezetése úgy dönt, hogy a fejlesztést Agile módszerrel szeretné megvalósítani, hogy rugalmasan tudjanak reagálni az ügyfelek visszajelzéseire és az ügyfélkövetelmények változásaira. A fejlesztési csapat az alábbi Agile módszert alkalmazza:

• Scrum csapat: A fejlesztők egy Scrum csapatot alkotnak, amely egy olyan rugalmas fejlesztési keretrendszert alkalmaz, amely folyamatosan ellenőrzi és értékeli a fejlesztési folyamatot.
• Sprintek: A fejlesztők a fejlesztést sprintekre osztják, amelyek általában egy-két hétig tartanak. Minden sprint elején a csapat az ügyfelekkel egyeztetve kiválasztja a sprint céljait és terveket készít a sprint teljesítésére.
• Sprint backlog: A sprint során a csapat dolgozik az ügyfélkövetelményeken és az előző sprintekből adódó visszajelzéseken alapuló backlog-on. A sprint során a fejlesztők dolgoznak a backlog-on szereplő feladatokon és a sprint végén bemutatják az eredményeket az ügyfeleknek.
• Visszajelzések: A csapat folyamatosan kap visszajelzést az ügyfelektől a sprint során. Az ügyfelek visszajelzéseit a fejlesztők figyelembe veszik, és ezeket a visszajelzéseket felhasználják a további sprintek tervezése során.
• Tesztelés: A fejlesztők tesztelik a terméket a sprint során, és a tesztelés eredményei alapján javítják és finomítják a termék funkcionalitását.
• Végtermék: A sprintek végén a fejlesztők bemutatják a végterméket az ügyfeleknek, és megbeszélik az előző sprintek eredményeit és a következő sprintek céljait.

Hogyan lehet megbecsülni egy projekt fejlesztési költségeit Agile módszerrel készülő alkalmazás fejlesztésekor, ha nincsenek előzetes részletes tervek?

Az Agile módszerre való áttérés nehézségének egyik oka az, hogy az ügyfelek gyakran nincsenek tisztában azokkal az igényekkel, amelyekre ténylegesen szükségük van a fejlesztési projekthez. A tervezési folyamatban gyakran előfordul, hogy az igények változnak, és ez persze menet közben befolyásolja a projekt költségeit. Hogyan lehet mégis megbecsülni egy Agile módszerrel készülő alkalmazás fejlesztési költségeit, ha nincsenek előzetes részletes tervek?

• Sprintek becslése: A fejlesztési folyamat általában egy-két hetes időszakokban valósul meg. Egy-egy sprint munkaigénye hozzávetőlegesen egész jól felmérhető.  A feladatok becslései alapján az ügyfelekkel közösen megállapíthatóak a költségek.
• Több szintű becslések: Az Agile módszerben a becslések több szinten történnek. Először a fejlesztők becsülik meg a feladatokat, majd az ügyfelekkel egyeztetnek, hogy megfelelően lettek-e értelmezve az igények és módosítják a becsléseket, ha szükséges. Ezután a csapat áttekinti a becsléseket és újraértékeli a költségeket.
• Prioritások meghatározása: Az ügyfelekkel együttműködve meghatározhatók azok a funkciók, amelyek a legfontosabbak az alkalmazás szempontjából. Az alkalmazás fejlesztése az elsődleges prioritásokra összpontosítva kezdődhet meg, így az elsődleges funkciók fejlesztése mindenképpen befejezhető lesz a rendelkezésre álló költségvetésből.
• Költségek értékelése: Az Agile módszerben a költségek folyamatosan értékelhetők, és az ügyfelekkel való folyamatos kommunikáció lehetővé teszi a költségek áttekintését és a szükséges változtatások eszközölését. Az ügyfelekkel való együttműködés lehetővé teszi a csapat számára, hogy hatékonyan gazdálkodjon a rendelkezésre álló költségkerettel.

***

Ha van kedved további IT írásokat is olvasgatni, informatika témájú cikkeink listáját erre a linkre kattintva tekintheted meg.
Ha pedig tanulásba fognál, ajánljuk figyelmedbe képzéseinket:
Webfejlesztő
Webszerkesztés alapjai
Junior frontend fejlesztő
Junior Java backend fejlesztő
Junior szoftvertesztelő
Junior rendszerüzemeltető