Gyakori tévhitek a programozással kapcsolatban

Tévhit: "A programozás nehéz, 150 alatti IQ-val alatt ne is álmodj róla!"

Valóság: Objektíven nézve a programozás nem nehéz, legalábbis nem nehezebb, mint bármilyen más (komoly) szakma elsajátítása.

Az persze igaz, hogy tanulással jár, időt és energiát kell beletenni. Csakúgy mint bármely szakma elsajátításáról elmondható, itt is áll, hogy szükség van egy alapvető érdeklődésre a téma iránt, és jó, ha van benned elszántság és kitartás. Ha logikusan gondolkodsz és alapvetően nem riadsz el attól, hogy használd a szürkeállományodat, akkor nem fogod nehéznek érezni. A programozás tanulásához nem kell nagy matektudás, sem pedig kifejezetten magas IQ. Ha amúgy van kedved belevágni és csak az ezen a tévhiten alapuló félelem tart vissza, akkor ez nem lehet akadály.

Tévhit: "A programozáshoz felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) tanulmányokra van szükség."

Valóság: A programozók jelentős hányada nem rendelkezik diplomával. Mi is ismerünk személyesen olyan kiemelkedő tudással bíró programozókat, akiknek tudása meghaladja az átlagos, diplomával rendelkező programozók tudását.

A programozáshoz szükséges tudás alapjait felnőttképzésben is el lehet sajátítani, egy jó tematikával és szakmai tartalommal rendelkező tanfolyamon. A többi “finomságot” pedig úgyis az élethelyzetek hozzák, és autodidakta módon, az internet segítségével megtanulhatóak. Szerencsére manapság rengeteg videós anyag és leírás elérhető, illetve kérdéses helyzetekben netes fórumokon is lehet tájékozódni, segítséget kérni.

A munkáltatók a valódi, hasznos tudást részesítik előnyben. Ha fel tudsz mutatni egy pár érdekes, tényleges szakmaiságot és készségeket mutató (teszt)projektet, az sokkal meggyőzőbb tud lenni, mint önmagában ‘csak’ egy szál diploma.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a diploma ellen beszélünk. Felsőfokú képzésben nagyon sok olyan részterület tanulmányozására is van idő, ami egy célzott felnőttképzés során időhiány miatt nem férhet bele. Mindemellett a diploma nem előfeltétel a szakma magas szintű műveléséhez.

Tévhit: "A programozás néhány hónap alatt megtanulható."

Valóság: Soha nem lesz olyan, hogy “megtanultad” és mindent tudsz.

Igaz, hogy viszonylag hamar már apró sikerélményeket lehet elérni (általában néhány hét kell csak ahhoz, hogy önállóan meg tudj írni egy nagyon alapvető programot, például egy egyszerű játékot), de fontos leszögezni, hogy a továbbiakban sok tanulásra lesz szükség. Ha azt várod, hogy néhány hét vagy hónap alatt profi szoftverfejlesztővé fogsz válni, akkor egy kis csalódást kell okoznunk. A szakma állandó tanulással jár. Az online világ folyamatosan változik. Mindig lesz olyan dolog, amivel addig még nem találkoztál és mindig fogsz tanulni valami újat, függetlenül attól, hogy mennyire vagy tapasztalt.

A jó hír viszont az, hogy mi még nem találkoztunk olyan profi programozóval, aki ezt ne élvezte volna. Az újdonságok legtöbbször azt is jelentik, hogy gyorsabban, hatékonyabban tudsz dolgozni, ha követed és használod őket. Ki ne szeretne olyan eszköztárral dolgozni, amely folyamtosan fejlődik?

Tévhit: "Túl sok mindent kell bemagolni, megjegyezni."

Valóság: Egyáltalán nem kell mindent fejből tudnod.

Az persze elengedhetetlenül fontos, hogy programozás alapjaival, logikájával tisztában légy. Ahogy idővel több programozási nyelvet is tanulsz, látni fogod, hogy mennyire egyszerű vagy nehéz megjegyezni egy-egy nyelv szintaxisát, már csak azért is mert az egyes programozási nyelvek sokban hasonlóak, de sok eltérés is van köztük. Lehetetlen és szükségtelen lenne mindent észben tartani. Egy programozó sem tud mindent fejből! Tanuld meg jól a kódolás alapjait, és aztán ha esetleg valamit nem tudsz, a Google segítségével pillanatok alatt megtalálod az adott programnyelv dokumentációjában.

Tévhit: "A programkód egy átláthatatlan katyvasz."

Valóság: A laikus szemnek persze kusza szénakazalnak tűnhet, de valójában a jól megírt programkód egy egyértelmű, könnyen olvasható, strukturált dolog.

Egyetlen fejlesztő sem akar felesleges időt tölteni átláthatatlan kódrészletek olvasásával. A jó programozó egyértelmű, könnyen átlátható és könnyen kezelhető kóddal dolgozik.

Tévhit: "Nem érdemes programozást tanulni. Pár év múlva már nem is lesz szükség programozókra."

Valóság: Éppen ellenkezőleg. Jó programozókra biztosan szükség lesz a jövőben is. Az elképesztő mértékben növekvő online világ folyamatos fejlesztése speciális tudást és sok humán erőforrást igényel, vagyis sok programozó kell hozzá. Manapság a legtöbb vállalkozás egyben online vállalkozás is, amelyeknek szüksége van weboldalra, web applikációkra, háttérrendszerekre és az azokat létrehozó és igény szerint továbbfejlesztő szakemberekre.

Persze lehet hallani olyan érveket, hogy a gyors léptékben fejlődő mesterséges intelligencia idővel majd elveszi a programozók munkáját. Az informatika világának folyamatos fejlődése mindig is új kihívásokat és helyzeteket hozott. Nyilván nem lehet megjósolni a jövőt, de ha a világ oda jutna, hogy a mesterséges intelligencia felváltaná a programozókat, valószínűleg elég fejlett lenne ahhoz, hogy az összes többi munkakört is helyettesítse.

A humán logikai és döntési képességek a programozók egyik legfontosabb tulajdonsága. A mesterséges intelligencia még rendkívül alkalmatlan a programozók leváltására - és valószínűleg az is marad még sok-sok évtizeden át. Ráadásul a mesterséges intelligenciát is valakinek irányítani kell a jövőben…

***

Ha közel állsz az informatikához és a fentiek megerősítettek abban, hogy a programozás neked való, alábbi képzéseinket ajánljuk figyelmedbe:

Webfejlesztő
Webszerkesztés alapjai (a Webfejlesztő képzéshez szükséges alaptudás elsajátításához)
Junior frontend fejlesztő
Junior Java backend fejlesztő