Felszolgálási díj – kik kaphatják adómentesen?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 4.21. pontja értelmében adómentes a magánszemély külön jogszabály szerint, felszolgálási díjként megszerzett bevétele.
A 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2. § (3b) bekezdése – amely 2026. február 1-jétől alkalmazandó – alapján a helyi kereskedelmi hatóságnál nyilvántartásba vett éttermek és cukrászdák a díj alapjául szolgáló árbevételük legfeljebb 20 százalékát tekinthetik felszolgálási díjnak akkor is, ha az nem szerepel a számlán vagy nyugtán, ám az adott alap után amúgy felszolgálási díjra lennének jogosultak.
Az adómentes felszolgálási díjban nemcsak a vendégeket kiszolgáló munkatársak, hanem más dolgozók is osztozhatnak, ám a jogosultsághoz mindenképpen a vendéglátási tevékenységben való közvetlen részvétel szükséges.
Ahhoz, hogy meg lehessen határozni, kik részesülhetnek adómentesen a díjból, először a rendelet 1. §-ában rögzített felszolgáló és közreműködő fogalmakat kell megvizsgálni.
Felszolgáló az a közreműködő, aki a vendéglátó üzletben tartózkodó vendéget a fogyasztás helyén kiszolgálja.
A közreműködő viszont ennél egy szélesebb fogalom: az az üzletben foglalkoztatott munkavállaló, aki a munkája révén közvetlenül részt vesz a vendéglátási tevékenység valamely rész- vagy egész folyamatában.
Így a jogosultsághoz már egy részfolyamatban történő közvetlen közreműködés is elegendő lehet.
A vendéglátás fogalmába beletartozik a kész, illetve helyben előállított ételek és italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő értékesítése, továbbá az ehhez kapcsolódó szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység is. (2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2. § 30. pont)
Emiatt a tevékenységben való közreműködés megítélésekor az ételkészítésen és a vendégek kiszolgálásán túl a kapcsolódó szolgáltatásokat is figyelembe kell venni.
Az üzlet fogalma szintén lényeges. Üzletnek minősül a kereskedelmi tevékenység folytatására létesített vagy használt épület, továbbá az önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség. Ide sorolható az elsődlegesen raktározásra, tárolásra szolgáló épület vagy épületrész is, ha abban kereskedelmi tevékenységet folytatnak.
A rendelet nem részletezi külön az „üzletben alkalmazott munkavállaló” fogalmát.
A jogosultságot ezért mindig a konkrét esetben, a közreműködés köznapi jelentését és a tényleges munkavégzést figyelembe véve kell értelmezni.
Ez azt jelenti, hogy önmagában az alkalmazotti jogviszony nem jelenti azt, hogy minden dolgozó részesülhet az adómentes felszolgálási díjból.
Jogosulttá válhatnak viszont a felszolgálókon kívül a szakácsok és a konyhai kisegítők is az adómentes felszolgálási díjra. Jogosultak lehetnek azok a munkavállalók is, akik zenei vagy egyéb szórakoztató szolgáltatást nyújtanak, ideértve az e szolgáltatáshoz kapcsolódó műszaki, technikai feladatokat ellátó alkalmazottakat. Ezekben az esetekben a munkavégzés maga a vendéglátási szolgáltatás részét alkotja.
Az étteremben vagy cukrászdában dolgozó takarítók, karbantartók és gondnokok ezzel szemben az üzlet fenntartását, működtetését segítik, ezért nem jogosultak a rendelet szerinti felszolgálási díjra.
Ugyanez vonatkozik a vendéglátási tevékenység ellátásához szükséges adminisztratív feladatokat végző dolgozókra és az áruszállító sofőrökre.
A vendéglátás folyamatában közvetlenül részt nem vevő műszaki személyzet tagjai, valamint a cukrászdától elkülönült cukrászüzem dolgozói sem részesülhetnek adómentesen a díjból. A műszaki munkakör megnevezése tehát önmagában nem dönti el a jogosultságot: a szórakoztató szolgáltatás biztosítása és az üzlet működtetése eltérő megítélés alá esik.
A felszolgálási díjat a rendelet 2. § (7) bekezdése alapján havonta kell kifizetni a közreműködőknek. A felosztás szabályait és arányait írásban kell rögzíteni.
2026.11.09